Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-20 / 16. szám

kii!. Ez a párt történelmi érték és aki ezt kockára veti, a; nem pártérdekekkel játszik, hanem a nem­zet érdekeivel. A jövőben is époly szükség van erős guvernementális pártra, erős kormányra, miut a múltban, ha a konszolidációt fenn akarjuk tar­tani és fejleszteni. Ujabban vannak, akik a párt egységét kívülről boutogatják. A kívülről meg­indult bontogató munka azzal a jelszóval dolgo­zik, hogy a párt tulajdonkép diktatúrát tür meg. A pártnak múltkor hozott határozata nem jelent diktatúrát és a szabad véleménynyilvánításról való lemondást, de meg kell kö> eleiül minden párttagtól, hogy ha van eszméje, amelynek meg akarja nyerni a nemzetet, ehez ne keres­sen külső fegyvereket segítségül, hanem elsősorban forduljon a párthoz. Hangoz­tatják a demokratikus haladás szükségét. Ami a sajtószabadságot, a gyülekezési jogot il­leti, mindenkor hacgoztatia, hagy azokat a rendkívüli eszközöket, amelyeket a há­borús idők adlak a kormány kezébe, meg kell szüntetni és azok meg is szűnnek, mihelyt a bíróságra olya a hatalmat ruházunk, amelynek segítségével haté­konyan ellensúlyozhatja majd a szabadságjogok­kal való visszaélési. Hangoztatják a fiikas vá­lasztójogot. A párt programjában benne van a titkosság, ezt nem tagadta és vegye mindenki tudomásul. A párt tett is a titkosság érdekében lépéseket, amikor a választójogi törvényben rész­legesen meg is valósította azt. De hangoztatja azt is, hogy azért, mert valamely nagy elv rá van irva a párt zászlajára,, a gyakorlatban az elv praktikus kihatásait is tekintetbe veszi és nem tartja a kormány elérkezettnek az időt e gondolat megoldására. A választójogtól kövelelnünk kell, hogy a guver­nemenlális párt összehozására alkalmas legyen, legyen bár az a párt a konzervatív, liberális, vagy radikális. Eljön majd az idő, amikor a titkos választójog megvalósítható lesz. Akik ma a titkos választójog bevezetését sürgetik, azoknak első kö­telességük, hogy felvilágosítsák és megszervezzék a nemzeti politika jegyében a felvilágositatlan tömegeket. Ha ezt a munkát teljesitik, akkor el­következik azoknak a jelszavaknak a beváltása, amelyeket hirdetnek. — Azt mondják, hogy a külföld miatt demokratikusabb politi­kát kell folytatni. Bizonyos óvatossággal vagyok a külföldről be­hurcolt eszmékkel szemben és óvatosságra in­tern a nemzetet olyan politikusokkal szem­ben, akik nem Magyarország ágensei akarnak lenni a külföldön, hanem a külföld ágensei Magyarországon. A külföld bizalma nem a demokratikus jelszavakon múlik. A külföld aránylag rövid idő alatt történt konszolidáció helyreállításában az erős és szavát álló kor­mányban, a kormány kalandmentes és mégis önérzetes politikájában látja a bizalomger­jesztő momentumokat Magyarországon. — Ha megszűnnék a rend a jelszauas poli­tika követésének eredményeként, ezzel elvesz­tenénk a külföld bizalmát, mert ennek a politikának az utján, csak a lecsúszás van. De tegyük fel, hogy megvalósítanánk a divatos demokratikus jelszavakat, akkor ez sem volna elég, akkor azt hirdetnék, hogy nem vagyunk elég demokratikusak, mert nem olyan föld­reformot csináltunk, mint Csehország és Ro­mánia, mert nem vagyunk népköztársaság, mert nem engedjük még meg a kommunista izgatást. Ebben a lecsúszásban megállás nem volna. 1918-ban is a demokratikus politika jelszavaival jöttek és egyik botlásból a má­sikba jutottunk, mig nem estünk a posványba, amely nagyrészben okozója volt a trianoni szerződésnek. Mindezzel nem azt mondja, hogy ne kövessünk haladó, fejlődő, népbarát politikát, de ne tegyük ezt ugy, hogy a kül­föld diktálja ránk. Vagyunk elég emberek ahoz, hogy megtaláljuk a haladáshoz a kellő eszközöket és a módot. A nemzet sorsa az ost­romlott váréhoz hasonlít, amelyben mindig készen kell állnunk az ostrom visszaverésére. E várban, ha nem is diktatórikus akarat­nak, de egyetlen vezető akaratnak kell lenni, mert enólkül széthúznak és egymás ellen for­dulnak a védösereg erői. E nemzetnek nincs már veszteni valója, mert már mindent elvesztettünk és puszta létünk maradt. Erőt kell gyűjteni és ezért van szükségünk az egységes pártra, amelynek egységére és a haladó politikára ürítette saharát. DÉLM AGYKOR SZAG 1928 január 20. Elnapoltak. Weisxlovíts támadóinak J&aditörvénysszéki tárgyalását. Kétszáz diáhpör vár tárgyalásra. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Kolozsvárról jelentik: Mára volt kitüzvs a haditörvényszék főtárgyalása Diaconescu és Gergely kolozsvári diákok bünpörében, aki­ket az ügyészség azzal vádolt, hogy Nagyvára­don megtámadták Weiszlovits szállőtulajdonost és súlyosan bántalmazták. A iötárgyalást azon­ban el kellett halasztani, mert a két legfonto­sabb tanú nem jelent meg. A kolozsvári haditörvényszék tegnap két román diák ügyében Ítélkezett, akik Szilvesz­ter éjszakáján uccai botrányokat rendeztek és bántalmazták a zsidó járókelőket. Az egyi­ket hathónapi, a másikat tiznapi börtönre Ítél­ték. A haditörvényszéken még kétszáz díák­pör vár tárgyalásra. Ezeket mind a Nagy­váradról visszatérő diákok ellen indították, akik Kolozsvárt raboltak és fosztogattak. A kolozsvári katonaság és rendőrség állandó készenlétben van, mert számolnak azzal, hogy. a pörők letárgvalása nem fog simán végbe­menni; '' Kizártak négy tolvaj diákot a román egyetemekről. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.^ Bukarestből jelentik: A bukaresti egyetem ta­áncsa ma lárgyalta annak a négy diáknak a fegyelmi ügyét, akiket korábban "állami tá­mogatással Rómába küldtek tanulni. A diákok útközben Velencéből a szállodai számla ki­egyenlítése nélkül leptek meg, sőt közülük az egyik egy velencei ékszerüzletből egy nyak­éket is ellopott. Az egyetem tanácsa rövid tár­gyalás után mind a négy diákot örökre ki­zárta az összes román egyetemekről. A jobboldali pástok és az uj német birodalmi hadügyminiszter. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.") Berlinből jelentik: Hindenburg köztársasági elnök Groehner tábornok, volt minisztert ne­vezte ki hadügyminiszterré. A kinevezést hosz­szas tanácskozás előzte meg. A jobboldali pár­tok vezérei Hindenburg előtt súlyos aggodal­muknak adtak kifejezést Groehner személyével szemben. Utallak arra, hogy Groehner volt az, aki 1918 novemberében, a francia front összeomlásakor elkerülhetetlennek mondotta a forradalmat és Vilmos ex-csás zárnak azt taná­csolta, hogy meneküljön. Groehner tábornokot tekintik annak a hires parancsnak a szer­zőjéül, amelyben a német főhadiszállás ka­tonatanácsok alakítására szólította fel az egyes csapattesteket. Hindenburg megnyugtatta a jobboldali párntok vezéreit és biztosította őket, jobboldali pártok vezéreit és biztosította őket, rium élén hadseregszervezeti kérdésekben ki­zárólag az ő tanácsait fogja követni és po­litikai kérdésekben minden alkalommal a kor­mány többségének akaratához igazodik. M -pénszügyminisss-ter a §adikölcsön ügyében felfüggesztette a döntést. Budapest, jauuár 19. A képviselőház mai ülé­sét Fuky Endre elnök fél 11 órakor nyitotta meg, a bizottsági előterjesztés után folytatták a valorizációs javaslat tárgyalását. Rothensteln Mór volt az első szónok, a törvény­javaslatot nem fogadja el. Azután Slrausz István beszélt: Javasolta, hogy a Ház küldjön ki bizottságot, amely megvizsgálja az utolsó öt év zárszámadásait és ennek alapján eldönti, hogy lehet-e valorizálni, vagy sem. Györki Imre kijelenti, hogy ezzel a törvényja­vaslattal a pénzügyminiszter a hazugságot és a törvénytelenséget akarja törvénybeiktatni. Györki Imre után Bud János pénzügyminiszter válaszolt az egyes szónokoknak. Felolvassa, hogy milyen kategóriák mennyi hadikölcsönt jegyeztek. Elmondja, hogy a Bacher-malomnál és az Egyesült Fővárosinál azért kellett szanálni, mert a magyar valuta presztízse forgott kockán. Azután a szö­vetkezetek támogatásáról beszélt a pénzügyminiszter Sándor Pál: Nem szövetkezeteket, hanem ma­gánembereket, magánintézményeket támogatnak! Bud János: A kormány az OKH-nál 13.800.000 pengőt jegyzett. Sándor Pál: Titkos kormány kassza vau ott! (Nagy zaj és ellentmondások a jobboldalon.) Bud János: A kormánynak kötelessége a szö­vetkezeteket erősíteni! Sándor Pál: Mit kapott a GOKSz? Bud János: A Hangyánál megtörtént, hogy el­veszett az alaptőke. Sándor Pál: Megint meg fog történnir Bud János: A Nemzeti Bank elnökével együtt szükségét láttuk annak, hogy ezt az agrárszövet­kezetet ne hagyjuk pusztulni. Áttér ezután az ipa­rosok központi szövetkezetére, amely a kisipa­rosok hitelének ellátására alakult. Ez az a hitel­része a gazdasági életnek ... Esztergályos János: Amiből a kisiparos nem kap! Bud János: Amikor az Országos Központi Hi­telszövetkezet keretébe tartozott, mindig ráfizet­tünk. Éppen ezért kellett szétválasztani. Négy­milliót kapott az Iparosok Központi Szövetkezete, a tartalékra pedig egymillió pengőt. Sándor Pál: Mi a Kokszot támadjuk. Ez ellen nem szól semmit a miniszter? ltassay Károly: Látom, estére a sajtó fog ki­kapni. Áz az oka az egésznek. (Nagy derültség az egész Házban.) Bud János: Ne várjon támogatást, ha nem tud a maga erejéből megélni egy szövetkezet, mert az állam nem állhat mindig rendelkezésére, Bródv Ernő: Szabad verseny! Sándor Pál: Az állam kifosztására alakult szö­vetkezetek. Bud János: Az állam elhatározó lépést tett, A szövetkezeteknek meg kell oldaniok a problé­mákat, mert a kormány nem támogathatja őket a \ égietekig. Bud János azután arról beszélt, hogy a hatalmas beruházási programot csak több éven keresztül lehet megvalósítani és azt mondja, hogy a közeli napokban törvényjavaslatot terieszt be az ipar támogatása érdekében. Sándor Pál: Drága mulatság! Esztergályos János: A korona korona, miniszteri ur! (Nagy zaj a baloldalon.) Bud János: Fábián Béla képviselő ur szokása­hoz híven foglalkozott a forgalmi adóellenőrökkel, A közönség is, de magam is meguntam ezeket a dolgokat. Esztergályos János: Ha megunta, akkor tessétí lemondani. (Nagy derültség.) Bud János: Fábián képviselő ur azt is állította, hogy a forgalmi ellenőrök fizetésének egyrészét titkos egyesületek számára vonják le. Fábián Béla: Nem titkos, hanem nyilt egyesüle­tek számára. Bud János: Nevezze meg, melyek ezek az egye­sületek. Én Fábián beszéde után magamhoz ké­rettem a vezetőket, felszólítottam őket, tegyenek nyilt vallomást, milyen egyesület számára vonnak le illetményeikből. Kijelentették, hogy semmifélfl levonás nincs. Fábián Béla: Megkérdezte Zermann osztályta« nácsos urat is? Bud János: Ö nincs Pesten. Fábián Béla: Én megneveztem, hoev kinél 6f deklődjék! Bud János: Ha ön bizonyítani fogja állítását^ akkor a legszigorúbban fogok eljárni, mert ennek jogosultsága nincs. Gál Jenő: Zermann eltűnt? Fábián Béla: Itt van Pesten. Bud János: Megteszem azt a koncessziót, hogj a hadikölcsönkötvények ügyében a döntést fel­függesztjük későbbi időre. Bud János pénzügyminiszter ezzel befejezte ba szédét. Az ülés háromnegyed háromkor ért véget Tata! íofásbrikelí pótolja aporoszszenel.6 Rendeljen próbára VétTÍGSIlél Telefon 9-58

Next

/
Thumbnails
Contents