Délmagyarország, 1927. december (3. évfolyam, 275-299. szám)

1927-12-17 / 288. szám

1927 december 17. DÉLMAGYARORSZAÖ 1\ Egy w&ecjteifi y ott ^ene&lbert találtaik. (A DHntiiífifú'rorsz&t} munkatársától.) 'A tápéi réten pénteken reggel a frissen leesett | hóban" egy megfagyott emberi találtak a járókelők... A megfagyott ember zsebeiben lalált igazolványokból megáliapilották, hogy a tét első áldozatát Halász Jánosnak hívják. A szerencsétlenséget azonnal jelentették a rendőrségnek, majd az ügyészségnek. A rendőri nyomozás megállapította, hogy Halász János csütörtökön éjjel 12 óráig az egyik Somogyi-telepi kocsmában mulatóit. TSbfo mini három fí'er horí Ivott meg, majd amikor a vendéglős bezárta üzletét, Halász Jánps egy asszony társasáriában megindult hazafele. Az ismeretlen asszony azonban csak a tánéi községházáig ment együtt Halásszal, aki azután maga vágott neki a hideg, havas éjszakának. A tápéi réten, tanyájától alig néhányszáz lépésre Halász János megbotlott és elesett. Az erősen berúgott ember elesés közben annyira megütötte oldalát, hogy nem tudott felkelni. Néhány lépést még csúszott a havon, majd szép csendesen, békében elaludt. A nagy pelyhekben hulló hó már egészen betakarta, amikor Halász János kigombolt kis kabátjában a nagy hideg miatt megfagyott. Amikor a járókelők ráakadtak, teste már teljesen kihűlt cs élet már nem volt benne. Az ügyészség megállapítása szerint a szerencsétlenség miatt senkit sem terhel felelősség és igy a megfagyott Halász János holttestét fel sem boncolják. . Hatúrosstci el .Perzsia parlamentje. Kogutowicz professzor filmelöatdása 'PerzsMrél. (A Délmagyarország munkatársától.) Az európai ember elölt még mindig ismeretlen Perzsiáről laríofl pánleken este érdebes előadást dr. Kogutowicz Károly egyetemi lanár, a kereskedelmi és iparkamara nagytermében. — Perzsia csak a XX-ik században indult fejlődésnek, addig bízor.v meglehelős elhanyagol! állapotban volí. fía mér Perzsia oll fari, hogy párlamenfje 5000 kilométer vasút ópitését szavazta meg, amelyből az 1600 kilométer hosszú, a KaspMeval a Vörös-lengerrel összekötő vonal máris építés alatt van s rövid idő múlva be Is fejeződik. Elsőrangú légiforgalmi hálózslial rendelkezik már az Oriensnek ez az egzoiikus országa s az orI szág minden részét összekötik egymással a f repülőjáratok, csakúgy, mini a sokezer kiloméfer hosszúságban megépített autóutak. Óriási' kiterjedése dacára Perzsiát mindössze 9—10 millió ember lakja a legvegyesebb íajokka!. Az éghajlata nem olyan forró, mini a környező országoké, de azért megtörténik, hogv 50 fok melegre szalad fel a hőmérő. Az előadást perzsiai expedíciós iilm bemulalása követte, amely sok érdekes részletel mutalolt be ennek &z egzotikus országnak vidékeiről, lakóiról és népének szokásairól. Az előadás végén dr, Kognlowicz Károlyi a szépszámú közönség lelkesen megfopsolfa. A kereskedelmi kamara felfogása s^eriuí a Faitis^övelsécf mem alkalmas árvfzjubileumi országos kiállítás megrendezésére. A Fa Buszi? vétség meghízottal Szegeden . — Dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkár nyilatkozata. (A Délmagyarország munkatársától.) A' város tanácsa nemrégen foglalkozott a Faluszövetség ncl; azzal a beadványával, amelyben támogatást és engedélyt kért a szegedi árviz ötvenedik évfordulóján rendezendő szegedi országos árumintavásárhoz. A lanács akkor ugy határozott, hogy az árumintavásár engedélyezését ugyan nem tagadja meg, de azt semmivel sem támogatja, mert nem bi~ik a vállalkozás sikerében. A tanács megítélése szerint ugyanis alig van kilátás arra, hogy sikerüljön Szegeden egy nagyobbszar básu országos kiállítás, mert a magyar kereskedelemnek Budapest a megszokott központja és igy a szegedi vásár nem tarihat számot nagvobbarányu, országos érdeklődésre. Ha azonban a Faluszövetség saját költségén és saját rizikójára meg akarja rendezni az áruminlavásárl, a város hatósága nem támaszt akadályokat a terv keresztülvitele elé. A tanácsi határozat elküldése után néhány héttel olyan hirek érkeztek Szegedre, hogy a l'ahiszevetséget nem kcdvellénitettc el a tanács meglehetősen rideg határozata, sőt elhatározta a szövetség, hogy a szegedi vásári feltétlenül megrendezi safáí költségére és rizikójára. A tervezgetés, ugylátszik, egészen komoly stádiumba jutott, mert a szövetség -már meg is kezdte az előkészítő munkálatokat. K napokban Szegedre érkezett a szövetség egyik igazgatója és titkára, hogy itt az illetékes hatóságokkal és faktorokkal letárgyalják a kérdést. Érintkezésbe léptek a kereskedelmi és iparkamarával és az ipartestület vezetőségével és fel akarták keresni a polgármestert is, aki azonban még nem érkezett haza Budapestről. Meglátogatták azonban dr. Pálfy József tanácsnokot, az előljárósági ügyosztály vezetőjét, akivel részletesen ismertették tervüket. Elmondották, hogy az országos árumintavásárt 1923 augisszíushan alcarják megtartasii, amikor az árviz ötvenedik évfordulójának nevezetessé tétele érdekében a fogadalmi templomot is felszentelik. Nagyszabású, országos jelentőségű kiállításra gondolnak és meg vannak győződve annak fényes sikeréről. A várostól anyagi támogatást nem kívánnak, a kockázatot teljes mértékben viselik. Tervük, hogy a kiállítást a Mars-téren, a Mars-téri lakianyában és a sebészeti klinika jelenlegi, dc akkorára minden bizonnyal felszabaduló épületében rendezik meg. A laktanya igénybevételéhez a honvédelmi miniszter, a sebészeti klinika épületének igénybevételéhez pedig a kultuszminiszter engedélyét kérik ki. Ezekben az épületekben átmeneti jellegű diaiakitásókat eszközölnek, ami — számításuk szerint -- nem kerülhet sokba. A Mars-teret azonban csak akkor vehetik igénybe, ha azt valamilyen módon rendbehozza előbb a város. Nem gondolnak aszfaltozásra, vagy kövezésre, megelégszenek a tér feltöltésével is. A tér szegélyein paviilonszerü bódékra lesz szükségük és ezzel kapcsolatban igen érdekes tervet vetettek fel, .Véleményük szerint feltétlenül akad olyan vállalkozó^ aki saját rumok, likőrük, palaekborok költségén felépíti ezeket a pavillonsorokat, ha a város áttelepíti a Mars-térre a piacot és. hozzájárul ahhoz, hogy az árusoktól a bódék Használatáért bizonyos mérsékelt bért szedjen. A vállalkozó ezekből a bérekből amortizálhatná a költségeket és bizonyos idő múlva a paivillonokat minden ellenszolgáltatás nélkül átadná a városnak. A Mars-téri bódékat azok a piaci árusok bérelnék ki, akik jelenleg a város különböző piacain a szabad ég alatt árulnak. A Faluszövetség szerint a város sem csinálna rossz üzletet akkor sem, ha ezeket a bódékat saját rezsijében építtetné fel, mert az a pénz, amelyet beléjük fektetne, a bérekből és a helypénzekből bőségesen megtérülne. A szövetség ezeket a pavillonokat használná fel az országos árumintavásár megrendezéséhez. Pálfy tanácsnok közölte a Faluszövetség megbizQtlaival, hogy a kérdés legnehezebben megoldható része a Mars-tér rendezése. A szövetség tervének elfogadása és keresztülvitele esetén ugyanis át keltene helyezni a Mars-térre az összes piacokat, ami ellen ugy az árusok, mint a piac helyeken lévő háztulajdonosok és kereskedők erélyesen tiltakoznának, de tiltakozna ellene a közönség is, amely megszokta azokat a helyeket, amelyeken jelenleg vannak a piacok. A piacoknak a Mars-téren való • elhelyezése föltétlenül szükségessé tenné a kisvasút végállomásának elhelyezését is, ami elég nagy költséggel járna' és nem valószínű, hogy a város hatóságában egyelőre megvan-e a hajlandóság az" eddigi beosztás megváltoztatására, bár előbb-utóbb1 feltétlenül sor kerül ugy a piacok, mint a kisvasúti végállomás helyének ilyen - értelmű megváltoztatására. A szövetség megbizuüai — éric\sf;lésünk szerint — bevárják a polgármester hazaérkezését, hogy vele is közöljék terveiket és azután megfelelő előterjesztést tehessenek á város ta* nácsához. A Faluszövelség akciójával kapcsolatban kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándorhoz, a kereskedelmi és iparkamara főtitkárához, aki a következőket mondotta érdeklődésünkre: — Annak idején a tanács megkérdezte a kamara álláspontját. A kamara közölte.a várossal, hogy abban az esetben, ha az árviz ötvenéves jubileuma alkalmából szó lehet kiállításról, azt csakis a város rendezheti meg és cs'akis nagyarányú, nivós és országos jellegű kiállítást rendezhet, művészi kivitelű pavillonokkal, megfelelő építkezésekkel és impozáns keretek kőzött. A sikertelenség esetén ugyanis feltétlenül a várost éri a blama zs. A kamara elismeri azokat a szép eredményeket és sikerekel, amelyeket a Faluszövetség a kisebb vidéki városokban rendezett kiállításokkal elért, de azért a Faluszoveíségeí mégsem tarifa alkalmasnak arra, hogy ilyen igazán nagyarányú országos Jellegű kiállítást rendezzen. í mert ennek a kiállításnak miudenféle szemI pontból méltónak kell lennie az árviz félszá! zados jubileumának Jelentőségéhez. Ha vá< | sárt akarnak rendezni, azt, a kamara vélemé nye szerint, csakis a város rendezheti. f dalestté (Tisza) Este 8 órakor. BMtmamt,