Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-18 / 289. szám

expo$ét mondott, az erdélyi zavara­sokkaQ és rombolásokkal kapcsolatosan. Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt koncent­rikus támadásának vezetője a parlamentben M fogja vetni a kormány felelősségének kér­dését Az erdélyi zavargások ügyét a jövő hét elején viszi a nemzet! parasztpárt a par­if&tttt «lá. Tatxwescu lemondását Követeim. 'Budapesti tudósitónk telefonjeleiüésé.} $iakaseítbol jelentik: A parasztpártnak az a f ariaumeati csoportja, amely koalícióban van a fibarális párttal, ma Lupu miniszter elnöklete amellett foglalkozott a kolozsvári és nagyváradi eseményekkel. Az ülésen közölték Lupuval, ;a kormány intézkedéseivel nincsenek magílégstíve és a legkevesebb amit kívánnak, i3, feégy Talarescu mondjon le. Ha ez nem tísríéitik meg, ugy követelik, hogy Lupu lép­hn'il <x kabinetből. Lupu a pártnak ezt -a ha­tározatát közölte a kormánnyal és bejelent tette, hogv frakciója önálló pártot fog aktki« imi. K&tonai fedezet alatt mennék v&Hációra a román diákok. BukxMst. december 17. A karácsonyi szii­nítet ebben az évben egy héttel korábban kefdték. A közoktatásügyi miniszter rendeler tót adott ki. hogy a vakáció tartama alatt egyetlen diákot se engedjenek be sem az egyetemedre, sem a diákszövetség helyiségeibe. Minthogy tehát a karácsonyi szünet napjain •9 diákotthonokat és menzákat is bezárják, a diákok kénytelenek hazatérni a vakációra. A heíügypiuisrtérium számolva azzal a lehctö­; £ggel. hogv a vakációra hazatérő diákok a vonatokon megismétlik a szokásos inzultuso­kat intézkedett, hogy. a vakációzó diákokat kulea vasúti koesjkba helyezzék el. amelyeket ktteaai őrségek fognak kisérni. 4 Hulfuszminiszter 3 millió leit J&aszoít Nagyváradra. Nagyvárad, deéember 17. Szörnyű anyagi i'áíaslás sújtja Nagyváradot a diákzavargás óta. Lepüdatu kultuszminiszter, aki Kolozsvárról ideérkezett, kétségbeesetten csapta össze ke­zeit a Bémer-téren, amelyet az Erdélyt alapo­san ismerő miniszter többször látott. Lepa* fLatu hárommillió lei gyorssegélyt hozott rrta­g/fuel, amit délután már ki is osztanak. Szem­léje befejeztével a prefektúrára kérette a nagy­váradi magyarság ós a zsidó hitközségek ve­?«tó'jt; akik előtt a kormány részvétét és jó­DÉLMAGrARORSZAfi intíuMát hangoztatta. Dr. Kecskeméti Lipót főrabbi válászolt a hivatalos jellegű miniszteri nyilatkozatra és válaszában nemcsak a rom­bolások okozta sérelmek jóvátételét követelte, hanem u magyar anyanyelv használatának jogát és a teljes egyenjogúság érvényesítését is. Elmozdították a kolozsvári rend&rprefektust. , Kolozsvár, december 37. Vararu közigazga­tási vezér felügyelő ma délben bejelentette a prefekturán, hagy Duca belügyminiszter t.l­mazditotttt a rsndőrprefektura éléről Stalescu alezredesi és helyébe ilihali alezredest ne­vezte ki Kolozsvár reiidó'rprefek tusává. Kolozsvárott igen nagy elkeseredést kellett a kinevezés bire, mert Mihali Máramarosszi­geten szomorú nevezetességre tett szert a vá­lasztások alatt, a kisebbségek teljes elnyomá­sával. A polgárság vezetői összeültek és elha­PATZAUER "'Wber lg rumok, likőrök, tározták, hogy a kormánytői Crenián Aurél temesvári prefektus visszahelyezését fosiáv kérni. A TESz felhívása az egymásuk fefeif>es. A. Társadalmi Egyesületek Szövetsége ké­rést intézett valamennyi egyház főpapjához: emeljék fel szavukat az erdélyi rémségek ellen". A TESz felhívását elküldötte a katolikus püspökökön kivül a református, evangélikus i és unitárius püspököknek, továbbá az izraelita I főrabbiknak is. Karácsony ulán nevezik ki a munkásbiztositő Intézel vezetőit és orvosait. Budapest, december 17. Politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a tegnapi miniszter­tanács döntött az Országos Munkáshiztositó Intézet elnöki és alelnöki állásainak betöltésé­ről is. Teljesen beavatott helyen közölték, hogy cz a hir nem igaz. a döntés csak a ka­rácsonyi ünnepek ulán fog bekövetkezni. Ami a kétezerkétszáz orvosi állás betöltését illeti, erre vonatkozóan az ötös bizottság jövő hét vegére készül el a hármas jelölésekkel, Vass miniszter padig ezeknek alapján a ka­rácsonyi ünnepek után dönl a kinevezésekről. A régi mupkásbiztositó pénztárnak kölni­belül ezerkilencszáz; orovsi állásával széÉt­, ben az Országos munkáshiztositó Pánztárnal J kétezeíkélszáz orvosi állás lesz, am iazt jelenti; hogy háromszáz uj állást fognak betölteni. 2>r. Szabó Cászló ünneplése MaUón. Makó, december 17. (A Délmagyaiország kiküldött munkatársától.) A Makói Tvsresket dők cgyesülclű abból az ünnepélyes alkalomé hói, hogy szombaton este felavatta fényeden berendezett helyiségét, Makóra hivta meg or. Siabó LAszIól, a szegedi egyetem tudós' ma­gántanárit, az ismert kiváló publicistát. Dr. Szabó Lászlót makói útjára egész kis szegedi különítmény kísérte el; a délutáni vonattal Makóra utaztak Szabó tanárral dr. Fülöp Zsigmond, dr. Szivcssy Lehel, Alföldi Imre, dr, i!tezei Pál, dr. Palócz Sándor, Fischhof Gyula, dr. Burger Béla és még többen. Dr. Szabó Lászlót az állomáson ünnepélye­sen fogadták, dr, Könyves Kolonics József mondott üdvözlő beszédet. A kereskedők egy­letében őszinte melegséggel ünnepelték a ki* váló publicistát. A tiszteletére rendezett va­csorán dr. Éspersit János köszöntötte őszinte szavakkal, mire dr. Szabó válaszolt A sze^é­diek uevében dr. Szivcssy Lehel szólalt fel, aki megindokolta, hogy a hőfuvásos, hideg téli időben miért kisérték el dr. Szabó Lászlói szegedi hivei Makóra. Ezután dr. Dózsa Imíe és Lévai Jenő mondottak pohárköszöntőt. Az utolsó felszólaló dr. Nikelszlcy Jenő, Makó polgármestere volt. A bankett után Szabó tanár az egyesület uj helyiségében igen nagyszámú és előkelő közönség előtt megtartotta nagy érdeklődés­sel hallgatott előadását a maga lebilincselő modorában amerikai tapasztalatairól. A ki­váló publicistát előadása után percekig tartó meleg ünneplésben részesítették, aki szegedi barátaival az éjféli órákban tért vissza autón Szegedre. ~ Mátyás legendák. Irta: Móra Ferenc. I. Világverő Mátyás királyunknak sok dicsőséges narcát följegyezte a történelem. Azok közt sofcau art tartják a legdicsőségcsebbnek, amelyikben Bécsnek büszke várát megvívta. Dc bizony volt annál még szebb is, csakhogy .tiirt nem jeg; e/.tij l'el a történelem. Csak az arany­irőj'j rnoöda szól arról, hogy az utolsó magyar király még - a koporsójában is megalázta Bécset, ahol örök álomra csukta le a szemét. T'gy olt az, liogy olyau gyászpompái még nem látott a világ, miut amilyennel a magyarok kirá­ivát ravatalra tették a bécsi nagy templomban. A koporsója vert ezüst, a térítője fekete bár­a fején drágaköves aranvkoszpru, a kezé­ben gyémántokkal kirakott kard. S a kaparja miBflfD liiv embere tett valami drágaságot. Isten mája. mi volt. közöltük a legdrágább? Az a sok . szikrathányó ékkő-e, amivel a főurak hintették bc á koporsóját'? Vagy az a sok nehéz könny, amit " szegények psrgjttek rája? Jég a császári udvar is összeüti tanakodni, hogy mivel tisztelje meg halott meghódítóját? - Nc sajnáljunk tőle semmit, csakhogy m.g­szabatlultonk tőle — mondta az ^gvík császári fftnácsos. — Majd megvesszük mi .. ••> ••»»•• » uu­gyarokon, amit a királyok koporsójára áldozunk — reménykedett a másik. Volt, aki aranyláncot javasolt, volt, aki nagy­keleti gyöngyökből font koszorúi. Azonban Fri­gyes császárnak egyik se tetszett. A történelem sok Frigyes uevü császárt, ki­rályt ismer. Volt köztük >rőfszakállu«, volt >bölcs-, volt ."istení'élőf, volt verekedő-*, volt türes zsebüí. Azt, akiről szó vau a mi Mátyásunk ellenségét ugy ismeri a történelem, hogy -fösvény Frigyes«. Hát fősvény Frigyéi akaratából az lett a vége a sok szóbeszédnek, hogy öntöttek aranyból egy vékony babérlevelet és azt vitték cl a nagy ki­rály koporsójára. De azt legalább ugy vitték, mint szemoeui látta, tülncm hallotta kincset. Bársony vánkostm, talpig gyászban, •— Babérlevelet hoztunk a diadalmas hadve­zérnek — mondták a koporsónál. A magyaroknak jót esett, hogy gyászukban még a legnagyobb ellenségük is osztozik. Az arany babérlevelet hát ódatették a nagy király szive fölé. Három napig tartólt Mátyás siratása a bécsi templomban, akkor uIttak akartak vele indulni haza/ lé. Az v:>lt a terv, hogy a nyitott koporsót uz ország négy zászlós ura vállon viszi la a 0a* uára. A*oa míg a gyás.zpúsztós hajó foMfca I® Buda várába'. Az ország aégjf zászlósa elü is állött, AZ tol'szág j uíidíira. a'dctvi vajda, a horvát ftftf tB'eg * í m temesi gróf. Kinizsi Pál. Ez az erejéről híres hős, aki egymaga elbirla volna nemcsak a koporsót, de tán még a hajót is. Az emberrengetegen azonban a megdöbbeués morajlott végig. A négy dalia meg se birta moz­ditani a koporsót. — Sok rajta a drágaság — vélte a nádor. S in­tett az apródoknak, hogy a nehezebb ékessége­ket szedjék le a koporsóról s rakják külön bár­sony vánkosokra. A parancsot teljesítették s a négy főúr megint próbát tett. A koporsó nem mozdult. — Mit lehelne meg levenni róla? — tűnődött sápadtan a nádor, — Ezt ui! — toppantott Kinizsi s lefújta róla a fösvény Frigyes babérlevelét. Azzal odaintette Mátyás négy kis apródját, négy aranyhajú legény kél. akit hát a nagy király min­dig dédelgetett. — Fiaim, ti tegyétek meg urulokuak az utolsó szolgálatot, akiket legjobban szeretett. A négy növendék legényke könnybe borult szem­mel kapta vállra a koporsói s vitte, mint a pe'y­het. ii. • Bár;.:oaymentés, arány kardos, gy. nántboglslro*? leagyel követek állítottak be egyszer Mátyás király budai várába. — Ml jóbaa jártok, lengyel urak? — kérdezte őket a király, — í'sillagot láttunk ü^'fölött li .-I-

Next

/
Thumbnails
Contents