Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-22 / 18. szám

2 vmmmmmmmmammmmmmmmmmtmmmmam atasitására kész az öt kocsit az osztrák vasutaknak visszaadni. Az osztrák szövetségi vasutak képviselője azonban az átvételt a mai napon megtagadta. Minthogy a szabályok szcDÉLMACrYARORSZAG rint az áru felett a feladó rendelkezik, az ily módon előállott helyzetben a magyar vasúti hatóságok a küldemény feladójához fordulnak. |||||BW]928 január^. ^ — A világkatasztrófa után a magyar nép csak a munka árán remélheti, hogy ismét talpra áll. Ma az iparosság olyan különösen nehéz helyzetben van, hogy feltétlenül segíteni kell rajta. Ettől az elgondolástól vezérelve jelentem be — monddotta —, hogy küzdeni fogok az iparosságért. De nem leszek egészen önzetlen. Arra kérem a megjelenteket, hogy a kisgazda- és az iparososztály mellett ne feledkezzenek meg a főúri osztályról sem. A főúri osztály tradíciója elég ahoz, hogy főuraink tudják kötelességüket. Greskovics József csongrádi képviselő után dr. Szakáls József beszélt. Eddig minden szónok arról beszélt, hogy itt nincs politika, Szakáts azonban nyiltan azzal kezdte, hogy az uj frakciónak nézete szerint csak a kormány mellett van helye. — Mint volt képviselő tudja — mondotta —* hogy az országgyűlésen csak erőszakkal lehet az iparossérelmekre orvosságot kapni. Papp József, a makói ipartestület elnöke kijelentette, hogy a magyar iparosságnak mindig a kormány oldalán kell lennie. — Én üdvözlöm gróf Hunyadi Ferencet — mondotta —, de üdvözletem van az egyéb grófoknak is. (Nagy derültség.) Az időközben megjelent dr. Aigner főispán üdvözlő szavai után dr. Gombő István, a svájci munkavédelmi párt vezértitkára Svájc ipari és gazdasági viszonyait ismertette. — Körmendy Mátyás arra kérte a megjelenteket, hogy a vasárnapi nagygyűlésen mindenki mondja el sérelmeit, hogy a képviselők megfelelhessenek az elhangzottakra. A vacsora tizenegy óra után ért véget. ihklmi áthelyezésével az összes árut mélyen leszállí» tott árban lesznek árusítva. Vásznak, schrotl süonok. asztalnemiiek, köperek, törülközők, zsebkendők, nyakkendők, kézijük, harisnyák, salát készítésű női és férfi fehérnemiiek, orvosi köpenyek rendelésre is gyári árban készülnek Soós fehémemüüzlelében FeHelesas ucca és Kígyó ucca sarok. 26 se. De azért igazuk lehet. Csak ugy játékból, ebéd után, az asztal mellett nyújtsa föl az ember a két kezét, ahogy a cow-boy filmeken szokták a müveit gulyások, akkor is mindgyárt elhal a, karja. Hátha a karoknak tíz egész percig a test egész súlyát is viselnie kell! Hogy meddig birta a hietzingi Krisztus, meddig se, azt Fadrusz se tudta. De bizonyos, hogy( a boldogtalan pár pillanat múlva már elkezdett üvölteni, a szeme kidülledt, az arca eltorzult, a teste vonaglott, mint a megnyomott hernyóé, — t ennél ideálisabb kínszenvedést nem is kívánhatott szobrász. Nem is kiváut, hanem neki esett az agyagnak s gyúrta, formálta a haldokló emberről a hallhatatlan Istent, mint a megszállott. Törvényt, emberséget, mindent elfelejtett az alkotás extázisában, cr.ak akkor tért magához, mikor a kintódó ember halálorditására összeszaladt a környék népe. A boldogtalant többszörös inszakadással szedték le a keresztről s mindgyárt orvos kezére adták, Fadruszt pedig pár hét múlva a törvényére. El is ítélték valamennyi fájdalomdíjra, le is csukták hat hétre, le nem tagadható testisértésért. Fadrusz le is ülte a hat hetet, minden zúgolódás nélkül, sőt kész örömmel, mert ugy érezte, még igy is olcsón alkotolt olyan műremeket, amilyenről mindég álmodott. Csak azért várta nehezen a kiszabadulást, hogy nekifoghasson az öntésnek. De bizony soha se látta többet a heitzingi Krisztust. Mire hazakerült, darabokra törve lelt® a drága agyagmintát. Valószínűleg a bécsi rendőrség helyszíni szemléjének esett áldozatul. Most következett azután az, amiről a pozsonyi tudósítás is tud. A művész nem adta föl a szán» dékát, élő kínszenvedés után akart mintázni; azonban idegen modellel nem mert többé kísérletezni Magát köttette fel a feszületre s a félkörben fel» állitolt fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz-feszűlet, „A Kisgazda- és az iparososztály mellett ne feledkezzenek meg a föuri osztályról sem40 — mondották az „iparosblokk" szombat esti vacsoráján. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi kamara területén lévő ipartestülelek szövetsége vasárnap délelőtt gyűlést rendez. Ezt megelőzőleg szombat este vacsorát rendeztek a Hágiban. Az iparosgyülésre a szombat esti gyorsvonattal Szegedre érkeztek gróf Hunyadi Ferenc, Frühwirth Mátyás, Perlaky György, Greskovics József és Kálmán Jenő országgyűlési képviselők. A kormánypárti kép. viselőket Körmendy Mátyás ipartestületi elnök üdvözölte az állomáson. A vacsorán megjelent dr. Somogyi Szilveszter polgármester és mintegy kétszázan az iparostársadalom tagjai közül. Féltiz óra tájban elsőnek Pálfy Dániel szólalt fel, aki az«, zal kezdte, hogy az iparosságnak kötelessége a kormányzatot védelmezni. — E pillanatban itt nincsen politikum -» mondotta ezután —, itt csak baráti munka van, amit az országgyűlésen Frühwirth Mátyás teremtett meg. Ez a blokk az iparosok blokkja? és én, mint az IPOSz elnöke, a szegedi iparosok nevében vallási és felekezeti különbség nélkül üdvözlöm az országgyűlés legújabb blokkját. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester természetesen arról beszélt, hogy ő maga is helyesnek latja ennek a blokknak megalakulását. Szeged speciális helyzetét megvilágítva vázolta ezután, hogy Szeged ipari termékeit nem tudja megfelelően értékesíteni. Nincs megfelelő piac. Ennek gyógyszere egyedül a tarifális unió megkötése, mert ma el vagyunk zárva a délvidéktől. — Kétségbeejtő — mondotta ezután —, hogy nincs biztosítva az iparosok jövője. Én e körülményekre hivom fel figyelmét az itt megjelent országgyűlési képviselőknek. Frühwirth 5látyás beszélt utána. A demokrácia az — mondotta a kormánytámogató | képviselő —, hogy mindenki megkapja mun| kájának gyümölcsét. Ennek a demokráciának i jegyében kell dolgoznunk. Fontosabb a kisi ipar, mint a gyárak a maguk ezernyi proletárjával. A magyar iparosság sorai között nincsen összetartás. Ez a blokk célul tűzte ki maca elé a kézmüveskamara megalakítását. A törvény maga csak keret, de azt be kell tölteni és azt végre is kell hajtani. — Az iparosok jövőjéről szólva — mondotta Frühwirth , a nyugdíjtörvény megalkotásánál nem szabad megfeledkezni az iparosokról. A blokk a költségvetési tárgyalásoknál mindent el fog követni, hogy a kézmüiparosság is megkapja a maga részét. Elég volt a külföldi gyárak segélyezéséből. — Minden törekvésünk az lesz, hogy az iparososztályt a középosztály nívójára emeljük, mert a múltban az iparosokat csak kortescélokra használták fel. Perlaky György felszólalása során a blokk munkaprogramját ismertette. A blokkot nem politika vezérli és csak gazdasági okok azok, amiért a csoportosulás létrejött. Az iparosnak legelőször hitelt kell teremteni, mert hitel nélkül az iparos nem tud boldogulni. Az iparosoknak tömörülni kell, de minden politika nélkül. Az iparoskérdés tegyen í kenyérkérdés. | Gróf Hunyadi Ferenc először bemutatta i magát. Elmondotta, hogy ő a móri képviselő, de ide nem mint képviselő jött el, hanem mint gróf. Hogy készült Fadrusz Krisztusa? Irta: Móra Ferenc. Meglepődve olvasom valami pozsonyi tudósításban, hogy Fadrusz gipszfesziiletét, amelyet a virágvölgyi külváros templomában őriznek, márványba akarják faraglatni, vagy bronzba öntetni. Nem az lep meg, hogy a gipszöntvényt nemes anyagba öltöztetik, hanem hogy a Fadrusz gipszkoncifixuma ott is megvan. Ugy tudom, Erdélyben is vau belőle, s még valahol másutt is Magyarországon. Valamerre magángyűjteményben is találkoztam már vele. Kőnynyü ráismernem, akárhol látom. Nemcsak a Fadrusz oroszlánkörméről, hanem azért is, mert huszonötödik éve vagyok vele együtt reggeltől estig. A kultúrpalotánk lépcsőházának legszebb díszítője a Fadrusz gipsz-Krisztusa, ö vigyáz a házra, mi pedig vigyázunk őrá, mig ezüstbe öntve át nem viszik a fogadalmi templomba. Oda szánla maga a mester is, mikor Szegednek adta. Akkoriban, mikor a Tisza Lajos szobrát csinálta s többször megfordult a városban. Olyankor mindig a piaristák szállóvendége volt s azoknak mesélte el « szobor hiteles történelét is. Xuriózus dolog, érdemes följegyezz»!. Mink föl is jegyeztük a feszület alá, de azért bele lehet tenni az újságba is. A muzeumban nem mindenki olvas, aki nézelődik. Még akkor pályája kezdetén volt a művész, mikor ezt a feszületet csinálta, éppen hogy elvégezte a bécsi akadémiát. Nagyon realisztikus akart lenni s nem bizott se a feszületstádiumokban, se a fantáziájában. Azt vette a fejébe, hogy a szenvedő Istent olyan élő emberről mintázza meg, aki csakugyan kereszten szenved. A gondolat, ha eredeti volt is, nem vólt uj. Már a nagy görög művészekhez is vert a szó, hogy a kin ábrázolásához rabszolgákat kínoztak, amiből nem is csináltak titkot. A rabszolga csak ugy magántulajdon volt, ruint a vadászkutya, legföljebb nem volt akkora értéke, ennélfogva még kevesebb teketóriával el lehetett vágatni a torkát. Michel-Angelo korára már nagyot változott a világ. <3 már csak titokban ordittathatta a rabszolgákat a Vatikán kertjében, i mikor a rabszolga-szobrot mintázta. Legalább igy rebesgették róla, okkal-e, nem-e, ki tudná azt megmondani? Én hajlandó vagyok elhinni a műtörténet! pletykákat azóta, mióta a Fadrusz-feszület históriáját tudom. A müvész-psziche mindég egyforma volt. Arra természetesen nem gondolt Fadrusz, hogy valami véres keresztrefeszités borzalmaival ihlesse meg magát. Beérte azzal is, ha olyan modelt : talál, aki engedi magát emberségesen fel• köttetni a keresztre. Talált is valami tagbaszakadt hietzingi paraszlot, aki vállalta a kínszenvedést percenként egy pengőért, akkori pengőért, ami hallatlan honorárium volt abban az időben. — Hát akkor tíz perc tíz pengő, — határozta el Fadrusz. A paraszt keveselle a tíz percet, ugy számítván, hogy soha ilyen könnyű keresete többet az életben nem lesz. A Fadrusz erszénye azonban nem futotta többre, ezért is zálogba kellelt tenni a zsebórát s igy tiz percre kötötték meg a szerződést. Nyilván Fadrusz se tudta, mit jelent az a tiz perc, de a jámbor paraszt bizonyosan nem. Szakértők mondják, hogy a kereszlrefeszilésnél nagyobb kínszenvedés nincs a világon. Rosszabb a tüzhalálnál is, mert a máglyán legalább az eszi mélete elvész a morlifikállnak, de a keresztrefeJ szitett órákig szenved tiszta öntudattal. Terméj szetesen ezek mind elméleti szakértők, mert 'se föl 1 nem feszittette, se mea nem égettette magát egyik