Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-25 / 295. szám

1927 december 25. RZOJAfif APORSZAG 25 Ilona Kamaraéneltesnö ária- és dalestje. Harmónia. IV. bérlet. Jegypénztár: Belvárosi Mozi. A magyar Velence. Irta: Dr. Kogutowicz Károly. ftt élünk az Alföld közepén 1000 esztendeje, mint egy faj nemzedékei, születnek, élnek, meghalnak egymásután s földi tetemeik milliói ismét visszakerülnek az anyaföldbe, porrá lesznek. Töprengünk az élet célján s a természetet, ami körülöttünk van, mint természetes adottságot unottan vesszük tudomásul, egyhangú, mindennapi, szürke, akárcsak az élet. Az Alföld! Unalmas, nincs itt semmi változatosság, legjobb esetben kegyesen koncedáljuk és regisztráljuk, hogy Petőfi szerette, pedig ha elolvassuk a magyar Íróknak az Alföld népével foglalkozó számos becses munkáját, Tömörkény, Móra Ferenc és a többiek Írásait, lehetetlen meg nem szeretni ezt a népet, lehetetlen meg nem érezni azt az ezer finom szálacskából álló köteléket, amely ezt a népet a földhöz köti. Sorsa ennek a rögnek az ereje, vagy szegénysége, az alföldi folyókban hömpölygő kárpáti hullámok jótéte, vagy romboló veszedelme, az alföldi kéklő égboltozat, aranykalászttermő melege, máskor ugyanennek az égboltnak haragos szeszélye. Ha meg akarjuk érteni ezt a népet, ha meg akarjuk fejteni a sorsát, ismernünk kell az Alföldet, termé szetének minden titkát, mert hiszen amit ma itt látunk és ahogyan ma itt élni kénytelenek vagyunk, az mind a természet emberfölötti erőinek együttes hatása, amely hatások az 1000 esztendő generációiba mélyebben belevésődtek minden emberi törvénynél. A természet régen előirta annak a népnek a sorsát, amely ezen a földön élni fog. A legfontosabb döntő körülmény a geologiai harmadkorban feltornyosuló kárpáti hegygyürü volt. Ennek jelentősége nemcsak abban rejlik, amit közönségesen tulajdonítunk neki, hogy pompás fallal, természetes védőbástyával kerekítette le az európai kontinens egyik legszebb földrajzi egységét, hogy ez a védőbástya nyugat felől kaput hagyott nyitva a nyugattal való érintkezés számára, szinte predesztinálva a nyugati kultura terjedésének útját. A kárpáti havasok ormai mint ezer meg ezer égbenyúló kar mered fel a felhőkbe, mintegy könyörögve, hogy keleti útjukban egy percre megálljanak és az alföldi rónának adjanak egy kis égi áldást. És a felhők száz meg százezer esztendők óta mint felsőbb parancsra engedelmeskednek és évről évre 200 milliárd tonna viz áztatja a kárpáti medencét, a hegyekbe hullott csapadékot ezernyi patak és folyó szállítja alá az Alföld felé. Valamikor nagyon i régen ennek következtében az Alföld helyén tenger volt, olyan lefolyástalan beltenger, mint például ú Káspi-tó napjainkban. Egyszer azután megváltozott a képe, a tenger árjai áttörték a gátat, a szakadás helyén keletke:ett az orsovai Kazán-szoros. A viz szine egyre ejebb szállt, itt-ott a fenék is szárazra került és tz egykor a beltengerbe siető folyók most a fenék 'szapján kanyarogva a mélyedésekben tavakat, rengeteg mocsarat, lápot alkotva siettek az orsovai íapu felé. Amikor az ősemberek eljutottak a kárpáti hegyKószorun belül elterülő medencébe, itt valami csodálatos vizvilágot találtak, Még akkor világosan meglátszott, hogy ez a föld nemrégen tengermedence volt. A rónaságból kiemelkedő hátak, sivár homokpusztaságok voltak, amelyeket irtózva került az ősember, a többi mélyebb terület viszont egy végeláthatatlan vizország volt. A területen azonban tökéletes harmónia uralkodott. Nagyobb esőzések idején a Kárpátok vizfeleslege a számos mocsarakon, tavakon keresztül csak lassan szűrődött le, a viz szintje legfeljebb egy méteres ingadozást mutatott. Ennek következtében a legkisebb emelkedések biztos menedéket nyújtottak az ősembernek, itt áradások nem voltak, a vizország partjjé'eio ér. bent a nádasok között levő szigeteken a htlászuép tfitücő helyet talált a megtelepedésre, a L'ftvnyezű vix megvédte az ellenséges támadások elten, i.ooga;Wü az eleséget, a halat, vadat bőveu t st pestofcf.ii fiadig kövér legelők zöldeltek barmai wíirtíra. i Amig csak nClUay százezer ember tanyázott a rónaságon, ezek harmónikusan beleilleszkedtek a természet rendjébe. Tökéletesen megváltozott a kép a későbbi évszázadok folyamán. Ma már több millió ember él az Alföld területén, akik már nem elégedhetnek meg a természetnyujtotta bőséggel, egyre több és több termőterületre van szükségük. Igy történt, hogy az ember felforgatta a természet rendjét, lecsapolta a tavakat, mocsarakat, a rakoncátlan folyókat pedig megzabolázta. Teljesen megváltozott ennek következtében a képe. Bámulnunk kell az ember mérnöki tudományát, mely lehetővé tette, hogy ez a hatalmas vizország szárazfölddé változott. Az egykori ingoványok, lápok, mocsarak helyén má kövér szántóföldek terülnek el, melyeken a juniusi nap a buza aranykalászait érleli. 25.000 négyzetkilométernyi területet változtatott át az ember ilyenképpen termőfölddé és lakóhellyé. A Tisza pedig gátak közé fogva, megzabolázva hömpölygeti vizét a titeli torkolat felé. Csakhogy ennek a természet hatalmas erejével vivott küzdelemnek merész kockázata is van. Amikor a Tisza megárad, az a hatahnas víztömeg, lyesztett pilléreken, cölöpökön kellett elhelyezni. Ilyen helyen hirtelen több méter magasan lepi el a vidéket a vizái', tönkretéve mindent, amit azon a vidéken az emberi kultura teremtett. Egyszeriben a mai lakosságra veszedelmes vizországgá lesz ismét az egész. Hogy ez — kiváltképpen olyan helyeken, ahol nagyobb emberi települések keletkeztek — mit jelent, megmutatta a szegedi 1879iki nagy árviz. A katasztrófák, amelyek az ármentesitett területen a mondott okoknál fogva mindenkor fenyegetnek, az embert kiváltképpen ott késztették különleges intézkedésekre, ahol nagyobb tömeg ember verődött össze, tehát a városok területén. A Tisza partján levő legnagyobb város Szeged, a nagy árviz után újra épült. Szebb lett, mint valaha. Ez azonban óriási erőfeszítésbe, nagy költségekbe került. Meg kellett építeni, a várost minden oldalról körülvevő körgátakat, hogy arra az esetre, ha a környéket ellepné az áradat, a város területe ebből, mint biztos dacoló vár, mint sziget a tengerben, emelkedjék ki. De ez nem volt elég, a körgáton belül az újonnan épülő várost a várható árviz szintje fölé kellett emelni. Igy keletkezett az eszményi szint, amelyet a nagykörúton belül legnagyobbrészt azóta meg is valósítottak. Nem egyébbről van itt szó, mint ennek a hatalmas városnak nagy területén helyenkint 5—6 méterrel a föld felett teremteni egy uj földfelszínt, mely árvízmentes. Az egész uccahálózat, a házak, a csatornák, vízvezeték stb. mind, tehát ezen a több méter magasságú szinten, a képzelt vizszint felett létesült. Ahol pedig a mesterséges szint, az eszményi szint még nem készült el, ott mintegy gólyalábakra kellett állítani a házakat, kapujuk mind fent a magasban, a levegőben lóg, a pince ideiglenesen a föld felett van, ezidőszerint mint földszint és ezek az ideiglenes emeletes házak az eszményi szint elkészültével földszintesekké fognak sülyedni. Éppen ugy, minthogy az árviz előttről való régi házak, amenynyiben ilyen még maradt, a föld alá sülyedtek, vagy az emeletesekből földszintesekké váltak. Velencét a tengerbe építette az ember. Hollandiában a tengertől nagy csomó területet elhódított, feltöltött az ember, ez a terület azonban még ma is olyan vizjárta terület, hogy Amsterdam városában az épületeket mélyen a biztos talajba süamely egykor ezt a nagy vizterületet elárasztotta, a. £átak között most 5—6 méterrel a rónaság fölött, mintegy mesterséges csatornában hömpölyög tova. Jaj annak a vidéknek, ahol ez a vizáradat a gyenge ember alkotását, a gátat lerontja. Amsterdam városát ezért, valarpint a várost keresztül-kasul járó tengeri csatornák miatt elnevezték északi Velencének. Szegedet bízvást nevezhetjük tehát magijar Ve« lencének. Több oldalról hozzánk érkezeit kérdésre kijelentjük, hogy ajándékabroszunk elkészítése nem okvetlenül vesz hosszabb időt igénybe. Bár a legtöbb hölgyelőfizetőnk igaz örömmel ült neki a dus magyar minta kihimzésének, amely len' vászonon, a kiváló „Flossin" himzöfonállal kitűnően érvényesül, mégis, azok számára, akik mielőbb teríteni akarnak abroszunkkal, karácsonyi számunkban, költséget és fáradságot nem kímélve, elhelyeztünk néhány azsuros mintát, amelynek felhasználásával az abrosz hamarabb elkészül. Ugyanekkor figyelmeztetünk minden magyar urihölgyet, hogy rendkívüli kedvezményünk csak január 31'ig érvényes. Ezen időpontig ingyen kap mindenki, aki P 14'40-ért egy évre előfizet, egy gyönyörű, magyar mintájú előrajzolt lenvászon-abroszt 10 matring Flossinnah Az ajándék értéke P 20'-. Hazafias üdvözlettel Tündér uffaR Magyar KésimunUa Vjsúg Badapesí, IV., Szervita tér 8. Bili fásárlásná el ne mulasssa Ri&asználnl KR/tUSZ Af. UTÓD/1 cégnél (Klauzál íér) iarianüé fpi§eietlen . vásári. Nőt clp-ő príma kivitelben Férfi 90 99 99 — javtól kezdve. BBBSM 894