Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-24 / 294. szám

SZECED : Szerkesztőség: Deák Ferenc ucca. 2. Telefon: 13-33. 'KSadóhivaial, külcsenkSnyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda: lüw lípí»f ucca 319. Telefon: 16--34.« » <: » « » Szombat, 1927 december 24 0 $ $ III. ÉVFOLYAM SZAM MAKŐ: SzerkesztSség és kiadóhivatal: Uri ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: SzerkesztűsÉg és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előfizetési ára haventa 3-20, vidéken és a fővárosiján. 3-ao, kUIIiiltlifn 0-40 pengő. Esyes szóm 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér Karácsony bőjijén. A mult század kilencvenes éveinek- végén egy érdekes kis könyv jelent meg vidéken, amely az idealizmus újjászületését hirdette, egy uj ideális irány hajnalát köszöntölte a modern irodalomban és művészetben. Ext a könyvet, amelyet alig vettek észre néhányan és még kevesebben méltattak, egy katolikus tábori lelkész irta, Kozáry Gyula dr., aki később Váradon az első egyike volt, akik Ady Endre és a holnapos költők jelentőségét fölismerték és méltányolták. Azóta egy nagy világkatasztrófa történt, ideák cs ideálok pusztultak és keletkeztek, de Kozáry páter jóslata egyre közelebb ke­rült a megvalósuláshoz. Nem lehet tagadni, egy uj ideálizmus adventjében élünk. Egy uj lelkiség van kialakulóban, egy uj spiri­tualizmus szelleme lebeg az európai romok és káosz fölött. A háború vad és véres leckéje nagyon kiábrándította az igaz és őszinte em­bereket annak a civilizációnak és annak a kultúrának hazugságaiból és gonoszságaiból, amely ezt a szörnyűséget hozta reánk. Bizo­nyos, > hogy az uj század fordulatot jelest a világ történetében és nem csupán abban a históriában, amely diplomaták és hadvezérek sima és rögös útjait jelenti, hanem abban a belső fejlődésben is, amelyet az emberiség /lelkiismerete szokott megtenni nagy tanulsá­gok után. Látszatra a gépek korszaka a miénk, kül­sőségek szerint a technikai haladás jegyében megy itt minden, de aki mélyebben és alapo­sabban belenéz korunk leglelkébe, az tudja és érezi, hogy micsoda reneszánsz készül. Nem véletlen, hogy éppen karácsonyra jelennek meg teljes magyar fordításban Renan hatal­mas könyvei a kereszténység kezdeteiről és külön kiadásban látnak napvilágot Ady End­re istenes, helyesebben istenkereső versei. Ko­-runk lírájának élén Rainer Maria Rilke és Paul Claudcl halad és az a forradalmi cksz­presszionizinus is, amely a háború végén és l az összeomlás idején különösen Németország­ban diadalmaskodni látszott, lényegében és | természetében irodalmi és színpadi reakció ' volt a kiélt és kifáradt naturalizmus, a gon­dolatlalan és céltalan esztétaság ellen, amely a századvég dekadens levegőjében irizált és opa­lizált, mig jött a rettenetes valóság tébolya: 9 háborít. A pozitivizmus egyelőre kimentette erőit és lehetőségeit és most ismét a végtelen felé nyitja ki ablakait a szemlélet és az érzés, a tudomány és a művészet. Uj kultura alapjait rakják le az uj szellem harcosai és álmctdói, uj rendet akarnak teremteni a káoszban, uj bort kell önteni a világ uj tömlőibe. Hiszen 1 nenx éppen véletlen és nincsen minden jel­képesség nélkül, liogy a mi korszakunknak két legkoi-szakosabb gondolkozója, Bergson és Freud, a filozófus és a pszihológus, éppen a lélek legtitkosabb, legmélyebb csodáit vizs­gálják és magyarázzák, mint az emberi esz­mélet és ösztönök uj Columbusai. A gépek korában ébred a lélek uj öntudatra és nem csupán Lindbergh ezredes repüli át az Oce­ánt, de a képzelet és érzelem is uj szárnyakat öltve kereng az örök rejtelmek tengei-e fölött. Nem a dogmákról van szó, nem a merev-ó halott mult múmiáinak föítámasztásáról és nem jelszavakról, amelyéket éppen a közel­múltban egy levitézlett* kurzus üzletesei és vámszedői, prókátorai és agitátorai a keresz-' ténység álarcában dobtak nálunk világgá. Életről és igazságról van szó, a fejlődés, a haladás egy uj lendületéről, a gondolat és tett egy uj üteméről, amely hitet ad, eleven és termékeny hitet, liogy az élet értelmet és értéket nyerjen megint, hogy a hétköznapok munkája ne legyen merő robot és az ünnepek csillogása öntudatos és önérzetes homlokokat ragyogjon be a jövőben. A mi korunk újból érezni és vallani kezdi, hogy az élet csoda, az ember szent, a munka méltóság, a jóság isteni és a haladás hite nélkül nincsen üdvösség ezen a földön. A tizenkilencedik század a pozitív tudományok és találmányok diadalmas alapvetése volt. Az ember végre birtokába vette a földet, hatal­mába kerítette a természet erőit, kimérte a megismerés határait és fölosztotta parcelláit. Csak önmagát nem tudta legyőzni- és kiis­merni egészen. Az uj századnak kell vállalnia ezt a férfi munkát, a humanitás uj reneszánszát. Mind­nyájan,, akik ma élünk és gondolkozunk, sze­gődjünk ennek a nehéz és dicső föladatnak szolgálatába. Az emberméltóság sugara, amely­ről Vörösmarty dalol, már ott tündököl az em­beriség hajnali egén és kell, hogy mindenX érezze egyszer világosságát és melegségét. Miss Wilson isinéi megkísérli az Óceán átrepülését. (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) j este Harbourg Graeeba utazott, ahonnan ka­Newyorkból jelentik: Miss Grayson Wilson j rácsony valamelyik napfán újból neki akar amerikai pilóianő, aki már kétszer kísérelte > vágni az Óceánnak, meg az Atlanti Óceán átrepülését, tegnap ' v Miután nincs remény többé Az ,,S. 4." az Óceánban. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Newyorkból jelentik: Az amerikai tengerészeti minisztérium még nem döntött arról, hogy az elsülyedt 5, 4. tengeralalt járó kiemelési munkálatait folytatják-e. Miután most már nincsen remény arra, hogy az elsülyedt hajó matrózait megmenthetik, a hajó kiemelését valószínűleg tavaszra halasztják. A kormányzó kézirata az 1918 október 31.*ike előtt elkövetett bűncselekményekről. Budapest, december 23. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország kormányzója a ka­rácsonyi ünnepek alkalmával december 20-án kelt kéziratában a következőket x-endelte el: »Áthatva attól a meggyőződéstől, hogy a büntetések célján túlmenő sérelmet és szenve­dést okozhat a bűnözőknek az, ha hibájukon kívül'csak hosszú idő multán gyökeresen meg­változott egyéni viszonyok között bűnhődnek elkövetett bűneikért, a béke és szeretet alkal­mával széleskörű megbocsátást kívánok gya­korolni azokkal szemben, akik régebben elkö­vetett bűncselekmények miatt a háborús és a forradalmi események folytán most is eejészen vagy részben végrehajtásra váró szabadság­vesztés súlya alatt állanak. Éhez képest kegye­lemben részesítem azokat az egyéneket, aki­ket a polgári büntetőbíróság jogerős ítélettel 1. az 1918. évi október hó 31-ik napja előtt elkövetett vétség miatt szabadságvesztés bün­tetésre itélt, feltéve, hogy a büntetés végre­hajtása akár hivatalból, akár kérelemre, akár a fox-radalmakkal kapcsolatos rendkívüli ese­ményekkel elhalasztva, vagy félbeszakadt; 2. az 1918. évi október hó 31-ik napja előtt elkövetett bűntett miatt 5 évet meg nem. ha­ladó tartalmú szabadságvesztés büntetésre itélt, feltéve, hogy a büntetés végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre,' akár a forradal­makkal kapcsolatos rendkívüli események kö­vetkeztében el van halasztva, vagy félbesza­kadt és elhalasztás cselében az itclct jogerőre ciűelkédéseröl, '.félbeszakadás esetéhen a fél­beszakadás óta a jelen'elhatározásom keltéig legalább 5 év telt el anélkül, hogy az elitélt ujabb büntettet, vagy az állam és társadalom törvényes rendje ellen irányuló, vagy nyereség­vágyból credo vétséget kövelett volna cl. Ez a kegyelem kitei-jed a mellékbüntetés­ként kiszabott pénzbüntetésre is, ha behajt­hatatlansága folytán szabadságvesztés bírni.:­lésre kellene átváltoztatni, nem terjed ki azon­ban az ítélet egyéb rendelkezéseire. E pont alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akiket az 1915. évi 19. t.-c. rendelkezéseibe ütköző bűntett miatt ítéltek el, úgyszintén •azok sem, akik magukat a büntetés alól ki­vonva külföldre távoztak, ide nem értve azokat, akik a békeszerződés következtében átcsatolt területen maradtak, vagy oda távoztak, ha csak nem nyilvánvalóaxx abból a célból tá­voztak az átcsatolt területre, hogy magukat: a '"Büntetés alól kivonják. A méltányosságtól vezéreltetve kegyelemben szándékozom része­síteni az 1918. évi október hó 31-ik napja előtt elkövetett bűncselekmények miatt .elitélt olyan egyéneket is, akik az első pont alapján ke­gyelemben azért sem részesülhetnek, mert a rájuk jogerősen kiszabott büntetés tartama az 5 évet meghaladta, feltéve, hogy büntetésük jelentékeny részét már kitöltötték, vagy kü­lönös méltánylást érdemlő körülmények őket . a kegyelemre méltókká teszik. F elhívom a m. kir. igazságügy minisztert, hogy ezen elhatározásom végrehajtására szük­séges intézkedéseket sürgősen tegye meg. Kell Büaajte&t, 1927 december hu 20-án. Horthy s. 'k. Pestluj s. /.-.« * , 4

Next

/
Thumbnails
Contents