Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-06 / 254. szám

11)57 november 6. jü?'"1- jaBMgiBfcumiaB RfcLiVJ,\ii\A KOÍtö/.Ali Közséfjft választód olc előtt. Szegeden már megindult a -választási küzdelem. — Méay párt fog egymással küzdeni. — A főispán polgári szövetség megteremtésén fáradozik. , A háború nem a demarssal kezdődik. 'A! választási harc sem akkor kezdődik, amikor a választásokat kiírják. A figyelmes szemlélő kénytelen már ma megállapítani, hogy benne vagyunk a községi választási harcban. A tör­vény még el sem készült, ma még csak bizal­mas főispáni, polgármesteri és alispáni erte­kezleteken vitatják meg a miniszteri terve­zetet s alakítják a törvényjavaslatot azokhoz a taktikai szempontokhoz és stratégiai elő­nyökhöz, amelyeknek segítségével megváltozott formák között is biztosítani lehetne azoknak kizárólagos uralmát, akik eddig érvényesíteni tudták a közigazgatásban akaratukat Mindaddig azonban, amíg a törvényjavaslat nem kerül a nyilvánosságra, csak találgatá­sokba lehet bocsátkozni az uj községi tör­vény tartalma felől. Senki nem tudja, kik lesznek a választók és kiknek lesz passzív választói joguk, nem tudja senki, milyen lesz a választás rendszere s hogy kerületenkint tórténik-e majd a szavazás, vagy egyetlen lisztával s ha kerületenkint, milyenek lesz­nek az egyes kerületek s hogyan osztják el a kerületek között a közgyűlési tagok számát. S még csak sejteni sem lehet, hogy a kisebb­ségi képviseleti elv milyen módon és milyen mérvben valósul majd meg az uj törvényben. Mindez bizonytalan, biztos csak az, hogy lesznek választások. A választások ideje már ismét tág teret ad a találgatásoknak. A törvény a télen bizonyo­san elkészül, az előzetes intézkedések azonban előreláthatóan hosszú időt vesznek még igénybe. Annyi ismert már a törvénytervezet­ből, hogy — miként a fővárosi törvény —, egyes intézményeknek meg fogják adni azt a jogot, hogy törvényhatósági tagokat küldjenek. A törvényt követnie kell majd a végrehajtási utasításnak is s meg kell alkotni annak az eljárásnak szabályait is, amelyek szerint az egyes intézmények közigazgatási követküldési jogukat gyakorolhatják majd. Mindezt egybe- > vetve, valószínűnek látszik, hogy a jövő év íavasza előtt nem lehel megtartani a Községi vá­lasztásokat, i de ismerve a »lassan-sietés<; szabályait, az sem lenne meglepetés, ha esetleg a fövő év őszéig várni kellene a választások kiírására. Elég idő volna tehát még megkezdeni a kor­tcskedést s Szegeden már is megkezdődött a választási hadjárat. Egyelőre még csak inkább a »felderítő műveletek« folynak, de egy-egy harsona már megtörte a némaság csöndjét. A választási harc felidézésében a hivatalos város jár elől, ahány aratóünnepet tartottak a nyáron, ahány gazdasági munkás jutalmazá­sának kiosztására megjelennek a tanyán a város urai, mindannyiszor a közeledő választások előkészítésére használták fel az alkalmat. Két héttel ezelőtt az alsóközponti ünnepség pedig már ugy hatott, mint a tanyai választási küzdelem ősgyülése. A programot már hirdették csak még a jelöl­teket nem éltettek. Ahogyan a jelekből látni lehet, Szegeden négy közigazgatási pár í küzd meg egymással. Az első párt, legalább most a fclcmlités sorrendjében az első, azokból fog alakulni, akik a képviselőválasztások előtt Tóth Imre dr. jelöltségé! sürgették. Idetartoznak az úgynevezett fajvédők, a mene­kültek közül azok, akik ambíciójukat nem elégítették még ki, a Katholikus Kör harcos csoportja. Arról is rájuk lehet ismerni, hogy legnagyobb részben nem szegediek. Ennek a pártnak vezérkarát azok alkotják, akik a szélsőséges sajtóorgánum köré csopor­tosulnak. Ezzel a párttal szemben a város főispánja „polgári szö­vetség" megalkotásán fáradozik, amelyik — legalább programja szerint — ki­zárja az országos politikát és a világnézeti harcot s olyan liszta összeállítását tűzte ki célul, amely egyesíteni fogja felekezetre, osz­tályra és foglalkozási ágra való tekintet nél­kül a jobboldaltól a baloldalig húzódó pol­gári elemeket. Ez lesz a főispán pártja, a sze­gedi Ripka-párt. Idetartoznak majd azok, akik a főispán poli­tikájának személyes hívei, a párt zömét nyil­vánvalóan azok fogják alkotni, akik hehjesel­3a rumok, imm, paiaekborok 1fék ' Sztcrényi jelöltetését s szembefordult,ali Tóth Imre képviselőségének tervével. Ebbe a ptírtba fognak összemelegedni a Kaszinót tagjai s a nagyipari vállalatok és pénzintéze­tek vezetői. A pártalapilók azt remélik, hogy a liberális polgárságból is el fognak egyesekét »szipkázni . A pártnak nagy hátránya, liogy nem les/, alkotó községi politikája. E párt tagjai kény­telenek lesznek fedezni a mai várospolitikát s nem hirdethetnek mást, mint a mai város­politika folytatását. Minden kritikai megjegy­zés, minden bíráló szó a párt vezetői száinára lenne csak kényelmetlen, A mai városi politika pedig nem lesz népszerű program a válasz­ok előtt. Bár a polgármester kijelentette, hogy távol akar maradni a választási küzdelemtől, a líö­zéppárt félhivatalos kortesei a két párt szembenállását ugy tüntetik fel, mintha az egyik a polgármesternek, a másik a fő­ispánnak lenne a pártja. E két pártnak szembenállása,azonban csak a választások idejére szól, mint ahogy Buda­pesten ugyanazt a politikát folytatja a Wolfl'­párt és a Ripka—Kozma-párt, ugy a községi választások után ez a két párt is a legbéké­sebben meg fog egyezni egymással minden kérdésben. Kétségtelen, hogy a liberális polgárság önálló pártként fog résztvenni a választási harcban. A leg­utóbbi országgyűlési választások eredménye azt igazolja, hogy a liberális polgárság jog­gal számithat a szavazatok negyedrészére s minthogy a' választott bizottsági tagok száma előreláthatóan hatvan lesz, a liberális polgárok legalább tizenöt taggal nyerhetnek képviseletet a választott tagok so­rában. Minthogy pedig a virilista-választol­tak között is tekintélyes számmal jöhetnek be liberálisok, az uj közgyűlésen a liberális polgárság lényegesen kedvezőbb számaránnyal lesz képviselve, mint ahogy a mos­tani közgyűlésen van. noritái, a- kegyurasága alá tartoztak három határ templomai, ott mindenütt voit bucsu, templom­nap, szeri. gyűlés s azon mindig a város volt a gazda. Nem jegyzem ki az olyan eseteket, ahol kis kanállal ettek és szót sem érdemelnek az olyan apró kedveskedések, hogy r,tisztelendő páter piá­ristáknak és ugyan tisztelendő páter barátoknak diseretióbau, vásárfiában, két font borsért és ugyan két font gyömbérért egy forint nyolcvan krajcár*. Hanem igen magas szinvoualu tracta volt az, amit 1724-ben, havi búcsúkor rendezett a tanács az alsóvárosi barátoknál. Nem csoda, hogy 16 fo­rintba és 57 dénárba került, hiszen csak a lé volt hetvenféle és annyi napkeleti fűszerszám, hogy némelyikről már azt sem tudni, mi volt. JAZIIS­quetblie, 2 lat 50 dénár, 1 lat sáfrány 1 forint 20 dénár, 3 lat szekfüszeg, szerecsendió és fahéj 46 dénár. 11 font cukor, 45 dr. 1 font piskóta, 45 dr. 1 oka öreg és apró szőlő, füge, mogyoró és szent János-kenyér, 1 frt. 36 dr. és 10 oka mandula 51 dr.< Ebből bizonyosan nagy krampampuli-égetés lett. -Régi ájtatos szokás szerinte (Mindeu ma­gisztratuális ebéd után, ez az indokolás.) Halat tömérdeket eléltek — jó, hogy a halpap­rikás még akkor nem volt kitálalva, mert akkor nekünk nyilván végkép nem hagytak volna halat a Tiszában. Persze nem potykát'meg sügért ettek, hanem kecsegét, meg tokot, ami mindakettö áros hal volt már abban az időben is. Valamelyik té­telben tizenkét kecsege szerepel 3 frt értékben és 1 nagy tok, amiért 2 frt 45 krajcárt fizettek. Ezt az ebédet valami gróf Cornsburg uevü bécsi né­njei tiszteletére adták, akinek a kedvéért még be­főtt is korült az asztalra. Amit akkor icorrfecíum­nab« neveztek, a patikában vásárolták.. A szesedi hölgyek még akkor a befőttek közül csali az aszalt almát kultiválták, de azt legalább bagolytüdő né­ven. A lótó-fuló németeken kívül — kancelláriai tiszt­viselők, pozsonyi ágensek, adóexecutorok — igen sokba kerültek a városnak a házi németjei: a várbeli tisztek. Ezek minden vásárkor vásárfiát: kaptak. Egy-egy borjucskát meg egy-egy hordó borocskát. A nagyfejüeknek persze vásár nélkül is kijárt a vásárfia. »1741 die 9-a Augusli az tettes nemes tanács parancsolatjából generális exccllen­tiájának vöttünk hét süveg cukrot és 1 font kávét, melynek ára 12 frt 70 dr.- Eő excellcutiája nagyon érthette, a csíziót. Mindjárt, amint hivatalát elfog­lalta, 99 frt 60 dr.-t kapott .-titub discréliouis*, hogy ->jó commenciót tartson cs excessusokat el­távoztasson::. Ugyanilyen indokolással offerálta­tolt eő kegyelmének 5 és fél akó bor. Ahol ennyi aktát szerkesztenek -Ijor tárgyá­ban*, ott természetesen olyan közigazgatási be­fektetésekkel találkozunk, amelyek a mai leltárak­ban uem találhatók. 1724-ben tvöttünk egy boros ládát 4 frt 30 dr.-on és egy pincetokot 1 frt 21 dr.-on." Sok kellett az ilyen encsem-bencsemek­bői, mert akármerre kocsikáztak az urak — vá­ros dolgábau —, a megfelelő porciók mindig felté­tettek az ülés alá a város dézsma-borából. A szám­adásokban rendesen • feir bor; szerepel. Látnivaló, hogy akkor sokkal érdemeseim volt városatyának, meg város cselédjének lenni, mint most — hát még város követjinekt Még dohánnyal ' is a város kasszája terhére látták el őket. 1741-ből j való ez a tétel: >az Uixis boltjából dohányt de­outátus uraimékaak Fozsonyba fél mázsát. 10 I frt.t Hogy a pipát a város adta-o a dohányig ' azt nem tudom, de hct£y adiszm. agyart csi­J n ál La t la, arról ilt a bizonyság: a tanácsi utal-i j vány Gergius Kállav szabómesternek és lviisan ! Márton gombkötőnek. Igen szép díszmagyar lő­hetett, tán még felsőházi subának is beválna, ha megmaradt volna, — csak a gombkötő .'!() rénes forintot kapott a munkájáért. Van itt még különösebb ruhatétel is. Deíanovics János biró 1722-ben megparancsolta a városi pénztárnak, hogy, Losoncz Ferenc uramnak fizessen 10 réncs forin­tokat — sváros dolgában Pozsonyban felmcne­tele alkalmatosságával elvesztett dolmányá­ért-. ' Egy évvel később meg Dóra Ferenc veszti el a mentéjét sváros dolgában;. Hogy és mikép tör­tént ez a különös közigazgatási cselekede!, ne ke­ressük. ha Losoncz Fercncné és Dóra Fercncné úr­asszonyok nem keresték. Ebbe a titokzatos rubrikába tartoznak a u p. keleti hercegek is, akik abban az időben sürüu megfordullak Szegeden. 1713-nán eökc­gyelmc az sziriai herceg 6 hullandíis aranyakat kapott az nemes város nevivel titulo tlqmosi­nae.c A következő évben megint megjelent, de ek­kor már csak három aranyat kapott. Később há­rom > arábiai herceg : tette tiszteletét,4 ti kiknek ter­mészetesen szintén aranyat kellett a kalapjába dobni, mert hercegeknek mégse lehetett dénár­ral kiszúrni a szemét. Az ördög tudja, honnan sza­lajtották ezeket a napkeleti fejedelmeket. Ha ma­gas helyről kiállított ajánló levelekkel igazolták magukat, gyanúba venném őket, hogy könyvügy­nökök voltak. Lám ui, most veszem észre: a szíriai herceg -őfelsége ajánló levelével.tisztelfcedettc. Persze6ísi< sége jeruzsálemi király volt, hát nem tagadh-'t? meg szíriai vazallusától ezt a kis szívességet.

Next

/
Thumbnails
Contents