Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-19 / 15. szám

I DFX3IAGYAR0RSZ AG 1928 január 19. nil HIIIHMHH RIN-TIN-TIN első szereplése a nagy város dzsungeljében London réme péntektől a Korzóban. Az élet mindenkire ráparancsolta a baladást és az„ aki nem akar, vagy nem tud haladni, az ment­hetetlenül elpusztul. Foglalkozott a baromfitenyésztés kérdésével és kimutatta, hogy az utóbbi időben Szegedről egyre több vágott baromfit exportálnak, tehát fontos az, hogy a gazdák kihasználják ezt a le­hetőséget, modern baromfitenyészetet létesít­senek. A város ezen a téren is szívesen lesz segítségükre a nemesebb fajták kitenyésztése érdekében. Esetleg még mintatelepekét is lé­fesit, ugy hogy hozzáértő szakembereknek megfelelő nagyságú földet enged át erre a célra. Amikor a piac kérdésével foglalkozott a polgármester, éles vitája támadt EngI Antallal. A polgármester a piacok jelenlegi elhelyezését kielégítőnek és fentar tandónak mondotta. Engi hSUAJirUSM Antal közbeszólás formájában azt kivánta, hogy a város a Mars-téren helyezzen el minden piacot, mert a gazdák szempotnjából ez lenne a leg­helyesebb megoldás. — Ehhez nem vagyunk elég gazdagok — replikázott a polgármester —, mert a Mars­teret csatornáztatni kellene előbb, fel is kel­lene töltetni és kiköveztetni. A jelenlévő gazdák hol a polgármesternek helyeseltek, hol Enginek, a végén pedig az volt a helyzet, hogy a gazdák a jelenlegi álla­potot jobbnak tartották, mint a Mars-téri megoldást mindaddig, apiig a város nem ren­dezteti ezt a teret. — A város el fog követni a kérdés végleges megoldása érdekében minden lehetőt —ígérte meg a polgármester. A gyűlés egy óra után ért véget. Az OFB tárgyalóbiráfa váratlanul Szegedre érkezeit a szegedi földigénylések ügyének kivizsgáláséra. (A Délmagyarország munkatársától) I Dékánv Sándor főszáinvevő-helyellest, akikkel Vásárhelyi Béla törvényszéki tanácselnök, az Or- részletesen ismertette a helyzetet és mindkét fél szagos Földbirtokrendező Bíróság tárgyaló bírája, aki Szegeden végezte a földreformmal kapcsola­tos munkálatokat, most váratlanul ismét meg­érkezett Szegedre. Megjelenése általános feltűnést keltelt és különböző kombinációkra adott alkalmat, sokan összefüggést láttak ebben a legutóbbi köz­gyűlésen elhangzott interpelláció és a földigénylők '-szeirása közölt. Mint ismeretes, a földbirtokrcformmal kapcso­latban a szegedi halárból számos kisteleki, tápéi, felsőpusztaszeri és dorozsmai földigénylő kapott bérletet, vagy őörőkföldet. Ezzel szemben azon­ban a szegedi illetőségű földigénylők, bár össze­írták annakidején őket, nem jutottak földhöz. Az összeírást az egyik szegedi pénzintézet végezte és állítólag a jelentkezők névsorát sohasem jut­atták el az OFB-hez. Vásárhelyi Béla tanácselnök megérkezése után magához kérette dr. Gerle Imrét és dr. Fa (ka Lajost a földigénylök képviseletében, a város kép­viseletében pedig dr. luróezy Mihály főügyészt és álláspontját. A tárgyalások egyelőre bizalmasak, csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a város képviselői bemutatták a földbérjövedelemre vo­natkozó számadásokat, amelyekből kiderült, hogy a városnak 1927 áprilisáig négymilliárd papir­koronára rugó fíüdbérköveteléséböl all^ ezerhét­százmillió korona folyt be évente, lényegesen ke­vesebb, mint a bék3 éveiben, pedig a háború óta a városi bérföldek közel hatezer katasztrális hold­dal szaporodtak. . Vásárhelyi Béla, értesülésünk szerint, két hélig marad Szegeden, hogy ezt a kérdést tisztázza és kidolgozhassa az OFB-hez lerjeszlendő javaslalát. Meg fogja állapítani, hogy a városi bérföldek je­lenlegi bérlői közül kinek van olyan másfajta jövedelemforrása is, amely megélhetését biztosítja, hogy kiktől vonhatja el nagyobb veszedelem nél­kül ezen a cimen a bérletet az OFB, de osztályozza majd az igénylőket is. Helyszíni szemlét tart Csen­geléu, Balástyán, Csórván, Mórahalmon és Átok­házán. 9 Egy kézmiiiparos az Iparosok két frontjáról. A megélénkülő politikai életben nem utolsó érdekességü az a harc, amely a kisiparosság megnyeréséért folyik. A múlt évig több apró iparosalakulat mellett a Pálfy Dániel elnöklete alatt működött Ipartestületek Országos Szö­vetsége gyakorolta voltaképen a monopóliu­mot a kisiparosság fölött. Ez az évekig tartó monopólium azonban nem eredményezett mást, mint itt-ott megnyilvánuló panaszokat, évente egy kongresszust, amelyet minden esetben tel­jesen befejezett az utána tartott díszebéd s újra nem történt semmi a következő kong­resszusig. Legfeljebb azt lehet megemlíteni, hogy ez az alakulat felváltva tartózkodott az ellenzék és a kormánypárt árnyékában s csak természetes, hogy ez a kétlakiság még jobban hutötte az IPOSz sikereibe vetett reményeket. 1 Karmanow kulyaszinház 16 csodálatosan ftaított kutyáivá! élőszómként szerepel a színpadén *" RIN-TIN-TIN I filmmel egyidőfcea S péntektől a Korzóban. A múlt évben azután versenytársa akadt az IPOSz-nak, amennyiben az IPOSz veze­tőségének nagyrésze kivonult s Országos Kézműves Testület néven uj alakulatot létesí­tett. Ez az alakulás kapcsolatokat keresett az iparosok pénzügyi támogatására alapított Ipa­rosok Országos Központi Szövetkezetével — röviden az IOKSz-szal — s munkáját főleg arra irányította, hogy ez a szövetkezet az em­lített téren az eddiginél eredményesebb mun­kát fejtsen ki. Ez a törekvés nem volt egészen eredmény­telen. Hadik János elnök, respektálva a pa­naszokat és kívánságokat, eltávolította az ' IOKSz-ból az eredménytelenség okozóit, köz­I benjárt a kormánynál, hogy a kisipari köl­csönakció összegét felemelje s igy jutott a szegedi kamara területén levő iparosság cél­jaira is 175.000 pengő. Ez az összeg nem jelent sokat, éppen csak egy csepp a tengerben, fő­leg nem jelenthet sokat a kölcsönre szabott és az iparosok által el nem fogadható feltételek­nél fogva, de mindenesetre az első lépés volt, amely a kölcsönösszeg felemelése és feltc­í teleinek megváltoztatása esetén a kézműipar I egyik legfontosabb kívánságát teljesíteni len­. j ne hivatva. jj A másik frontj amelyen az IOKSz iparoegitő munkája indult, a butorexport kiharcolásáért harcolt, hogy feltámassza a halódó magyar bútoripar1:. Ez kezdetben a már emiitett hi­bák miatt valóban nem vezetett azonnal si­kerre, amit az ellentábor sietett kiaknáznL Erre azonban Hadik gróf azzal válaszolt, hogy vaskézzel eltávolítva a hibásakat, a bútor­export-szervezetet annyira tökéletesítette, hogy; eddig nem kevesebb, mint 290 szoba bútort; exportált, ugy, hogy ezt a jelentékeny mennyi­séget a budapesti bútorkészítő kézmüiparosok­tól kifizetés mellett átvette, mig ezen akció keretében állítólag rövidesen sor kerül most már a vidéki butorkészitmények megvásárlá­sára is. így áll most a helyzet a kisiparosok meg­oszlott táboraiban. Az egyik rész a sok éves tradíciónál fogva kitart még az IPOSz mel­lett, a másik rész pedig Hadik grófhoz csat­lakozott. Az IPOSz-párt: fészke Szegeden van, a másik csoporté pedig Budapesten és mind­két párt dolgozik a másik hadállásainak meg­hódításán. Az IPOSz-párt most már valószínűleg meg­fogyatkozott tábora és kétségtelenül nagy­mérvben elvesztett talajának visszahóditása céljából rendezi vasárnap a kamara területén levő ipartestületek gyűlését, a beharangozott 15 képviselő közreműködésével, amely gyűlés eredményességében alapos kételyek merülnek fel akkor, amikor az iparosok emlékezetébe kell hoznunk a mult év december 13-án ugyan­csak a képviselők jelenlétében tartott kong­resszus azon eredményét, hogy a kereskede­lemügyi miniszter ezzel a kijelentéssel fo­gadta őket: — Hadik ellen pedig nem engedek semmit mondani. Ez annyit jelent, hogy Hadik működése sokkal nagyobb szimpátiára talál a kormány részéről, mint Iposzéknak egyszer kormány­pártiságukra, ugyanannyiszor azonban ellen­zékiségükre való hivalkodása. Nem kételkedünk abban, hogy a szegedi kerület éppoly intelligens, mint józanul gon­dolkodó iparosai nem az annyi év óta hir­detett, de soha a legkisebb mértékben meg nem valósult, most pedig 15 képviselő jelen­létében tartandó gyűlésen újból elhangzandó ígéretek mellé fognak állni, hanem azon tá­borhoz csatlakoznak, amely a rendkívül ne­héz viszonyok dacára már eddig is az ipa­rosok érdekében elért némi. eredményre rá­mutathat. Egy kézműiparos. . gallérok, nyakkendők, harisnyák, mindenféle uri divatcikkek csipkék, szalagok, gyöngyök, csattok, ttillök és virágok óriási választékban rendkívüli olcsó sssaboii árakon. Szavatolt minőségű schwelzl seiyegfÉarssnyák minden létező szinben 237b Poüák Testvéreknél Széchenyi (ér is CseMcs ucca.

Next

/
Thumbnails
Contents