Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-06 / 254. szám

11)57 november 6. jü?'"1- jaBMgiBfcumiaB RfcLiVJ,\ii\A KOÍtö/.Ali Közséfjft választód olc előtt. Szegeden már megindult a -választási küzdelem. — Méay párt fog egymással küzdeni. — A főispán polgári szövetség megteremtésén fáradozik. , A háború nem a demarssal kezdődik. 'A! választási harc sem akkor kezdődik, amikor a választásokat kiírják. A figyelmes szemlélő kénytelen már ma megállapítani, hogy benne vagyunk a községi választási harcban. A törvény még el sem készült, ma még csak bizalmas főispáni, polgármesteri és alispáni ertekezleteken vitatják meg a miniszteri tervezetet s alakítják a törvényjavaslatot azokhoz a taktikai szempontokhoz és stratégiai előnyökhöz, amelyeknek segítségével megváltozott formák között is biztosítani lehetne azoknak kizárólagos uralmát, akik eddig érvényesíteni tudták a közigazgatásban akaratukat Mindaddig azonban, amíg a törvényjavaslat nem kerül a nyilvánosságra, csak találgatásokba lehet bocsátkozni az uj községi törvény tartalma felől. Senki nem tudja, kik lesznek a választók és kiknek lesz passzív választói joguk, nem tudja senki, milyen lesz a választás rendszere s hogy kerületenkint tórténik-e majd a szavazás, vagy egyetlen lisztával s ha kerületenkint, milyenek lesznek az egyes kerületek s hogyan osztják el a kerületek között a közgyűlési tagok számát. S még csak sejteni sem lehet, hogy a kisebbségi képviseleti elv milyen módon és milyen mérvben valósul majd meg az uj törvényben. Mindez bizonytalan, biztos csak az, hogy lesznek választások. A választások ideje már ismét tág teret ad a találgatásoknak. A törvény a télen bizonyosan elkészül, az előzetes intézkedések azonban előreláthatóan hosszú időt vesznek még igénybe. Annyi ismert már a törvénytervezetből, hogy — miként a fővárosi törvény —, egyes intézményeknek meg fogják adni azt a jogot, hogy törvényhatósági tagokat küldjenek. A törvényt követnie kell majd a végrehajtási utasításnak is s meg kell alkotni annak az eljárásnak szabályait is, amelyek szerint az egyes intézmények közigazgatási követküldési jogukat gyakorolhatják majd. Mindezt egybe- > vetve, valószínűnek látszik, hogy a jövő év íavasza előtt nem lehel megtartani a Községi választásokat, i de ismerve a »lassan-sietés<; szabályait, az sem lenne meglepetés, ha esetleg a fövő év őszéig várni kellene a választások kiírására. Elég idő volna tehát még megkezdeni a kortcskedést s Szegeden már is megkezdődött a választási hadjárat. Egyelőre még csak inkább a »felderítő műveletek« folynak, de egy-egy harsona már megtörte a némaság csöndjét. A választási harc felidézésében a hivatalos város jár elől, ahány aratóünnepet tartottak a nyáron, ahány gazdasági munkás jutalmazásának kiosztására megjelennek a tanyán a város urai, mindannyiszor a közeledő választások előkészítésére használták fel az alkalmat. Két héttel ezelőtt az alsóközponti ünnepség pedig már ugy hatott, mint a tanyai választási küzdelem ősgyülése. A programot már hirdették csak még a jelölteket nem éltettek. Ahogyan a jelekből látni lehet, Szegeden négy közigazgatási pár í küzd meg egymással. Az első párt, legalább most a fclcmlités sorrendjében az első, azokból fog alakulni, akik a képviselőválasztások előtt Tóth Imre dr. jelöltségé! sürgették. Idetartoznak az úgynevezett fajvédők, a menekültek közül azok, akik ambíciójukat nem elégítették még ki, a Katholikus Kör harcos csoportja. Arról is rájuk lehet ismerni, hogy legnagyobb részben nem szegediek. Ennek a pártnak vezérkarát azok alkotják, akik a szélsőséges sajtóorgánum köré csoportosulnak. Ezzel a párttal szemben a város főispánja „polgári szövetség" megalkotásán fáradozik, amelyik — legalább programja szerint — kizárja az országos politikát és a világnézeti harcot s olyan liszta összeállítását tűzte ki célul, amely egyesíteni fogja felekezetre, osztályra és foglalkozási ágra való tekintet nélkül a jobboldaltól a baloldalig húzódó polgári elemeket. Ez lesz a főispán pártja, a szegedi Ripka-párt. Idetartoznak majd azok, akik a főispán politikájának személyes hívei, a párt zömét nyilvánvalóan azok fogják alkotni, akik hehjesel3a rumok, imm, paiaekborok 1fék ' Sztcrényi jelöltetését s szembefordult,ali Tóth Imre képviselőségének tervével. Ebbe a ptírtba fognak összemelegedni a Kaszinót tagjai s a nagyipari vállalatok és pénzintézetek vezetői. A pártalapilók azt remélik, hogy a liberális polgárságból is el fognak egyesekét »szipkázni . A pártnak nagy hátránya, liogy nem les/, alkotó községi politikája. E párt tagjai kénytelenek lesznek fedezni a mai várospolitikát s nem hirdethetnek mást, mint a mai várospolitika folytatását. Minden kritikai megjegyzés, minden bíráló szó a párt vezetői száinára lenne csak kényelmetlen, A mai városi politika pedig nem lesz népszerű program a válaszok előtt. Bár a polgármester kijelentette, hogy távol akar maradni a választási küzdelemtől, a líözéppárt félhivatalos kortesei a két párt szembenállását ugy tüntetik fel, mintha az egyik a polgármesternek, a másik a főispánnak lenne a pártja. E két pártnak szembenállása,azonban csak a választások idejére szól, mint ahogy Budapesten ugyanazt a politikát folytatja a Wolfl'párt és a Ripka—Kozma-párt, ugy a községi választások után ez a két párt is a legbékésebben meg fog egyezni egymással minden kérdésben. Kétségtelen, hogy a liberális polgárság önálló pártként fog résztvenni a választási harcban. A legutóbbi országgyűlési választások eredménye azt igazolja, hogy a liberális polgárság joggal számithat a szavazatok negyedrészére s minthogy a' választott bizottsági tagok száma előreláthatóan hatvan lesz, a liberális polgárok legalább tizenöt taggal nyerhetnek képviseletet a választott tagok sorában. Minthogy pedig a virilista-választoltak között is tekintélyes számmal jöhetnek be liberálisok, az uj közgyűlésen a liberális polgárság lényegesen kedvezőbb számaránnyal lesz képviselve, mint ahogy a mostani közgyűlésen van. noritái, a- kegyurasága alá tartoztak három határ templomai, ott mindenütt voit bucsu, templomnap, szeri. gyűlés s azon mindig a város volt a gazda. Nem jegyzem ki az olyan eseteket, ahol kis kanállal ettek és szót sem érdemelnek az olyan apró kedveskedések, hogy r,tisztelendő páter piáristáknak és ugyan tisztelendő páter barátoknak diseretióbau, vásárfiában, két font borsért és ugyan két font gyömbérért egy forint nyolcvan krajcár*. Hanem igen magas szinvoualu tracta volt az, amit 1724-ben, havi búcsúkor rendezett a tanács az alsóvárosi barátoknál. Nem csoda, hogy 16 forintba és 57 dénárba került, hiszen csak a lé volt hetvenféle és annyi napkeleti fűszerszám, hogy némelyikről már azt sem tudni, mi volt. JAZIISquetblie, 2 lat 50 dénár, 1 lat sáfrány 1 forint 20 dénár, 3 lat szekfüszeg, szerecsendió és fahéj 46 dénár. 11 font cukor, 45 dr. 1 font piskóta, 45 dr. 1 oka öreg és apró szőlő, füge, mogyoró és szent János-kenyér, 1 frt. 36 dr. és 10 oka mandula 51 dr.< Ebből bizonyosan nagy krampampuli-égetés lett. -Régi ájtatos szokás szerinte (Mindeu magisztratuális ebéd után, ez az indokolás.) Halat tömérdeket eléltek — jó, hogy a halpaprikás még akkor nem volt kitálalva, mert akkor nekünk nyilván végkép nem hagytak volna halat a Tiszában. Persze nem potykát'meg sügért ettek, hanem kecsegét, meg tokot, ami mindakettö áros hal volt már abban az időben is. Valamelyik tételben tizenkét kecsege szerepel 3 frt értékben és 1 nagy tok, amiért 2 frt 45 krajcárt fizettek. Ezt az ebédet valami gróf Cornsburg uevü bécsi nénjei tiszteletére adták, akinek a kedvéért még befőtt is korült az asztalra. Amit akkor icorrfecíumnab« neveztek, a patikában vásárolták.. A szesedi hölgyek még akkor a befőttek közül csali az aszalt almát kultiválták, de azt legalább bagolytüdő néven. A lótó-fuló németeken kívül — kancelláriai tisztviselők, pozsonyi ágensek, adóexecutorok — igen sokba kerültek a városnak a házi németjei: a várbeli tisztek. Ezek minden vásárkor vásárfiát: kaptak. Egy-egy borjucskát meg egy-egy hordó borocskát. A nagyfejüeknek persze vásár nélkül is kijárt a vásárfia. »1741 die 9-a Augusli az tettes nemes tanács parancsolatjából generális exccllentiájának vöttünk hét süveg cukrot és 1 font kávét, melynek ára 12 frt 70 dr.- Eő excellcutiája nagyon érthette, a csíziót. Mindjárt, amint hivatalát elfoglalta, 99 frt 60 dr.-t kapott .-titub discréliouis*, hogy ->jó commenciót tartson cs excessusokat eltávoztasson::. Ugyanilyen indokolással offeráltatolt eő kegyelmének 5 és fél akó bor. Ahol ennyi aktát szerkesztenek -Ijor tárgyában*, ott természetesen olyan közigazgatási befektetésekkel találkozunk, amelyek a mai leltárakban uem találhatók. 1724-ben tvöttünk egy boros ládát 4 frt 30 dr.-on és egy pincetokot 1 frt 21 dr.-on." Sok kellett az ilyen encsem-bencsemekbői, mert akármerre kocsikáztak az urak — város dolgábau —, a megfelelő porciók mindig feltétettek az ülés alá a város dézsma-borából. A számadásokban rendesen • feir bor; szerepel. Látnivaló, hogy akkor sokkal érdemeseim volt városatyának, meg város cselédjének lenni, mint most — hát még város követjinekt Még dohánnyal ' is a város kasszája terhére látták el őket. 1741-ből j való ez a tétel: >az Uixis boltjából dohányt deoutátus uraimékaak Fozsonyba fél mázsát. 10 I frt.t Hogy a pipát a város adta-o a dohányig ' azt nem tudom, de hct£y adiszm. agyart csiJ n ál La t la, arról ilt a bizonyság: a tanácsi utal-i j vány Gergius Kállav szabómesternek és lviisan ! Márton gombkötőnek. Igen szép díszmagyar lőhetett, tán még felsőházi subának is beválna, ha megmaradt volna, — csak a gombkötő .'!() rénes forintot kapott a munkájáért. Van itt még különösebb ruhatétel is. Deíanovics János biró 1722-ben megparancsolta a városi pénztárnak, hogy, Losoncz Ferenc uramnak fizessen 10 réncs forintokat — sváros dolgában Pozsonyban felmcnetele alkalmatosságával elvesztett dolmányáért-. ' Egy évvel később meg Dóra Ferenc veszti el a mentéjét sváros dolgában;. Hogy és mikép történt ez a különös közigazgatási cselekede!, ne keressük. ha Losoncz Fercncné és Dóra Fercncné úrasszonyok nem keresték. Ebbe a titokzatos rubrikába tartoznak a u p. keleti hercegek is, akik abban az időben sürüu megfordullak Szegeden. 1713-nán eökcgyelmc az sziriai herceg 6 hullandíis aranyakat kapott az nemes város nevivel titulo tlqmosinae.c A következő évben megint megjelent, de ekkor már csak három aranyat kapott. Később három > arábiai herceg : tette tiszteletét,4 ti kiknek természetesen szintén aranyat kellett a kalapjába dobni, mert hercegeknek mégse lehetett dénárral kiszúrni a szemét. Az ördög tudja, honnan szalajtották ezeket a napkeleti fejedelmeket. Ha magas helyről kiállított ajánló levelekkel igazolták magukat, gyanúba venném őket, hogy könyvügynökök voltak. Lám ui, most veszem észre: a szíriai herceg -őfelsége ajánló levelével.tisztelfcedettc. Persze6ísi< sége jeruzsálemi király volt, hát nem tagadh-'t? meg szíriai vazallusától ezt a kis szívességet.