Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-19 / 15. szám

ammmmmmm SZtöLD: sz'irtesztttaég: DcAk Ferenc occa ... Telefon: 13- 3j-^Kiadóhivatal, KHlctSnkönyTlár és Jegyiroda : Aradi Dcca 8. Telefon : 306. -- Nyomda: Lbw Unó* — - «9 Telefon -16 34 « » « » « » Csütörtök, 1928 január 19 <¡>00 IV. ÉVFOLYAM 15. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvatol; (Jrl ucca 6. Telefon: 131. szám.« >>«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. SzAm. « » « » « » « » « » ClOiIzelésI óra havonta 3-20, -vidéken és a fővárosban 3-oo. ktilföldxt «-40 pengő. Egyes szára 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér Iparospolitika és politizáló iparosok. Amint a jelek mutatják, a szegedi iparosságnak egészséges ösztöne és tiszta judiciuma tiltakozik azok ellen a törekvések ellen, melyek idegen lobogó a'alt a vasárnapra tervezett iparosgyülésen kívánnak megnyilatkozni. Az iparosokat a mostoha idők tanulságai meggyőzték már arról, hogy milyen kevés fedezettel rendelkezik azoknak szava és azoknak cselekedete, akik a maguk politikai törekvésének szekere elé akarják újra befogni az iparosságot. Minden iparosnak, minden polgárnak megvan az a joga, hogy politikai pártállását egyedül meggyőződésétől, világnézletétol és hangoltságáíól tegye függővé. Mindegyik iparosnak megvan az a joga is, hogy a maga meggyőződésének helyességéről igyekezzék meggyőzni íparostársait is. De — az iparlestüleien kívül! Az ipartestület pártállásra való tekinlel nélkül foglalja magában a szegedi iparosságot. Az ipartestületnek az a feladata, hogy az iparosság egységes érdekének egységes szervezete legyen, nem pedig az, hogy toborzóhely, gyülekező állomás, sorozóheJyiség legyen azok részére, akik politikai szabad csapatok megszervezésével akarnak maguknak nagyobb méltóságot, vagy nagyobb darab kenyeret szerezni. Rossz szolgálatot tesz az iparosságnak az. aki csak azt keresi, ami az iparosokat egymástól elválasztja s csak azt hanyagolja cl. ami őket összeterelné. Mi elhisszük készséggel, hogy egy olyan nagyszabású politikai demonstráció, mint amilyent tnosl vasárnapra terv znek, a politikai érdemek könyvében jelentős vagyontételként szerepelne azok lapján, akik ezt a gyűlést összehívják. De mi haszna lenne belőle az iparosságnak? Ahoz tuljó az iparosság, hogy egyesek számára szobor talap-álként álljon rendelkezésre a felfelé törtető talpak alá. Az iparosság politikai iskolázottsága kinőtt már régen a gyermekszobából s ma már nem lehet megtéveszteni pohárkoccintásokkal és fogadkozásokkal. Politikai vezérekre az iparosoknak nincs szükségük, de szükségük van olyan önzetlen vezetőkre akik nem a maguk törekvései számára keresik a politikai érdem jogcímeit, hanem az iparosság politikai felfogások különbözőségével meg nem bontott követeléseit igyekeznek kiharcolni. Mindenki gyöngíti a szegedi iparosság súlyát. tekintélyéi, állásfoglalásának jelentőségét, aki az egység nehezen vajúdó megszületését hátráltatja. Pedig milyen könnyű lenne megteremteni ezt az egységet! Próbálja meg az ipartestület elnöke s kezdjen akciót az elsorvadó munkaalkalmak szaporítására, majd meglátja: milyen egységesen, mennyire töretlen tömegben áll majd háta mögé az egész szegedi iparosság. Kezdjen propagandát annak erdekében, hogy az állami és városi közüzemek helyett az iparosokat foglalkoztassák, követelje azt, hogy azokon a milliárdokon, amiken eddig a Futurát. Fakszot és Kogszot mesterségesen táplálták, a jövőben iparosjóléti intézményeket állítsanak fel s nyújtsanak kölcsönöket mindazoknak az iparosoknak, akiknek kérését nem politikai pártállásuk, de a becsület, tisztesség és szorgalom kezesei zsirálják, — majd meg fogja látni, hogy uinc.senek ellentétek a szegedi iparosok között Fogja-e valaki ellenezni, hogy az elaggott iparosok részérc biilOiitSL>n a törvényhozás nyugdíjat? Lesz-e ellentét a szegedi ipartestületben, ha az elnök ennek kiharcolására fogja csatarendbe szólítani a szegedi iparosságot? Lesz-e ellenzék, ha az ipartestület elnöke az iparosmenház felállításának tervezetét terjeszti elő? Nem fog-e minden iparos az ipartestület elnökének pártjába tartozni, ha i egyszer az ipartestület elnöke nem azzal tö! rődik majd, hogy hogyan maradhat továbbra is »jó fiuhanem azzal, hogy a szegcdi közmunkákat szegedi iparosok kapják, hogy a Közszállitási Szabályzat rendelkezéseit, ha már meg kell sérteni, akkor a szegcdi iparosok javára sértsék meg s hogy a szegedi iparosok állal fizetett pótadóból ne máshonnan jött, protekciós vállalkozók többletnyereségeit biztosítsák. Lenne itt feladat, lenne itt dandárja a fel nem vállalt, el nem végzett munkának, csak ne azzal törődnének, hogy könnyű, mert könnyen megszerezhető politikai érdemekkel hogyan lehet iparosérdemeket helyettesileni. Nem az az érdem, amit a politikusok érdemként nyugtatnák, — ha elkallódik a nyugta aláírója, elkallódhatik a nyugta is, — hanem az, amihez a nehéz sorban élő, megpróbáltatások súlya alatt vergődő s a mindennapi kenyérért küzködő iparosság hálája, megbecsülése és ragaszkodása fűződik. Politikai ügynökök ne zavarják meg az iparosságot mindennapi nehéz harcában s főként ne zavarják ! azok, akik nem adni akarenak az iparosság. nak, de kapni: tőlük, általuk, miattuk, megI győzödésük árán, akárhogyan, csak kapni. Hassay Károly meginterpellálta a belügyminisztert a törvénytelenül együttiilö szegedi közgyűlés miattBudapest, január 18. Annak a hónapok óta tartó küzdelemnek, amely az elaggott és míg mindig törvénytelenül együttülő szegcdi közgyűlés felfrissítéséért indult meg, ma mészszíré hangzó, visszhangja támadt a kép'visclőí házban. Rassag Károly, Szeged országgyűlési ; képviselője interpellálta meg a belügyniinisz; lert a lehetetlen helyzet miatt és gyors intézkedést követelt, hogy végre valóban azok üljenek a szegedi törvényhatóságban, akiknek erre törvényadla joguk van. Az interpelláció nagy figyelmet keltett és szövege a következő: 1. Megengedhetőnek larlja-e a belügyminiszter ur, hogy Szeged város vezetősége cs tizenhét évvel ezelőtt összeállított csonka törvényhatósági bizottsága következetesen megtagadja a törvényható ági bizottság újjáalakítására irányuló és itéletileg is megállapított kötél •zettségének végrehajlását? 2. Ilajlandó-e a belügyminiszter ur felügyeleti jogkörében Szeged város vezetőségét sürgősen utasítani, hogy a virilisek névjegyzékének kiigazítását ós a választások kiírását haladéktalanul eszközölje? 3. Hajlandó-e a belügyminiszter ur megnyugtató kijelentést tenni aziránt, hogy Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjáalakítása akár az uj, akár a jelenleg hatályban lévő fővárosi törvény alapján még ez év folyamán meg fog történni? Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek. Rassay Károly a legközelebbi iulerpellációs napon szóban indokolja meg interpellációját, majd nagyobb beszédre készül, ha a belügyminiszter megadja válaszát. Ez a válasz nem lehet más: a törvény értelmében utasítani kell a város hatóságát a virilisek névjegyzékének kiigazítására és a választások kiírására. MnMMWMWINWMMMMRIMMtMIMMNI>Bratianu — fegyverkezik. Tlz évre terjedő fegyverkezési program. (Budapesti tudósítónk tlefon jelentése.) Bukarestből jelentik: Az Adevcrul feltűnést keltő cikket közöl a román hadsereg átszervezéséről. Eszeíint a kormány nagyarányú fegyverkezési programot dolgozott ki, amely liz évre terjed és amelyhez a politikai pártok hozzájárulását is meg akarják nyerni. A fegyverkezési programot külpolitikai okok teszik szükségessé. A lap szerint a román kormánynak biztos értesülése van arról, hogy a szovjet és Japán között szövetségi szerződéi jött létre, amelynek Romániával símben határozott offenzív jellege van. A fegyverkezési program rövidesen a legfelsőbb haditanács elé kerül és azután Bratianu párlközi konferencián beszéli azt meg í a pártok vezetőivel. Benes a szentgotthárdi ügyről. A kisánlánt Intervenciója s% Népszövetségnél. (Bud pvsii tudósilónk (¿'lefonjelentés::.) Prágából jel.ntik: Azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, hogy a kisálltán! államai a szentgotthárdi incidens ügyében a Népszövetségnél interveniáltak, bencs külügyminiszter lapja, a Prager Presse azt írja, hogy a szentgotthárdi ügyben a kisántánt mindössze arra I szorítkozott, hoiü' felhívja a Népszövetség fij gyeimét erre az ügyre, amely különböző ad* ; miniszlrativ intézkedéseket tesz szükségessé. • Ezeknek az intézkedéseknek a foganatosítása természetesen a népszövetségi tanács feladata és a kisántánt államai a Népszövetség hatáskörébe semmiesetre sem akarnak beavat* kőzni, nehogy bárminő konfliktus okozói le hessenek.