Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-07 / 280. szám

SZEGED : Szerkesztőség: DeéiK Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.'K!odúhlvataI, jcölcsönltönyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Teleion: 306. - Nyomás: löw llpőí ucca t&. Teleion: 16—34.« » « » « » Szerda, 1927 december 7 <3> 0 <•> 311. ÉVFOLYAM 280. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és Itíadóhivűlol: Url ucca 6. Telelőn: 151. szám.« » « » « >» HÖDMEZŐVÁSÁKHEIY : Szerkesztőség és kladólüvalal: Andrássy ucca 25. Teleíon: 49. szám. « :> « » « » « „ <{ » Előifeoieoü ára havonta 3-20, vidéken és a tövárosboa 3-0O, ktilttildBn ö-4S> pengő. Egyes szára lö, vasár- és Unacpnap 24 fillér A kormányzo ©s A magyar kormányzó elé a tegnapi nap estéjén a magyar egyetemi ifjúság sokezer főből álló menetben vonult fel; a magyar egye­temi ifjúság Magyarország kormányzóját kö­szöntötte névnapján. Az egyetemi ifjúság nem adott, de kapott névnapi ajándékot abban a felejthetetlenül nagyjelentőségű, bölcs s messzi horizontok tanulságaira figyelmeztető beszéd­ben, amivel a kormányzó megköszönte az ifjúság hódolatát: Az ifjú évek a tanulás évei. Ne zavar­janak meg e munkában olyan intézke­dések, melyeknek hazánk fontos érdekei­re való összefüggéseit nem ismerhetitek, hanem erős munkával szerezzétek meg a tudás fegyverzetét, hogy mindenkivel szem­ben sikeresen vehessetek fel a küzdel­met... Ne csábittassálok magatokat olyan uíra, mely ürügyet szolgáltathat a nem­zeti gondolat ellenségeinek arra, hogy a magyar ifjúságot, vagy a magyar köz­viszonyok rendjét különösen a külföld előtt meggyanúsítsák. A tegnapi napon azonban még egy intelem hangzott cl abban a nyilatkozatban, amit Ma­gyarország hercegprímása kineveztetése után a legelső alkalommal tett meg, Rómából küld­vén haza első üzenetét. E nyilatkozatában a magyar pontifáe maximás a következőket is mondotta: Mindazokkal a honfitársaimmal, akik­kel nem a vallásközösség, hanem édes hazánk szeretete fűz össze, a kölcsönös megértésre, békességre és az ország ér­dekében való együttmunkálkodásra kívá­nok törekedni. Nem lehet lelkendező öröm. ellágyuló meg­hatottság, zászlólmcghajíő hódolat nélkül kö­szönni, fogadni, emlékezetbe zárni ezeket a nemes, ezeket a fehkölt, ezeket a világosító értelmű szavakat. Az ország két legmagasabb közjogi méltóságának, az ország, katonai, pol­gári és egyházi fejének nyilatkozatai a leghar­monikusabban csendülnek össze. S e nyilat­kozatok összecsendülő hangja és összecsendülő értelme azt hangsúlyozza: legyen béke. ebben n~ országban! A kormányzó mohácsi beszéde a magyar külpolitika uj útjainak jelölte ki irányát. A tegnapi beszéd pedig, ugy érezzük, a bel­politika uj irányát jelöli ki. Az uj irány a tár­sadalmi béke felé mulat. Az ország legma­gasabb közjogi méltósága: az államfő figyel­meztet arra, hogy zavargásokkal, ellenszegü­lésekkel, a tanulás rendjének veszélyeztetésé­vel nemzetmentő, jövőtepitő munkát nem le­'"•ct végezni. Azoknak politikája, akik a fiatalság félreve­zetésével, bujtogatásúval, a fiatal lelkesedés kritikátlanságának rendszeres kihasználásával akarták céljaikat elérni, most a magyar ten­ger legmagasabb szirtjén szenvedett hajótö­rést. A leglaposabb lu-lyyöi .sújtott le az ítélet azQjjra, i!:ik bol luegiönlolailausá^gal a ta­uulás rendjének megzavarására uszították és uszítják az egyetemi ifjúságnak azt a részét, mely a kormányintézkedéseknek hazánk fon­tos érdekeire való összefüggést nem ismerik«. Az »ellanácsolások«, kivezetések, igazoltatások rendszerének véget vetett, remélhetőleg örökre, az a komolyság, ünnepélyesség és határozott­ság, ami az államfő államfői szavaiban meg­nyilatkozik. Ki mer ellenszegülni törvénnyel és renddel, ki mer ellenszegülésre izgatni a törvény és a rend ellen, amikor a rendbon­tás szembetalálja magát Magyarország kor­mányzójának ítéletével is. A kormányzó beszéde után talán megtalál­ják majd hangjukat azok is, akik eddig csak az óvatosság köntörfalazö szavaival közeled­tek a letagadhatatlan és Ictagadhatátlanul su­Zyos jelentőségű lényekhez. Magyarország her­cegprímása békét hirdet minden felekezet számára s mindenki számára, aki ezt a hazát szereli. Magyarország hercegprímását az or­szág népével nemcsak a vallási közösség, ha­nem a hazaszeretet közössége is egybcíüzi. A felekezeti türelmetlenség szitása, akárme­lyik felekezethez tartozók kisebbítése, az egyik, akármelyik felekezethez tartozók üldözése — mily messzeesik, milyen teljességgel elválik Magyarország hercegprímásának közéleti fel­fogásától és vallási meggyőződésétől! A- her­oogprímáö szavai — valóban apostoli szavak. Lehet-e kereszten••politika, lehet-e igaz keresztények törekvése az, ami eszközei­ben, céljában, módszereiben mereven, össze­egyeztethetleniil hajlik cl Magyarország nagy papjának krisztusi és magyar törekvéseitől? Senki se akarjon keresztényebb lenni, mint amilyen keresztény a hercegprímás. Senki ne kövessen el tiszteletlenséget azzal, hogy nem­zetibb akarna lenni, mint Magyarország kor­mányzója. S a kormányzó és a hercegprímás két nyilatkozatának egy értelme el nem homá­lyósithatóan, tul nem kiálthatóan deklarálja azt, hogy csak az az igaz keresztény és igaz nemzeti politika, mely az egymás megbecsü­lésére, egymás tiszteletére, a törvényes rend megőrzésére, a társadalmi békének nem meg­zavarására. de megszilárdítására ösztönzi hí­veit. S az igaz keresztény és igaz nemzeti po­litikának csak azok tesznek szolgálatot, akik tekintélyükkel, hivatali hatalmukkal, méltó­ságukkal nem a rend megzavaróit védik, ha• nem a rendet. Nem lehet senkinek más kíván­sága, mint hogy váljanak valóra a kormány1* zónák s a hercegprímásnak szavai s meg­szégyenülten, megkorbácsolt an hallgasson el az uszítók,• izgatók és bujtogatok zabolátlan csoportja. tftotíék, szurkálták a xsMékaí és a snagyarokaí. — &sssserom* boltúk a. magyar lapok szeirkessrJöségeií. magánlakásokba is behatoltak és elpusztítottak mindent. Kecskeméti főrabbi lakását is megtámad­ták, teljesen összerombolták. A főrabbi nem tar­tózkodóit otthon és igy. .megmenekült a bántót dústól. A rendőrség tehetetlennek bizonyult a diákokkal szemben, a katonaság és csendőrség azonban a legnagyobb eréllyel látott hozzá a rend helyre­állításához. Nagyváradra érkezett IVIosoiu tábor­nok is, aki személycsen intézkedik a rend fen­tartásában. " " " (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Nagyváradról jelentik: A romániai re­gáfbeli diákok vasárnap Nagyváradon kong­resszust tartottak. Ez a kongresszus csúnya bot­rányba és verekedésbe fülled!. A túlzó antiszemita és magyarfaló román diákok csoparlckban iiaioítak be nagyváradi pol­gárok lakásába, verekedtek, az uccán megtámadták a járó-kelőket, 48-et összeszurkállak, Karlcska' Rudolf színészt életveszélyesen. Hétfőn este a megvadult diákok megtámadták a Nagyvárad és Esi: Hirlap magyar újságok szer­kesztőségeit és nagy rombolást vittek végbe. A zavargások vasárnap délelölt kezdődtek, hétfőn egész nap folylalódtak és még kedden is tartottak. Katonaságot és rendőrséget összpontosítottak Nagyváradon, amely nngynehezen helyreállította a rendet. A bukaresti lapok a nagyváradi diákzavargások­kal kapcsolatban a román kormány .egy félhiva­talos jelen lését közlik, amely azt -állítja, hogy a váradi események r.run jelentősök és ugy látszik, hogy magyar fcommtenista-esoport provokációjának folyománya, amelyek igy reméltek a zavarban ha­lászni, Természetes, hogy ezt a félhivatalos je­lentest senki sem veszi komolyan. Gyuláról jelentik: A román határ/ó! a következő hirek érkeztek: Erdély különböző vészeiből, va­lamint a román királyság területéről, főképen Jas­siból és Bukarestből több ezer főnyi román diák gyűlt össze Nagyváradon, ahol kongresszust akar­tai; tartani. Vasárnap a gyűlés rendben folyt le, este azonban már tüntetések voltak, amelyek hétfő rr;,'gélig véres 2?.vorgísoW fajaitok. A tüntetések eleinte a zsidók clleu irányuitak, ké­sőbb azonban általános magyarellenes tüntetéssé fajultak. A Nagyvárad, valamint az Esti Ilirlap szerkesztőségét, nyomdáját, valamint összes be­rendezéseit ös^zerombo.lták a tüntetők. Valtak akik Nagyváradon az uccák hétfő dél óla ki­hatlak. a villamosok nem közlekednek. Valamennyi ü/iet zárva van. Az uccákon erős katonai és csendőrségi őrjárat cirkál. A polgári lakosság nem mutatkozik az uccán. \radon is tüntetések voltak, amelynek során többeket bántalmaztak.: Ezeket a tüntetéseket is a nagyváradi kongresszusra igyekvő fiatalemberek kezdték. A rendőrség közbe-­lépése a tüntetéseknek csakhamar végetvetett, ami­kor a diákok vonatra ültek és Nagyváradra utaz­tak. ahol az ottani tüntetőkhöz csatlakoztak. (Budapesti'tudósítónk tele fonjelen­t é s e.) A késő éjszakai órákban a Budapestre érkező hirek megdöbbentő részleteket jelentenek a zavargásokról, amelyek azonban egyelőre ellen­őrizhetetlenek. Magyarország és Roműaia közöli nincsen telefonforgalom cs igy a hírszolgálat az utasok elbeszélésén alapúi, A magyar halárra n;a több nagyváradi mene­kült érkezeit, akik elir.oudották, hogy Cuza tanár vezetésevei több ezer diák és diákleáiiy. érkezeti Nagy,áradra, lioay orázágos kongresszusukon állást tálaljanak

Next

/
Thumbnails
Contents