Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-21 / 17. szám

1928 január 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A DELMAGYARORSZAG állandóan gyarapodó kölcsönkönyvtárában havi dij előfizetőknek I pengő, tisztviselő-előfizetőknek 80 fillér, heti előfizetőknek 16 fillér. k roMiAEBJMRszác №fxxsy&\ yuni n • »»•• mi'rn • %rnmmmi «•••«.» iw>_>vr m ••"J'WP • .n^m—IO. • JSJUUtaJJM*-»«» '" " •• ­tt.G.WC 1*jSÍ (V áTliiűfG CSB(0(SC a plébánosét. De Adam Mayer volt valamennyi vendég patrónusa, vigyázott rájuk, hogy jól egyenek-igyanak, pihenjenek és szórakozza­nak, ne mulasszák el a muzsikusbandát, a teliholdat. Nem is vendéglős volt. hanem .mű­vésze a vendéglátásnak. (Folyt, köv.) FomnurrA- SZIWAI TIVAAAFL. 'X 86 : Mr. Britling még nem hallott róla. \ — Ide hallgasson. A fordítása most jelent meg a Spectator-ban. Nem mese. Ezt éneklik j Németországban mindenfelé: Ima helyett átkot szórjunk az égre, Mig átkainktól a nap sötét, Harangok zúgják és zsoltárok zengjék Hetven millió sziv gyűlöletét! N5 ezt dalolja, kürtös ezt fújja, Könyvből ezt tanulja a diák, Mig el nem éri, mig porba nem sújtja, Fő ellenségünket, Angliát! Borzasztó! — kiáltott fel Mr. Britling. — Nem, nem tudom elhinni. Szeretnék a lel­kükbe látni a németeknek... III. — Nézze csak, — szólalt meg Mr. Britling hosszú pauza után. — Ismertem egy egész csomó derék németet, csupa rendes embert. Nem tudom feltételezni róluk, hogy igy gon­dolkodnak. Egyszerüeu elképeszt, mint valami rejtély. — Én a német alapossággal magyarázom a dolgot, — mondta a barátja. — Most háború van, tehát komolyan veszik a háborút. Gyűlöl­nek szívvel-lélekkel. Mi nem vagyunk stabil­gondolkodásu emberek. Ha állítunk valamit, látjuk az érem másik oldalát is. Kimondjuk a nézetünket, de érezzük, hogy az ellenkezője épen olyan igaz lehet, ők sokkal konkréteb­bek. Az igazi háború aljasság, kegyetlenség, piszok, verekedés kézzel-lábbal, körömmel-fog­gal, minden lehető fegyverrel. Mi ugy teszünk mintha előkelően, lovagiasan is lehetne mara­kodni. ők meg ugy veszik a dolgot, ahogy van. Egyszerű, becsületes emberek. Dicsérni kell őket érte, nem szidni. Nem mókáznak, talán ez az egyetlen erényük... IV. Nem Mr. Britling volt az egyetlen angol, aki a németek lelkébe szeretett volna látni. ] Soha annyi német könyvet nem vásároltak, mint akkor. Bernhardi, Treitschke, Nietzsche, Chamberlain müvein keresztül akartak köze­lebb jutni a német rejtélyhez. És ar^a az eredményre jutottak, hogy a háború nem a junkerek müve, hanem egy lelkes, egységes, mindenre elszánt nép áll mögöttük, egy irigy, gonosz, kötekedő faj, amely lábát a világ nyakára akarja lenni. Ez volt a második hangulat a háború kitörése után. Anglia is gyűlölni kezdett. Kémeket sejtettek mindenütt, molesztálni kezdték a német származású angol polgárokat és a londoni East-Endben, ahol keverék lakosság van, csúnya tüntetések kelet­keztek. Az East-Enden például a pékek leg­nagyobb része német volt. Hónapokon át senki sem bántotta őket, de ősz végén már felgyűlt az elkeseredés és szétrombolták a boltjaikat Az angolok most már nem Németország ellen küzdöttek, hanem minden német ellen... Csak Mr. Britling nem akart hinni a néme­tek különös gonoszságában. Ha a német faj karaktere volna a háború oka, akkor csak az összes németek kiirtásával jutna a világ nyugalomhoz és ilyen gondolat uem a lehetet­lensége, hanem az embertelensége miatt egy pillanatig sem verhetett gyökeret Mr. Brit­lingben. És makacsul folyton visszatért arra, hogy az összes személyes német ismerősei kedves, derék, jóérzésű emberek voltak. Épen azok volnának kivételek, akiket ő ismer? Itt van Herr Heinrich. Vérbeli porosz, nála germánabb germánt el sem lehet képzelni. Hosszú ideig Herr Heinrich volt a németek ügyvédje Mr. Britling gondolatainak a tör­vényszéke előtt. Üdén, komolyan, pirulva, kissé esetlenül állt, vállán a mókussal, fel­mentő Ítéletért esdekelve: — Please, Mr. Britling... Távozása óta a fiatalember két képeslapot irt, amelyben köszöntötte a Britling-családot és később levelet is küldött Mr. Britling ame­rikai kiadója közvetítésével. Egy norvég ba­rátja utján is küldött üzenetet. A képeslapok Hollandiából jöttek, akkor még a fiatal paci­fista csak útban volt a kaszárnya felé. Az Amerikán át érkezett levél két hónappal ké­sőbben kelt. Herr Heinrich elmondta, hogy bámulatosan rövid idő alatt katonát faragtak belőle. Három hét alatt kiképezték, azután nagyon megfázott és két hétig kórházban feküdt. De mihelyt talpra állt, kiküldték Bel­giumba, egyelőre a trénhez, mert az apja lócsiszár volt és igy feltételezték róla, hogy ért a lovakhoz. — Ha valami bajom esik, küldjék el a hege­dűmet az édesanyámnak, — irta. A hegedűre később is visszatért, amikor Norvégián keresztül küldött üzenetet. Akkor már a Kárpátokban járt szegény, térdig hó­ban, agyoncsigázva. Több hír nem jött tőle. Hónapok multak el, de nem irt többé. — Talán valami baja történt, — mondták a családban. — Bizonyára fogságba esett. — Vagy megsebesült... szegény Heinrich, bárcsak kilábolna valahogy a háborúból... — Talán nincs semmi baja, csak nem eresz­tik át a leveleit. A német cenzúra nem ismer tréfát... V. Mr. Britling a karosszékében ül és a kan­dalló tüzébe bámul. Emlékezik. A kedves, barátságos német tájra gondol, ahol több vi­dám nyarat töltött. Legutoljára 1911-ben volt ott, az egész családjával. Botterdamból men­tek át a Rajnához, megnéztek egy sor német várost és néhány derüSj napos hetet Neu­kirchenben töltöttek, az Odenwaldban. A kis falu magasan fészkelt, fent a hegy­tetőn, erdőségek közepette. A falu közepén állt a korcsma, ott voltak a hires hársfák, ott élt Adam Mayer, a vendéglős. Csak a változások szelleme a megmondhatója, hogy éUe még? De ha él is, angol turisták serege nem keresi fel többé a Blaue Dreieeke vagy a Weisse Streiche táját. Vérfolyó habzik köz­ben és a gyűlölet sivár fala állja el az utat... A vendégszerető kis falu nyaranta megduz­zadt a látogatóktól. Nemcsak a vendéglő, ha­nem az öreg hárs körül meglapuló összes kis házak tele voltak nyaralókkal, a varga háza. a postamesternőé, minden ház, kivéve NAGYSZALLÖDA BUDAPEST, tgjniamMBM» vn., Erzsébet körül 45-47. Szegediek kedvenc találkozó helye. Magyarország legnagyobb szállodája. Szobák a legolcsóbbtól luxusszobákig. Szegedieknek különös kedvezmények! Jobb lesz, mini az ui, harégl Jobb lesz mint az o|. 42 LUSTEINER megcsinálja, Szeqed, Korona ucco 15. Magánfelek látogatására alkalmas jó megjelenésű, szorgalmas és megbízható 110 vagy szerény fixfizetéssel és jutalékkal alkalmazást kaphat. Cim a kiadóhivatalban. Varrógép, kerékpár gyermekkocsi gramoion részletfizetésre is gépúru&úaban Szeged, Kis ucca, Keleti-palota. Nagy Javitó mUQcly. 4 Lemezujdonságok érkezáekü! belvárosi jómenetelü, elsőrangú üzleihez közreműködő társ 10-15.000 pengő befektetéssel n\ugodt és biztos megélhetést alapithat. 312 Ajánlatok „Tőke garantálva a kiadóhivatalba cimzendők ««

Next

/
Thumbnails
Contents