Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-06 / 254. szám

1927 november 6. DÉ L" 1 ii«I AKüiSSZ ÁG DL Vargáné kozmetika! intézete Tisza L köm! 61, telefon 6-38 Megérkeztek Jugoszláviából a Gerliczy^birtok hiteles telekkönyvi kivonatai. / (A Délmagyarország munkatársától.) Ami- A város hatósága igy diplomáciai uton kért fcor nyilvánosságra került a Gerliczy-féle öt­iezerkétszázholdas birtok megvásárlásának a terve, a polgármester — mint emlékezetes — kijelentette, hogy, a komoly tárgyalások tu­Jajdonképen csak akkor indulhatnak meg, ha a városnak kezében lesznek a szükséges ok­mányok, elsősorban a birtok hiteles te­lekkönyvi kivonatai. A telekkönyvi kivonatok megszerzése azonban bizonyos diplomáciai ne­hézségekbe ütközött, mert a deszki uradal­mat annak idején Törökkanizsán telekköny­vezték, Törökkanizsa pedig jugoszláv impé­rium alá került a trianoni békeszerződés kö­vetkeztében és azok a tárgyalások, amelyek a magyar és jugoszláv hatóságok között foly­nak már évek óta a telekkönyvek kicserélése 'érdekében, még mindig nem fejeződtek be. A telekkönyvek kicserélésére állítólag rövidesen /sor kerül. piait megtanult belőle magyarul. Azután el­kérte a többi kötetet is, mert, mint mondotta. ezekből a kötelekből nemcsak a magyar nyel­vet, hanem a magyar lelket is megismeri. Móita Ferenc istenadta, zamatos magyar nyelvtón irja tankönyveit. Az a szellem, amely átfűti, bátor, hazafias, olyan, amilyennek az kivonatokat a törökkanizsai telekkönyvi ha­tóságtól a Gerliczy-birtokról. Ezek az okmá- , , , , , „ nyok szombaton már meg is érkeztek és azo- < ideális magyar nevelés szempontjából elkép­kat dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész már jj zeltük. — lelkesedik egy iskolaigazgató le­át is adta a polgármesternek. jj vele. A Tőrökkanizsáről érkezett telekkönyvi ki- ; Az eg$ik tanitó, Böze Albert arról a leirha­vonatok a megszállás előtt történt följegyzé- jj tatlan öfrömről, boldogságról, csodás meglc­seket tartalmazzák, a megszállás óta telek- | pelésről számol be, amely szinte tündöklik a könyvezett bejegyzéseket már a magyar telek- jj gyermekei; arcáról, ha Móra könyveit forgal­könyvi hatóságok jegyezték fel. Ezeknek a ják. Erről a ti feljegyzéseknek a megszerzése nem okoz ne­hézséget és igy a város most már tiszta képet nyerhet a deszki birtok teljes pénzügyi helyzetéről. Illetékes helyen nyert értesülésünk szerint ezekután megindulnak a konkrét tárgyalások is ú város és Gerliczy Félix báró képviselői között és a tárgyalások eredménye valószínű leg rendkívüli közgyűlés elé kerül. „Móra Ferenc a legelterjedtebb magyar iró a világon Czakó Elemér államtitkár nyilatkozata. A Literatura cimü folyóirat legújabb száma, amely irodalmi részében öt cikket közöl Móra 'Ferencről Berezeg Ferenc, Túri Béla, a Nem­zeti Újság főszerkesztője, Juhász Gyula, Szabó Tivadar és Balassa József tollából, közli Czakó Elemér ny. h. államtitkár nyilatkozatát is Móra Ferencről, mint muzeumigazgaíóról és tánkönyviróról. A h. államtitkár, aki most az Eggdcmi-mjomda főigazgatója, pár évvel ez­-eiő'll pedig a kultuszminisztérium részéről a muzeumok főfelügyelője volt, a következőket mondja: — Én muzeumán keresztül tanultam meg­ismerni Móra Ferencet. Móra muzeuma a leg­kitűnőbb tanító, népnevelő, szemléltető mu­zeum. TMiúlani kellene, mint iskolapéldát le­hetne odaállítani arra, hogy kell rendezni a jó muzeumot. Az ő muzeumát mindenki meg­érti cs élvezettel szemléli; a legegyszerűbb lányai paraszt és a miniszter, sőt az okkupáló francia tábornok is, aki annakidején cl volt ragadtatva a szegedi muzeum leleményes cso­portosításaitól. Móra muzeumában nyoma sincs a száraz tudós rublikázó, skatulyázó déklrinerségének, nem néma, holt, unalmas, poros antikvárius-bolt az ő muzeuma, hanem majd megszólal, sőt beszél, holt korszakokat, letűnt világokat elevenít meg; valósággal divi­i<adói hatásai vannak. Mórának elég néhány tárgy; egy-egy ásatás csekély eredménye, hogy szemléltető csoportosítással egy egész letűnt világ képét rekonstruálja, Egész kis regények és novellák hosszú sorát nézhetjük az ő mu­zeumában. És ez talajdonképen mind az ő ntígg irói képességének, bámulatos kcpzelő­crt'jénck eredménye. Itt a muzeumban láthat­juk i'egjobban, milyen páratlan művésze Móra Ferenc az írásnak, azaz nem is az írásnak, hanem a gondolatközlésnek, amely nem min­difj írásban történik. — Az ő muzeumát valósággal végig lehet olvasni, mint egy érdekfeszítő könyvet és ez mind az iró, a nagyszerű előadóművész al­kotása. Móra bámulatosan lucidus, tisztán­látó elme, aki úzt, amit tisztán meglátott, cso­dálatod tisztasággal és közvetlenséggel tudja l.özötni és megvan az a rendkívüli adomá­nya is, hogy bármilyen lirai szubjektivitással ir is, útiadig a legszemélytelenebb és a legát­fogóbb, legemberibb általánosságú tud ma­radni. — A kitűnő múzeumigazgató a gyermek­lélek nevelője közt a legszorosabb kapcsola­. tok vannak. A gyermek az iskola padjain éli át az emberi civilizáció összés. korszakait. A gycrmekléleknek szintén van középkora és ujabb kora és szinte önként adódott a gon­dolat, hogy Móra, aki a civilizációt tekintve, még a vaskorszakban élő parasztemberrel is meg tudta értetni a civilizáció fejlődését, bi­zonyára a legkitűnőbben végig tudja vezetni a gyermeki leiket is fejlődésének különböző korszakain: igy születtek meg a Bctiiország cimü elemi olvasókönyv kötelei. Czakó államtitkár ekkor elővette azt a ha­,lalmas dossiert, amely a Bctiiország-ra vo­natkozó levelezést tartalmazza. Vaskos folio­kötetet tehetne ki a dicséretnek, az elismerés­nek, az elragadtatásnak és rajongásnak az tapasztalatról különben a levelek ; százai számolnak be. De még foutosabb az a tapasztalat, amelyről Kaposy Károly csurgói ,'képezdei igazgató számol be. Szerinte Móra Aönyvein keresztül nemcsak a gyermek sze­lj reti meg az olvasást, hanem sok-sok szegény \ családnak egyetlen kedves könyve és állandó \olvasmánya a Betüország..Itt már Móra min' j^gazi népiró jelentkezik az iskoiakÖíiyvbcn is : óriási kistaxfárzó ereje van, hatása nem ma­rad meg az iskola falai közt, hanem szétárad a I szülőkön át az egész társadalomban. DG nagy nevekkel, országos jelentőségű alá­iriás;okkal is találkozunk az clismera-íevelek között, hogy csak Csernoeh János, a nemrég elhainyt nagynevű hercegprímás, Nagy Emil, Rip'Jra Ferenc, Wolff Károly és Rákosi Jenő elismerő sorait említsük. A Burgenlandban Móra Ferenc Betüországa alapján készítenek némietnyelvü olvasókönyveket as Egyetemi nyomda engedélye alapján. Ebből a dossierből tudjuk meg azt is, hegy, ]a legelterjedtebb, messze világrészeken ís is­mert? níagyar iró ma Móra Ferenc. Ameriká­ban. :<az Egyesült Államokban, Kanadában, a brazíliai és más délamerikai magyar telepe­ken mindenütt ismerik és használ jók Móra könyvét. Nem is tekintik már ott iskolakönyv­i nek, .mert a magyar családok egyetlen köny­vévé, egyetlen, de annál kedvesebb, annál az áradata, amit ez á döfcsier tartalmaz s ami j sürübpen forgatott olvasmányává avatódott. •a tankönyvek kapcsán tulajdonkénén mind i Móra Ferenc egyéniségének, eredetiségének és nagyszerű irói képességeinek dicsérete. íme néhány szemelvény csak ugy találomra, ki­kapva a rengeteg adathalmazból. Blaskovics. a királyi gyermekek nevelője közli: A királyi gyermekek szintén Móra köny­véből, a Betüország-ból tanulnak magyarul. Gudenus bárónő udvarhölgy meglátta a gyer­mekeknél a könyvé], elkérte és néhány hónap BELVAHOSI M O MJ. Kövembe; 6-á-, vasira-p A Meiro GoIdwyn-iíImgyáL reme!:s ! í Sreta Garíié John Giibert lőcztreplSsével: Asszony <és etz: cPrdög. OrSmi 10 felvonásbeli. MfradLó. h.ű.id.i AÉZde tsa.- fő ünnepnap 3 5, 7 a urakur. A cikk kapcsán kérdést intéztünk Móra Ferencihez, mi a véleménye arról, hogy köny­vei, amelyek tele vannak szegedi vonatkozá­sokkal. éppen a szegedi iskolákban ntnc»e\nek bevezetve? Móra, aki éppen indulóban volt Budapestre, ahol a Magyar Keresztgén Leány egyesületek Országos Nemzeti Szövetségé-nek irodalmi ma­tinéján tart előadást Ravasz László püspök felkérésére, mosolyogva vont vállat: KORZO MOZI November 6-án, vasárnap Glória Swanson főszereplésével: | A d é m a. Vígjáték S felvonásban. Azonkívül: As utolsó lázadás. Dríma 5 iehronísbgn. Ffis'ereplő: Tom Mc. Coy. adásak kezdete 5, 7,!), vasSr- és ünnepnapon 3,5,7, 9 órakor. BELVÁROSI MO^I >; v?-t>cr 7., 3., 0., hétfCttil szerdát;-. Nem repriz! A ranamel-fllm recictiel! M bagdadi ss&üss. N-pkeleti iörléne! S fe:y F3;zjiepU: Grcia Nlsscr.i. fzonkiviil A szerelem mostohái Társada'mi d'áma felv. FSszertpiö: /idoFj-g" Mcrjn-r. ÜtadiíS kcWtet* 5, 7 ta 'J, vasár és ünnepnap 5, 7, i) órakor. O R M X I November 7., 8„ 9 én, !:. ;• keiden, szetdán Jt Fox-gyár nagy meglepetése ! 1 tetetik neayerszág Himnusz a szerelemríl \'í felvonásban. Főszereplő: Jancl GayDor. A viii. Fox Híradó. ^füloimás, fcwégás, RiaíükUr Szspil legrég&b, Jagn^abb és Jegslegánsalih sz.l^ar GOÍtSCttóliaái HÖlCíSey U. 4:s a Ieglökéielc .sbb. HaJSesíés ir2.Indc.n szSnöeui. Szépségápolás külföldi mintáira. 386 Telefonszám: 11-04.

Next

/
Thumbnails
Contents