Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-14 / 11. szám

DÉLMÁGYABORSZAG 1928 január 14'v Orvos, aki ölt CONRAD VEIDT ÄZS agyán ezen fellevésre, de a bíróság nem tutíott elegendő bizonyítékot találni Ábrahám Szilveszter bűnössége mellett. Ábrahám Ételről és Annáról pedig kiderült, hogy ők nem rendelkeztek a malomban. Az ítéletben a vád megnyugodott, Ábrahám József védője azonban bejelentette, hogy az ítéletet a kerületi főkapitánysághoz megfeleb. bezi. Ábrahám József, érlesülésünk szerint, bátyjának, Ábrahám Szilveszternek ügyét, ártatlanságának tudatában bűnvádi útra tereli. A fogadalmi templom főoltárával kapcsolatos mtiükáSaíok költségeire kölcsönt vesz fel a város. (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy Glaltfelder Gyula megyéspüspök néhány nappal ezelőtt nagyfontosságú beadványt intézett a város tanácsához az iparostanoncotthon ügyében. Beadványában azt kérte, hogy az egyetemi építkezések után felszabaduló és a rókusi állami elemi iskola felépítésével feleslegessé váló rókusi elemi iskola épületét a város adja el neki százhatvanezer pengőért, mert az épületben kétszáz növendék befogadására alkalmas tanoncotthont kíván létesíteni. A püspök beadványával a város tanácsa eddig azért nem foglalkozott, mert a polgármester távollétében nem kívánt ebben az ügyben határozni. Most kérdést intéztünk a polgármesterehz, aki a következőket mondotta: — A megyéspüspök terve nekem nagyon tetszik és a magam részéről rajta leszek, hogy az sikerüljön is. A rókusi iskola épületére a városnak tényleg nem lesz néhány év múlva szüksége és ez az épület valóban alkalmas a megyéspüspök által megjelölt célra, a tanoncotthon számára. Azt természetesen a város illetékes szakhivatala fogjá megállapítani, j hogy a megyéspüspök által felajánlott ár megfelel-e az épület lényleges értékének. — Távollétem alatt értesültem arról is, hogy a megyéspüspök még ebben az évben fel akarja építtetni a fogadalmi templom főóltárát és Foerk Ernő, a templom építője éppen ezért százötvenezer pengő értékű munka elvégzésére kért felhatalmazást a tanácstól. Ezek a munkálatok ugyanis nem szerepelnek a templomépítés idei programjában, de abban az esetben, ha a főoltárt tényleg fel akarjuk épileni, nem halaszthatók tovább, mert elvégzésük elölt szó sem lehet az oltárépitésről. A kérdés nagyon nehéz, mert az a százhatvanezer pengő, amely ebben az évben erre a célra rendelkezésünkre áll, az idei építési program végrehajtásával kimerül és nem szívesen gondolok arra, hogy a templom építésére kölcsönt vegyen fel a város. Valószínűleg erre mégis sor kerül, mégpedig olyan módon, hogy a szükséges százötvenezer pengőt felvesszük kölcsön, de a templomalap jövedelméből téritjük három-négy év alatt vissza, igy a városra külön megterhelést nem jelent, legfeljebb az .épités tempóját mérsékeljük a kölcsön visszafizetéséig. Meg vagyok győződve róla, hogy mindenki szeretné ebben a városban, ha az árviz ötvenedik évfordulójára készen állna a fogadalmi templom főoltára is. £gy~egyhónapi fogházra ítélték a verekedő rendőröket Amikor a tanitó „italos". (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék V'/W-tanácsa pénteken délelőtt tárgyalta Zubck Mihály csongrádi tanitó, Lovas János és Fülöp Ferenc csongrádi rendőrök testi sértési bűnügyét. A véd szerint 1926 Szilveszterén Zubek tanító erősen bcilalozva jött ki a véres emlékű -Magyar Királya-szállodából. Az uccán összetalálkozott a két rendőrrel, akikkel szóváltásba keveredett. Az öszszeszólalkozást tettlegesség követte, amelynek hevében Zubek megütötte Lovas rendőrt, akik azulán alaposan helybenhagyták a tanítót. A rendőr az affér alkalmával könnyű testi sértést szenvedett, mig a tanitó egy hónapig nyomta az ágyat. Az affér szereplői kölcsönös feljelentést tettek egymás ellen és igy mindhárman a bíróság elé kerülitek. A pénteki főtárgyaláson Zubek Mihály tagadta, hogy ő ütött volna. A rendörök azonban azt vallották, hogy a verekedést a tanitó kezdte. A kihallgatott tanuk vallomása- alapján a bíróság beigazoltnak vette a rendOrők bűnösségét és ezért Lovas Jánost és Fülöp Ferenoet egy-egyliónapi fogházbüntetésre Ítélte. Zubek Mihály tanítót a bíróság felmentette. Az ítélet ellen az elitélt rendőrök felebbezést jelentettek be. «M A városházán nem tarifák időszerűnek a városi bank felállítását. a polgáimester, a pénzügyi tanácsnok és a főszámvevő nyilat' kozata. (A Dtlmagyarorszárj munkatársától.) A' városi takarékpénztár felállításának eszméje, amelyet a Délmagyarország tegnapelőtti vezércikke elevenített fel, élénken foglalkoztatja az érdekelt és az illetékes köröket. Pénteken három ismert nevü' szegcdi bankigazgató nyilatkozott ebben a tagadhatatlanul igen akluális ügyben, ma viszont az illetékes városi urak álláspontját ismertetjük, a polgármesterét, a pénzügyi tanácsnokét és a főszámvevőét. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a városi bank felállításának kérdéséről a következőket mondotta: — Magától, a gondoláitól én nem idegenkedem, de megvalósilását mégsem tarlom most időszerűnek, mert Szegeden annyi a bank, Tatai tofásbr pótoljak a porosai szénáéi." Renrieiten próbára Déi'fí32 É 1 Telefon 0 5S hogy külön városi pénzintézetre nincsen szerintem szükség. Nem teszi indokolttá a városi bank felállilását az sem, hogy a szegedi pénzintézetek kartellt kötöttek a várossal szemben a városi betétek kamatjára nézve, mert a városnak ez a kartell nem árthat. Ha a szegedi pénzintézetek tulkevés kamatot adnának a város betétjei után, akkor a közgyűlésnek mindig joga van arra, hogy a város pénzeit idegen pénzintézeteknél helyezze el. Most tényleg meg volt ez a kartell, de amikor a város hatósága kimondotta, hogy ha' szá a'éknál olcsóbb kamatozás mell tt nem helyezi cl tőkefeleslegeit, akkor a bankok megadták a hat százalékot. Ennél többet a város nem is kívánt, mert nem óhajthatja a hitel megdrágítását. A városi bank azt jelentene, hogy a városnak tekintélyes tőkét kellene lekötnie, amikor erre az eleven lökére úgyis nagy szüksége van. Igy vagyunk a zálogházzal is. amelvnek felállítását a közérdek parancsolta ránk, hasznunk nem igen van belőle,< de azért hárommilliárd koronányi tőkénket mégis leköti. A városi bankra azonban szerintem nincsen szüksége a városnak, mert hiteligényét a szegedi pénzintézetek mindig kielégítik. Volt idő, 1920 és 1921 között, amikor szükség lett volna városi bankra, amikor a' város állandó pénzzavarral küzdött. Ekkor a Csongrádi Takarékpénztár segített rajtunk megfelelő kamat ellenében. Ezt a kamatot takaríthattuk volna meg, ha van saját bankunk. De azért jó, hogy nem volt, mert a vávárosi bank alaptőkéje is devalválódott volna a többivel együtt. Szerintem sohasem volt gyakorlati értelme annak, ha valamelyik város bankot alapított, mert a banktulajdonos városnak legfeljebb csak a presztízse, a dicső" sége volt nagyobb, de hasznot ebből nem iger látott. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok a következeiket mondotta munkatársunknak: — Én, a magara részéről a várösi takarékpénztár felálii ását sem időszerűnek, sem szükségesnek nem tartom. A terv nem uj, ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt volt már róla szó a városházán, de a gazdasági helyzet ak-j kor sem volt olyan, hogv a város hatósága indokoltnak tartotta volna a városi bank fel»! állítását. Lehet, hogy eljön majd az idő, ami-j kör sor kerül a városi bank felállítására, dg nem gondolnám, hogy ez hamar bekövetkeznék. A városi bank felállításáról véleményem, szerint csakis akkor lehet majd komolyan szó, ha a nagyobb városi beruházásokon, a csatornázáson, a kövezésen és az általános városrendezésen tul leszünk, amikor tőkefeleslegeinket nyugodtan tartalékolhatjuk. Most a város saját pénzintézetében nem is helyezhetne el olyan nagyobb tőkét, amely feleslegessé tehetné az idegen hitelforrások igénybevételéL" Scultéty Sándor főszámvevő pedig a városi bank feMilitásának kérdéséről igy nyilatkozott: — Véleményem tterint nincs szükség a városi bankra. Teljes mértékben osztom a béU\ magyarország mai számában nyilatkozó egyik bankigazgató véleményét, amely szerint annyi Szegeden a pénzintézet, hogy sem a betevők,' sem pedig a hitellkeresök igénye nem szenved' csorbát. A városnak különben sincsenek olyan állandó jellegű fölösleges lökéi, amelyekből alapot lehetne teremteni a városi bank számára, egyébként a meglévő pénzintézetek a város érdekeit és hitelszükségleteit mindenkor kielégítették. A városi bank ezenkívül sohasem jelenthetne jövedelemforrást a város száJ mára. Üzletem áthelyezésével az összes áruk mélyen leszállított ólban tesznek árusítva. Vásznak, achrotl sifonok. asrtatnemüsk, köperek, törülközők, zsebkendők, nyakkendők, kézijük, harisnyák, saját készítésű női és férfi fehérnemliek, orvosi köpenyek rendelésre is gyári árban készülnek Soós fehérnemisüzletében Feketesas ucca és Kígyó ucca sarok. 26 Köhögés, rekedtség, hurut ellen! bevátl szer a 27 Máramaros! Haya&i Thea kapható Gergely Jenő j Szent Rókus gyógyszertárában, dobozonként 70 fillér.' HÍ CSPO már 14*50 P.-tM Férti „ „ 20-- „ Csellk János 30 cipőraktárában "Református palota Leglobb minőségű rádió ét autó akkumulátorok készítése. Javítása és kölcsönzése „SJWOV« akkumulátor töltő, favttó és Uéaxlta vállalatnál. Budapest. VI.. tiafós ucca 34. szúm. Telefon L. 960—39. M.4 Háromhavonként egyszer löltendó német bloék akkumulátorok állandó raktára ViazontelArusitóknoH lemez, üveg 63 gumnticrtla vételnél engedmtay. trtekiznJ lehet meobizottun>nál Január hű I4.U • Tlui-uitlAbaa.