Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-18 / 14. szám

1928 január 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 „Mol&ogan és egészségesen akarom innen 'Milzocsáiani a toelegekei", — monáfa dr. tterecz János, a nőgyógyászati KliniKa uj professzora (A Délmágyarorszái munkatársától.') Dr. 'Berecz János, a szegedi nőgyógyászati klinika uj professzora, külföldi tanulmányútjáról ha­zaiérve. most vette át a klinika vezetését. Dr. Berecz János délvidéki születésű, Szegeden járt iskolába, itt is érettségizett. Orvosi pá­lyája kezdetén dr. Mann tanár mellett dol­gozott a szegedi kórodán. Később a buda­pesti Tóth-klinikára került, ahol adjunktus volt. A legbiztosabb kezű operatőrnek ismer­ték. A háború során ismét Szegedre került. A szegedi 51. honvédhadosztálynak volt tá­bori sebészj. A vérzivatar után dr. Berecz tovább is a Tólh-kíinikán dolgozott, ahonnan azután« Kubinyi szegedi távozásával a kul­tuszminiszter előterjesztésére a kormányzó a szegedi nőgyógyászati klinika vezetőjévé ne­vezte ki. Éppen operációhoz készült, amikor meg­látogattuk. Tanársegédei már minden előké­születet megtettek a műtéthez. — Egy-két perc inulva uj emberélelet men­tünk meg — mondja szerényen. — Tervem, terveim vannak! Három célt tűztem ki magam elé. Nagy célok, de azt hiszem, megvalósíthatom őket. A gondjaimra bízott ápoltakat boldogan ás egészségesen, aka­rom kibocsátani innen a szenvedések házá­ból. Másik célom a fiatal orvosgeneráció ki­képzése. A legfontosabb magyar érdekek egyi­ke az, hogy nőgyógyászaink tökéletes kép­zettséget nyerjenek. Nem közömbös az sem, hogy a klinikán működő fiatal orvoskollégáim mennyire izmosodnak és specializálódnak. Ha ezeket sikerül elérnem és sikerül megvaló­sítani terveimet, boldog leszek, mert akkor küldetésemnek megfeleltem. Az uj klinika elhelyezése és beosztása tel­ji's.n megnyerte tetszésemet. A klinika ter­veit még Kubinyi professzor beszélte meg Korb Flórissal, aki az egyetemi építkezések legkiválóbb ismerője. így modern és megfe­lelő lesz az uj klinikai épület. Természetesen minden attól függ, hogy milyen lesz a klinika berendezése. A berendezési költségvetést már én készítem cl és így ha költségvetésemet elfogadják, a szegedi nőgyógyászati klinika a legmodernebb lesz az országban. Elmondotta még dr. Berecz professzor, hogy az uj klinikát 150 beteg befogadására készi­Sok fájdalomtól kíméli meg magát és talán veszélye­sebb bajoknak veszi elejét, ha fejfájás első tüneteinél rögtön vesz A fájdalmak rövidesen megszűnnek és gyak­ran egy erős meg­hűlésnek ves­szük elejét. SP^i Kérdezze meg orvosát. Valódi csak az eredeti „jfteMekáñciití" csomagolásban. Minden gyógyszertárban kapható. lik. A bábaképző továbbra is megmarad a klinika égisze alatt és csak későbbi idői­kérdése az, hogy mi történik a bábaképző intézettel. A nőgyógyászat jelenlegi állásáról elmon­dotta dr. Berecz János, hogy két nagy prob­léma vár megoldásra. Az operatív beavatko­zás ma már minden téreu szinte tökéletesnek mondható. Megoldatlan azonban a rák prob­lémája. A világ legnagyobb jótevője az lesz. aki a rák orvosszerét megismeri. Tanácsla­lanul áll még mindig a tudomány a később fellépő gyermekágyi láz esetében is. Ezután rátért a professzor arra, hogy Sze­PÄTZAUER triple-sec, cherry-brandy, marasquino 32 geden az anya- és csecsemővédelem intenzív kiépítésére van szükség. E kérdést állandóan napirenden akarja tartani és annak kifej­lesztése érdekében minden erejével megin­dítja a társadalmi harcot. Beszélgetésünk ezután megszakadt. ^ — Az előkészületek megtörténtek — ielen­lelte az egyik tanársegéd. Dr. Berecz János a bejelentésre felkelt és sietve búcsúzott. Az első szegedi operációja volt kedden délután. (n.S.) I AWMMMMMMIMMMAMMV Amikor az adótiszt fogat huz és a páciens káromkodik. (A Délmagyarország munkatársától) Érdekes káromkodási ;>büupör< zajlott lc tegnap délelőtt Petkóczy kibágási biró elölt. A vád­lottak padján egy őszbecsavarodott alsótanyai ma­gyar ült, aki ellen F. B. nyugalmazott városi adó­liszt feljelentése alapján indult meg a kihágási eljárás. A vád az volt az öreg ellen, hogy a tanyai kisvasuton nemrég összeütközésbe került az er­kölcsök hatályosabb védelméről s z ő­1 ó miniszteri rendelettel, ami magyarul annyit jelent, hogy az öreg magyar csúnyán elkárom­kodta magát. — Megértette a vádat? — kérdezte szigorúan a kihágási biró. — Mögértöltem kérem, de azér nem érzem én bűnösnek magamat. — Hát mondja el szép sorjában, hogy történt a dolog. Az öreg magyar ineghuzgálla a kabátját, for­gatoll néhányat a kalapján, azután nagy szak­értelemmel megkezdte a tényállás ismertetését. — Ugy vót az kérem, hogy a városba vöt do­gom. Mögváltpttam a bilétát és fölültem a kis­\asutra. Ahogy beigyekszök a bagonvbu, látom ám, hogy tele van egészen. Kosár vót nálam,, hát gondntam, hogy ha mán én nem is ülhetök le, legalább a kosarat dughassam a pad alá. Ott ült a közelemben ez az ur ni — itt rámutatott a vádlott feljelentőjére —, szépen alája tőttem a kosarat. Nem letszött neki. Rám szót, hogy vö­gyem cl alula a kosarat. Mérges lőttem, aztán oldalvást ránéztem. Akkó láttam, hogy mán tanákozlunk valahun. Ez a ur vót az, aki kihúzta a fogamat, aztán a rossz h e­lyött a jót húzta ki. Nagyon fölindultam éa bizony kiszaladt a számon a vélemény, mert hát ha mán kihúzta a jó fogamat, legalább ne vött vőn a el érte még két liter t e f ö 11 is. így tör­tént kérőm. Borzasztó derültség támadt az öreg előadása közben, aki most is mérgesen méregette végig följelentőjét. A biró alig tudta kihirdetni Ítéletét. Harminc pengő birsággal sújtotta meg az öreget, mert véleménye túlságosan zaftos- volt a foghuzó adótisztről. Az Ítéletben t megnyugodott, de mérgesen rászólt távozás köz­j ben feljelentőjére: I . — Ezt is magának köszönhetem! Husz százalékkal felemelték a cipőárakat és a szeged! cipészek megszüntetik a hitelezést. Nyilatkozatok a bőrárak drágulásáról. (A Délin agyarország munkatársától) | A bőrárak nagyarányú emelkedése következtében • a szegedi cipészek husz százalékkal felemelték az ! í árakat. Szakosztályi ülésükön elhatározták azt is, hogy megszüntetik a hitelezést, rai-atán a bor­kereskedők tőlük is megvonták a hitelt. A fogyasz­tó közönség ezeket a híreket természetesen csakis megütközéssel veheti tudomásul, különösen most, télvíz idején, amikor nagyobb a cipőszükséglet. Kedden délelőtt tartott értekezletükön elhatá­i Vozták a szegedi cipészek, hogy országos moz­galmat iaidilanak a foljlon emelkedő hői-árak miatt saját és a fogyasztó közönség érdekébon, mert a drágulás a közönség fogyasztókép3sségót fogja csökkenteni. Elhatározták azt is, hogy ezt a kérdést a vasárnapi ipartestületi ülésen szóváteszik. Popper Ferenc, az Orion-bőrgyár igazgatója a következőket mondotla a Délmagyarország mun­katársának a cipészipari szakosztály tegnapi ülé­sével kapcsolatban: — A helyzet az, hogy Magyarországon a kész­bőr ára még mindig nincs paritásban a külföldi árakkal. Ez az oka annak is, hogy a közelmúltban a magyar bőrgyárakat valósággal megrohanták a német és az angol bömagyfeereskedök, akik az ösz­szes készleteket összevásárolták, minden valószínű­ség szerint Oroszország számára. A bőrgyároso& természetesen örüllek ennek a nagy külföldi ér­deklődésnek, mert a magyar piacnak nagyon mi­nimális felvevő képessége van. Itt az emberek legnagyobb része egyetlen pár cipőt csináltat, vagy vesz egy esztendőben. A gyárakban tehát nagy készlelek halmozódlak fel és a külföldi { érdeklődés ezeknek a készleteknek az értékesi­i tésére adott alkalmat, amelyet a bőrgyárak ter­i mészetesen fel is használtak. A kész bőr drágulásé­j nak azonban ez nem az egyedüli oka. Drágítja a bőrt a nyersbőr árának emelkedése is, bár még a nyersbőr ára sem érte el a külföldi pa­ritást. Márciusban egy kiló nyersbőr ára vágó­hídon átvéve 1 pengő 40 fillér volt, ma viszont 2 pengő 4 fillér. Márciusban egy kiló szintalp gyári ára kereskedők részére 7 pengő 20 fillér \olt, ma 0.60—10.40 pengő. — Ami a bőrkartellt íl'efi. ki kéli jelentenem,, hogy a közönséget ezen a téren félrevezették, mert a magyarországi bőrgyárak között bőrkartell nincs. Ilyen kartell létezéséről nem lehet beszélni. A Magyar Börgyárosok Országos Szövetsége kere­tében működik egy úgynevezett kondició-karteltj amelv azonban kizárólag a hitelezési és a fizetési! kérdésekkel foglalkozik. Ese a kartell azok ellett a borkereskedők ellen szól, akik tartozásaikat ki­lencven napon belül nem egyenlítik ki. Ha máa szakmákban, különösen a textillszakmában is len­ne ilyen kondició-kartell, akkor nem következett volna be az utóbbi időben olyan sok fizetés­képtelenség. Az úgynevezett árdrágító bőrkuriell nem létezik. Minden magyar bőrgyár külön-külön kalkulálja árait és minden bőrgyárnak más-más az árjegyzéke. Egy ismert nevű szegedi cipőkeresKe«» a követ« kezőket mondotta: — A szegedi iparosok tiltakozása, sajnos, nem igen számit, mert az árdrágulás nem Sze­gedről és nem Budapeslröl indult ki, hanem az a körülmény, hogy Amérika és Anglia jelent meg a piacon, de megjelent Oroszország is. Aa angol és amerikai kereskedők sorra járják a né­niet és a magyar bőrgyárakat, egész rak tárak a I vásárolnak össze és nem törődnek az árral, össze­vásárolnak, elvisznek mindent és nem törődnek azzal, hogy a belföldi cipőgyárak mit szólnak ehez. Az itteni bőrgyárak természetesen örömmel értékesítik ilyen módon készleteiket és igy sem a cipőgyárakra, sem pedig a fogyasztó, közön« ségre szükségük nincsen. — Ennek a helyzetnek a hatása, egyelőre még nem mutatkozik, de három-négy hét muha nagy. arányú, lizenö!-huszonötszáza!ékos drágulásban nyilatkozik majd meg a cipőárak terén. Azt a cipőt, amelyet ma a kereskedő husz pengőért ad el' már most sem tudja huszonhat pengőnél ke< vesebbért pótolni. -- Nagy hibát követett ei a magyar kormány iá ezen a téren, amikor a bőrre vonatkozólag a k£ viteli Utóimat enyhítette, nem törődve azzal, hog.i a belföldön is megvan a borszükséglet. Az eny< hites következtében most már nemcsak u kész* bőrt, hanem a nyersbőrt is ¡¿viszik a orszáib'JÍ

Next

/
Thumbnails
Contents