Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-21 / 17. szám
SZEOED: 9ïçrt.c»ïtô»ég : Dr«K Ferenc, «cca Telefon: 13- Kmdohlvntal, «iiSIctünkOnyvlár és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telelőn : 306. -- Nyomda : Löw Linói ycta lö. Telefon: IG- 54 « » « » « » Szombat, 1928 január 21 0 0 0 IV. ÉVFOLYAM 17. SZAM MAKÓ : Szerkesztőség es Kíadohlvalal: Url ucca 6. Teleion: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZÖVASAHHEIY : Szerkesztőség és kladóhlvalol : Andrássy ucca 25. Telefon : 49. szám. « » « » « » « » « » Clűlizsieü ára navcr.ia 3-20, vMéücn és .) lüvároiban 3-no. kUl№ld«>.n 6-40 pengő. Egyes szára lö, vatar- és Ünnepnap 24 fllléi A színház válsága. -I Ne tessék megijedni és ne tessék tiltakozni, nem a szegedi szinház válságáról van szó. Hanem általában a szinház válságáról és különösen a magyar színházak, elsősorban a vidékiek válságáról. Mert annyi kétségtelen, hogy hiba van a szinház körül, baj van i:s nemcsak Köpecen. A szinház csődjét alig tudják ma már leplezni azok, akiknek üzleti érdeke és számítása a világot jelentő deszkák körül forog. Arról van szó, hogy a háború óla nagyon megváltozott a közönség, amely színházba jár és nem tudott hozzá idomulni, fejlődni, a tegnapról ittfelejtett theátrum, amely mégis csak a közönségért van és a közönségből él. Minden kornak megvolt a maga színháza és a mi korunk még eddig nem találta meg a magáéi. A görög szinház Isten szabad ege alatt az egész nép művészi istentiszteletét jelentette. A római szinház a kenyeret és cirkuszt követelő tömegnek mulatsága és vigasza volt. A középkori szinház megint az Islen szabad ege vagy az istenháza ivei alá vitte a hivők seregét és örök dolgokkal feledtette a muló életet. A reneszánsz szinhú/;a északon és délen egy gazdag és erős kornak hatalmas látványa volt. A barokk és rokokó színháza fejedelmek és udvaroncok gyönyörűségét szolgálta ki. A tizenkilencedik század színháza a boldog és békés polgárság álmait és problémáit mutogatta. De ma? Hol vagyunk ma már a házassági háromszög komoly és víg kérdéseinek és változatainak idejétől, kit érdekel ma már, értelmes és igaz embert, hogy a házasságot hogyan törik vagy nem törik a külömböző barátok és feleségek? £s az az egész hazug és csinált romantika, amely a vasgyárosok, szegény ifjak, trónörökösök és huszártisztek, primadonnák és kaméliás hölgyek körül keringett a rivalda lámpáinak fényében, ma már olyan ócska és olyan kopott, hogy hozzá képest Aischylos és Aristophanes valósággal a futurizmust képviselik. Mivé öregedett az operett, amely félszázadon keresztül kiélte minden lehetőségét és most a sablon ijesztő vázát igyekezik mindenféle bakugrá okkal életre galvanizálni. A mai szinház — itt egyelőre csupán a vidéki átlagról beszélünk — egészen elmaradt a kortól, annak szellemétől és formáitól. A mult századból maradt díszleteivel és kellékeivel, a mult században megkövesedett szerepköreivel és a mult századból áthárított műsorával ugy fest Edison és Lindbergh. Tairoff és Pitoeff, Bartók és Stravinszky, Chaplin cs Griffith korában, mint egv kiérdemesült és levitézlett talvica Renault és Citroen mellett. ' A mai színházi épületeket egy elmúlt világ eüszkluziv közönségének építették, az akkori elitnek, az úgynevezett középosztálynak, annak a rétegnek, amely ma vagy nem tud, vagy nem akar színházba járni. A kisgazda és a munkás menne ma elsősorban oda, az iparos és kereskedő mellett, de az ő színházát még csak ezután fogiák megcsinálni, v agy részben már régen áll is a mozi képében. Mert hiába minden, egyelgre a mozi ma a tömegek színháza, az igazi népszínház, ahol egy egész világ tárul állandóan és változatosan a szomjas szemek és az éhes lelkek • lébe. Külföldön, a művészeti kultura tia$y és uj centrumaiban már megindult a színháznak egy minden eddiginél erőteljesebb és ígéretesebb reneszánsza Berlinben Pisca'or uj színpadot és uj játékot teremtett, Jessener az állam nevében reformálja a világot jelenlő deszkákat, Párisban egész sereg fiatal és bátor kísérlet döngeti diadallal és dicsőséggel az ódon kulisszákat, keleten eddig nem látott és nem hallott stílusok alakulnak ki, Reinhardt és Antoine ma már a mult tekintélyei. a tegnap klasszikusai. Ezzel szemben valóban nehéz volna megmondani, hogy mit jelent a ni3i kultura, a modern művészet szempontjából, egyszóval a jelen emberének igényeit és érdeklődését tekintve, az a szinház, amely Beniczkyné Bajza Lenke és Bns Fekete László tartalmát és formáját igyekezik, néha jobb ügyhöz méltó buzgalommal megőrizni és általadni maradékainknak? Itt egy önmagát túlélt intézmény igyekezik rózsaszínűre festeni Ripp van Winkle-szakállát és teljesen idejét mult és hitelét vesztett jelszavakkal próbálja felejteni, hogy az élet cs a művészet évek alatt századokat lépett és hogy ma egy megváltozott világ megváltozott arca mered a színpadra, ahol a maga örömének és maga bánatánali visszfényét akarja látni és visszhangját hallani. A klsáritánt tanácskozik a szentgotthárdi Jegyzék Ügyében. (Budapesti tudósilónk telefon jelerd''-ne.) Bukarestből jelentik: A minisztertanács mai ülésén kizárólag a szentgotthárdi incidens ügyével foglalkozott. Dúca belügyminiszter bejelentette, hogy a Népszövetséghez intézendő kisántáut-jegyzék ügyében u tárgyalások még Gyilkosságra izgató plakátok egy borsodi községben. „Üssétek agyon báró Majlott Nándort és társait". nem fejeződtek be. A román kormány még nem állapodott meg a cseh és jugoszláv kormánnyal. ami csak a jelenleg Olaszországban tartózkodó Titulescu meghallgatása után fog megtörténni. (Budapesti tudósítónj; telefonjelenlése.) Miskolcról jelentik:» A zemplénmegyei Tálya községben csütörtökön plakátot ragasztottak ki, amelyben arra biztattak, hogy üssék pgyon báró Majlott Nándort és társait. A plakát előzménye az, hogy a község képviselőtestülete eladta az úgynevezett Kopasz hegyen levő kőbányákat egy részvénytársaságnak, amelynek élén báró .Majlott és társai állanak. A község lakosai ezért bőszültek fel és ragasztották ki a gyilkosságra izgató plakátokat. A tetteseket a csendőrség nem tudta kinyomozni és ezért a miskolci rendőrséget is igénybevették a lettesek kézrekeritésére. Minden marad a régiben — Bródy Ernő, Farka» István és Nagy Emil nyilatkozata a miniszterelnök beszédéről. (Budapesti tudósilónk telefonjelenlése.) A miniszterelnök tegnapi beszéde után mára az egységes párt elcsendesedett. Előrelátható volt, hogy a miniszterelnök — mint már annyiszor — most is sikerrel meggyőzte pártját. Az ellenzék részéről azonban nem tartják szerencsésnek és megnyugtatónak a miniszterelnök beszédét és általános a felfogás, hogy minden marad a régiben. Az ellenzék felfogását frappánsan világítja meg Bródy Ernőnek és Farkas Istvánnak a Délmagyarország budapesti munkatársa előtt lett nyilatkozata. Bródy Ernő a miniszterelnök tegnapi beszédével kapcsolatban a következőket mondotta: — A miniszterelnök beszéde a magyar nép erkölcsi színvonalának lenézése. Kérdem, mikor fog már megérni a magyar nép a titkos szavazásra, a szabad sajtóra és az esküdtszékre. A dolgozó nép csak adófizetésre, csak kölelességteljesitésre érett meg. A minisztereluök beszéde maradi, elfogult, előítéletes, kriptaszagu. Farkas Isíván ezekül mondotta; — Bethlen Istváu elismeri, hogy a titkos választás benne van az esi séces párt iu:oí;ramjában. A miniszterelnöknek azonban tovább kellett volna mennie és nyíltan szint kellett volna vallania, hogy meg akarja-e valósítani a titkos vd'aszlói jogot, vagy sem. Az az érzésem, hogy minden marad a régiben, holott Magyarország mostani helyzete kívánja meg az ország demokratizálását. Ezzel lehetne gyors tempójú haladást elérni, belől egységet és ezen az alapon volna kilátás maradandó külpolitikai sikerekre. A miniszterelnök kijelentései után a szociáldemokrata párt a demokratikus követelésekért az eddiginél is élesebb mederben fogja a harcot folytaim. Nagy Emil és a miniszterelnök között a már-már elcsöndesedett affér ujabb hullámokat vet annak az; éles hangú nyilatkozatnak nyomán, amelyet ma Nagy Emil az újságírók előtt tett a parlamentbén. Nagy Emil a parlament folyosóján ma kijelentette, hogy Bethlen elleni feljelentése az Íróasztalában készen fekszik. A benyújtására ráér három hónapig és ezt csak a költségvetési t>??zéd« után fogja megtenni. A továbbiakban elmondotta, hogy a miniszterelnök testnapi beszédének egyei meg-