Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-09 / 256. szám

«Z£OED: S*erke»irtfl»Éfl: Deák retenc ucca 2. Tel erem: 13—33. -- K ladAhlvaiol, ^lt»Bnkönyvlár és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 306. -» Nyomda: löw iipot ucca 19. Telelőn: lfi~34.« » « » « » Szerda, 1927 november 9 § ® $ UI. ÉVFOLYAM256. SZAM MAKÖ : SzerkeizISséü «s kiadóhivatal .l'rl UCCA Telefon: lál» SZ4lni(« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és klsdúhlvatal: Andrássy ucca 25.' Teleion: 49. szém. « » « »» « » « » <t » lilíiíürctést havonta >20, vidéken és a iSvérosbon kUHUldUn 6 íO pengi, Epycs szííí^ -,«, vasár- sfs Uancnnop 24 íiliér. 4 íurinl és a szegedi polgármester. Ugy érezzük, a KossaíK-szobor leleplezési ünnepségének rendezése körül nemcsak Budapesten követtek el kinos hibákat. Sulvos rendezési liiba történt Szegeden is. Szeged szab. kir. város polgármestere nem tartotta szükségesnek, hogy a legnagyobb magyar város képviseletében resztvegyen a legnagyobb magyar ünnepén. Csudálatos . érzékctlens^- nyilatkozott meg ii város képviseltetésének elhatározásában. Amikor Párisba kellett, illetőleg lehetett meniii a »közigazgatás tanulmányozásárait, a küldöttségben a város magisztrátusa méltóbban, mert több tagja által volt képviselve, mint á Kossuth-szobor leleplezésén. Az európai városok Sevillában kongresszust tartanak s mint olvastuk, a kongresszuson annyi tanácstag kivánt résztvenni, mint amennyi a budapesti Kossuth-szobor leleplezésén vett részt. Szeged város magisztrátusának talán egyforma jelentőségű a sevillai kongresszus és a magyar szabadság ünnepe? Kaposvárott meg kellett lekintfeni a készülő vízmüveket és csatornázási munkálatokat s Kaposvárra is olyan népes küldöttség ment el, mint a budapesti szoborleleplezésre. A turini polgármester eljött, clc ia szegedi nem ment cl. Pedig a kormányzó nem is Turin népét nevezte nemzete büszkeségének. Egy-egy kisvasúti mozdony megvásárlásához nagyobb küldöttség utazott ki Németországba, mint amilyen a városi magisztrátust képviselte azon az ünnepen, melyen — a szónokok szerint, — a nemzői leborult legnagyobb fiának nagysága előtt. A turini polgármester eljött, de a szegedi polgármester nem ment cl. Pedig Turin valamivel messzebb esik Budapesttől, mint Szeged. Ha az ünnepségektől való tartózkodás, a fénynek és tündöklésnek kerülése, a csöndes visszavonultság jellemvonása volua a szegedi közéletnek, talán nem is ütődnénk meg ezen a jelenségen. De nézzük csak meg, ha egy miniszter talál Szegedre jönni, milyen ünnepségekkel, zajos lármával, hangos ovációval fosadjuk, hányan törik magukat azután, hogy, résztvegyenek a tiszteletére rendezett banketten s milyen gond a jelentkező szónokok nagy számában a sorrendet megállapítani. Arra még nem volt példa, hogy valaki elmaradt volna az eleven miniszter fogadtatásától s elmulasztotta volna az eleven miniszter kézszoritásának fölemelő érzését. A halott Kossuth nem tud megmérkőzni akármelyik élő miniszterrel. 5 hányan vannak a szegedi közélet szereplői kőzött, akik Kossuth nevének, a Kossuthkultusznak köszönhetik pályájuk minden eredményét, akik soha nem emelkedtek volna ki a velők tehetségben, képességben, hivatottságban egyívású kortársaik közül, ha nem Kossuth Lajós nevét vették volna ajkukra s nem Kossuth Lajos zászlóját, .szorították volna kezükbe. Most. nem keressük, hová lett cselekedeteikből Kossuth l.ajos programja. De hová lettek ők maguk Kossuth szobra mellől? Sikert, karriert, pozíciót, tekintélyt, méltóságot, mandátumot köszönhetnek a halott Kossuthnak s az élő Kossuth-kultusznak; mindezt köszönhetik, de •— hogy köszönik meg? Ma azokat szorítják félre, azokat taszítják hátra, azokat bélyegzik meg a destrukció ostoba vádjával, azokban látják a nemzeti gondolat megbízhatatlanjait. akik a frázisok Kossuth-kultusza- helyett az igazi Kossuth Lajos igaz programját követelik, sürgetik, harcolják ki a magyar sorstól. Hova lettek Kossuth Lajos szobra mellől Kossuth Lajos politikájának szegedi hivatalos képviselői? Elmaradtak Kossuth Lajos lelkétől, elmaradtak Kossuth Lajos programjától és elmaradtak végül Kossuth Lajos szobrától. Barabás Béla a megszállott Aradról elzarándokolt a szoborleleplezésre, holott üldöztetésnek, gyanakvásnak, a •türelmetlenség bosszújának végzetét idézte fel ezzel az utazással maga ellen, üű akik napidíj mellett, kedvezményes jeggyel mehettek volna fel nem az idegen Turinból, nem az elszakított Aradról, ele a legmagyarabb nagy embert ünnepelni a legmagyarabb városból, akiknek nincs más szavuk, mint a mocskolod ó elítélés szava a távolmaradó szociáldemokraták számára, azok csak távollétükkel, elmaradásukkal, meg nem jelenésükkel vettek részt az ünnepen. S talán még nekik is volt igazuk akik megtagadták Kossuth Lajost, miért gyülekeztek: volna a szobra körül? A napidijak és útiköltségek százezerpengös költségvetési tétele ellen joggal zudull fel a város polgársága. A felzúdulásnak első s egye lőre egyetlen eredménye már jelentkezik: Szo ged távol maradt a Kossuth-szobor leleplező sétől. Diktatúra lomániában. Ismét élelbeiéptették at katonai cenzúrát vallomását tilos leközölni. Manoilescu CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: A bukaresti II. hadtest parancsnoksága közölte a lapok szerkesztőségeivel, hogy isméi életbelépieiik az előzetes katonai cenzúrái és további intézkedésig szigorúan tilos minden ohjan cikk megjelenése, amely a trónöröklés kérdésével, vagy a Carol-üggyel foglalkozik. A Manoilescu-pör tárgyalásáról csak a hivatalos nyilatkozatokat közölhetik a lapok, a legszigorúbban tilos Manoilescu vallomását és a védőügyvédek beszédéi leközölni. A katonai cenzúra ujabb bevezetése Bukarestben nagy izgalmat keltett, a kiadók, valamint a lapszerkesztők ma este ülnek össze magatartásuk megbeszélése végett. Erősen korlátozni fogják a gyülekezési és egyesülési szabadságot, ugy hogy Romániában Primo de Rivera diktatúráiéhoz hasonló lép érvénybe. A Manoilescu-üggyel kapcsolatban Nagyváradon házkutatás volt egy Grecianu nevű asszony lakásán, aki Goga volt belügyminiszterrel tartott fenn barátságot. Előállították a sziguranciára, ahol azt mondotta, hogy Párisból chifrirozott táviratokat kapott lakására, amelyeket ő Gogának továbbított. A tegnap letartóztatott Teodorescu sorhajóhadnagyot ma Bukarestbe kisérték. Több levelet talállak nála, köztük Hentescu tábornok levelét, amelyben azt irja, hogy hü marad Carolhoz. •Találtak azonkívül egy cigarettatárcát .-Éljen II. Carol.'« felírással. Hentescu tábornokot letartóztatták és Bukarestbe kisérték. „>1 korona fölé &elyexie magát . . ." Bukarestből jelentik: Averescu tábornok, a néppárt vezére a szenátus felirati vitájában két ülést kitöltő nagy beszédet mondott. Kifejtette, hogy a liberálisok vezére a korona fölé helyezte ntagúl. A liberálisok sárba tapodják a törvényt. Manóiléscut" törvénytelenül tartóztatták le, ami az alkotmány lábbal tiprását jelenti. Mikor a lapelkobzásokkal fog lalkozott, nagy tumultus támadt amiatt, hogy a?t állította, hogy a lapok elkobzása nem törvényszegés, mert olyan törvény nincs, amely kimondaná, hogy lapokat elkobozni nem Ichfl. Carol herceg ügye nem most, hanem 2 •> év múlva lesz veszedelmes, amikor esetleg a/ ország emiatt a kérdés mialt két részre talál szakadni. Egy szerveseit társaság állampapírokat hamisított Párisban, Brussselben és Berlinben. Mintegy százezer aranykoronával károsították meg a magyar kincstárt, Egész Európában nyomoznak. százalékában kell beváltani. • Blumensteint cs két társát a francia ható ságok letartóztatták és az ügy uinst a vizsgálóbírót foglalkoztatja. . Blumensteint és bűntársait azért tartóztatták le, mert magyar címleteket hamisan bélyegeztek le, hogy a francia piacon előnyösen értékesíthessék. Kémiai uton távolították cl a mayyar bélyegzőt a címletekről, amelyek"1 meg nem engedett módón csempésztek ki Ma gyarországból. A magyar bélyegzőt állítólagos Páris, november 8. A Matin mai száma egy évek óta folyó, a magyar kormány kárára elkövetett értékpapirhamisitási bűnügyről számol be. Egy Blumeustein nevü bécsi bankár és társai Magyarországon a háború előtti állami adóssági kötvényeket vásárolták és azokat ha| mis felülbélyegzéssel a párisi piacon helyczí ték cl. Tudvalevő, hogy inig a belföldi állani ! adóssági kötvények után a devalváció folytán kamatot nem tizét az állam, addig a kül- • i földi kötvények szelvényeit az aranyért ék 32 i i