Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-08 / 255. szám

« DÉLMAGYARORSZAG 1927 november 8, A parlament a fövő Qéten letárgyalja a numerus clausus módosításáról sscóló javaslatot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentéseJ) Politikai körökben elterjedt hirek szerint a parlament keddi, vagy szerdai Qlésén nyújtja be Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter a numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot azonnal kiadják a közoktatásügyi bizottságnak, amely előreláthatólag még ezen a héten letárgyalja a Javaslatot és Sigy az a Jövő héten már a képviselőház elé is kerülhet M spanyol Ifiirály unokaöccse nem fiszette Ui a Qotelsssámlát: csalásért letartóztatták. CBudapesti tudósítónk lelefonjelentése.') Parisból jelentik: Melounban letartóztatták Don Fernando de Bourbont, Duval hercegét, Spanyolország grandját, Alfonz király unokaöccsét, valamint a kíséretében lévő Retratros márkit, akik Vence városkából bérautón érkeztek Fontenebleauba és ott egy előkelő hotelben szálltak meg, de sem az autóért, sem a szállásért nem fizettek. Feljelentették őket, mire most letartóztatták. Ekkor derült ki, hogy a herceget csalásért körözik. A párisi spanyol követség hivatalosan közölte, hogy a spanyol udvar a herceggel már évek óta minden öszszeköttetést megszakított. A »Haííyu« Duna~kaía$£éTófáJa Belgrád alatt. tek és az utasokat az úgynevezett Cigányszigetre szállították. A Strossmeyer a Duna Gőzhajózási Társaságé volt, 1919-ig Buda és Újpest között közlekedett s a Hattyú nevet viselte. Az utasoknak nem történt bajuk. A súlyosan megsérült hajót sikerült kikötőbe vontatni. Belgrád, november 7. Vasárnap reggel a Belgrád és Pancsova között közlekedő Strossmeyer nevű hajó a nagy kődben egy 1918-ban elsülyedt hajó roncsaira futott és rést kapott. A hajó 200 utasa közt pánik támadt. A pancso•rai híd építésénél dolgozó német munkások Hfld mérnök vezetésével csónakokon a hajóhoz sietnrmrrrmrn—rrrinr¥riTnniTwrimiTTi—;—rnnirrrrnriyrTTnrTi^^ 'imniimiiiimL I hatvani cukorgyár kapufában föbelőttek egy pénsstígyi sssemlésssí. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hatvanból jelentik: Szombaton délután 5 és 6 óra között a hatvani cukorgyár telepén megöltek egy pénzügyőri szemlészt és a rendőrség még nem is sejti, hogy, ki követhette el a gyilkosságot. A hatvani cukorgyár vezetősége már régebben észlelte, hogy a telepen tolvajok garázdálkodnak. Jelentést tett a rendőrségen, de a renílőri nyomozás nem tudott eredményt elérni. Az üggyel kapcsolatban nyomozott Halmágyi Béla 22 éves pénzügyőri szemlész, aki szombaton délután is bement a telepre és körüljárta a hatalmas gyárat, az egyik kapü előtt valószínűleg cigarettára gyújtott, amikor az eddig még ismeretlen tettes fejbevágta a szemlészt, miajd annak szolgálati fegyverével föbelötte. Mire megtalálták, már nem volt benne élet. A gyilkos kézrekeritésére széleskörű nyomozás indult meg. 99 Az emberi fogok megbecsülése Ünnepi szónoklatok helyett, izgatott felenetek között tárgyalták a parlamentben a Kossuth-Javaslaíoi. Budapest, november 7. A képviselőház mai ülésén Puky Endre alelnök megnyitójában Kossuth Lajos halhatatlan érdemeiről beszélt, majd bejelenti, hogy a koszorúk elhelyezésénél több pártot mellőzés ért és ugy gondolja, hogy a sajnálatos incidens megítélésében ugy a Ház elnöksége, mint összes tagjai szolidárisnak érzik magukat. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Rubinek István terjesztette be kisebb beszéd kíséretében a március 15. törvénybeiktatásáról és Kossuth Lajos emlékének törvénybeiktatásáról szóló javaslatokat. Erdélyi Aladár szólalt fel ezután a kormánypárt részéről. A csábító és hazug politika idejének nevezi a Habsburgok uralmát és Zrínyinek, Nádasdynak, Frangepánnak és Wesselényinek kellett elbukni, mert a nemzet szabadságáért akarlak küzdeni. Erdélyi beszédét Apponyi növekvő idegességgel figyeli és amikor Erdélyi azt mondja, hogy »ez a korszak az, amelyről Apponyi azt mondotta...* Apponyi közbevág: — Ne tessék rám hivatkozni! Erdélyi tovább citálja Apponyi mondásait, mire Apponyi élesen szól közbe: — Ne tessék rám hivatkozni ilyen beszédbep. Erdélyi a szociékietaokraták íeié | fordulva azt mondja, hogy azok Kossuthot a népszabadság lángoló apostolának hirdetik és igazuk is van. Végül leszögezi, hogy ez a szobor nem az, amely a nemzet millióinak szivében él. Nem a lemondó, nem a busuló, hanem az örökké hazája nagyságáért küzdő és lelkesítő Kossuth az, aki a mi lelkünkben él. Kun Béla tapsok között jelenti ki, hogy a kormány necsak törvényt csináljon március 15-éből és Kossuth érdemeiről, hanem döntse le azokat a válaszfalakat és töltse ki azokat a szakadékokat, amelyek a márciusi eszmék és a mai kormányrendszer között fennállanak. (Lelkes taps és éljenzés a baloldalon.) yámai Dániel: Mindkét javaslatot elfogadja. A szociáldemokraták tisztelik Kossuth Lajos tisztaságát, áldozatkészségét a népszabadság és testvériség . megbestesitöjét. A Habsburgokról, mint Euró- j pa leggyülöltebb és legmegvetettebb hatalmasságáról beszél. Várnai, akinek kijelentéseire nagy izgalom támadt a középen — Vissza K&ssulMioz! felkiáltással fogadja el a javaslatot, JBheepmegi Kh* Páfc KoBsutb Lajos Ör6k érdemeinek dicsősége és emléke törvény nélkül is törvény volt mindnyájunk számára. Ennek a nemzetnek az a szerencsétlensége, hogy latért az ő útjáról, ha le nem tértünk volna, sohasem jutunk Trianonhoz. 'Bambás Samu (kormánypárti élénken tap, sol): Ez igaz! — mire barátai erősen leintik. Hegymegí ezután a szabadságharcról és Kossuth nagy eszméiről, a népszabadságról és a nemzeti függetlenségről beszél és azt mondja, hogy a hangos hazafiak tamilját meg végre, hogy, ^ az emberi jogok megbecsülése nincsen ellentétben a hazaszeretet fogalmával. Farkas István határozati javaslatot nyújt bei, amelyben alkotmányreformot követel. Hpller István a következő szónok. Peidl Gyula: Halljunk valamit a tanszabadságról. Gömbös Gyula a fajvédők nevében bes/.álj, Apponyi Albert szálalt fel ezután, aki Erdélyi beszédérc hivatkozva kijelenti, hogy közjogi felfogása és Kossuth Lajos kultusza között semmi ellentét nincs. Erdélyi Aladár félreértett szavainak hely. reigazitása cimén szólaL fej. A vita bezárása után „| Bethlen István emelkedett szólásra, aki az elhangzott felszdW lalásokra nem kivánl reflektálni és csak azt jegyezte meg, hogy Kossuthnak nincsen sr ínsége arra, hogy történelmi események félremagyarázásával akarjuk emelni érdemein? jelentőségét. Beszélt a függetlenségről és a/ mondja, hogy Kossuth emlékét talán a magyar történelem legszomorúbb idejében iktatják tör' vénybe. A miniszterelnököt beszéde végén erüser tapsolják, mire a szociáldemokraták a köztar saságot kezdik éltetni. Kabók Lajos: Éljen a sajtószabadság! Rothenstein Mór: Éljen a köztársaság! — Ünneprontók! — kiáltják a kormánypártból. A javaslatot ezután a Ház egyhangúlag ctfogftdta, mire a szociálisták ismét a közt ársava got éltetik. Reischl Richárd ezt kiáltja feléjük: — Már volt köztársaság! Esztergályos János: Lesz is! , Reischl Richárd: Ugy éljen maga. (Derű1;. ség.) Az ülést ezután az elnök bezárta. EEISB zsasscí^S' i Bástya segélyt kér a várostél. (A Délmagyarort zág munkatársától.} A Bástya vezetősége nevében bástyái Hultzer Tivadar elnök beadványt intézett a város tanácsához. Beadványában, mint a Bástya elnöke' huszonötezer pengő segélyt, az eddig befizetett vigalmi adók visszatérítését és a vigalmi ado végleges elengedését kérte a sportszövetkezet számára a várostól. A beadvány megemlít V hogy a Bástya csapata Szeged város színeinek. és címerének mindenütt dicsőséget szerzett^ de közvetve és közvetlenül nagy anyagi haszonhoz is juttatta működésével a várost hadig! mérkőzéseit közel nyolcvanezer ember, nézte végig, akik másfélezer pengő hidvámot, több mint négyezer pengő kövezetvámot fizettek, a vidéki látogatók viszont a város idegenforgalmát növelték. A tanács a kérelemmel a hétfői ülésen foglalkozott és ugy határozott, hogy azt véleményezés és alapkijelölés ve-j gett kiadja a pénzügyi bizottságnak. A tanácsnak értesülésünk szerint az a terve, hogtf nagyobbmennyiségü Bástya-részvényt jegyez és ezzel nyújt segítséget a sportszövetkezet Rákosi Jenő Szegeden. A magyar újságírás nesz* tora, Rákosi Jenő kedden a Vecsey hangver< sertnyel kapcssolatban Szegedre érkezik. Ugy v?«j hogy a szegedi újságírók az esti gyorsvonatnál üdvözlik ünnepélyesen. Most arról erkezett érw sités. hogy Rákosi Jeqő autón érkezik Félegyhaza< ról. Az újságírók ünnepélyes fogadása állomáson elmarad, hanem majd szállásán ud^zu* a legöregebb magyar ujságisót Vecaey « dett wmhhu US** *****