Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-05 / 253. szám

32SJB DÉLMAGYARORSZÁG 3V A váci csata. A inai magyar politikai élet tartós szél­csöndjének (amely veszedelmesen kezdett már hasonlítani a temetők csendjéhez) hirtelenül és váratlanul egy kis forgószele támadt, amely, egyszerre csak fölborított és elfujt egy man­dátumot. Még pedig, csodák csodája, egy kor­mánypárti mandátumot. A független magyar biróság itélt és ez itélet alapján Szabóky Alajos államtitkár többé nem képviselője Vác­nak. A váci mandátum elveszett, pedig olyan biztos mandátumnak látszott, mint a paran­csolat. Mint ahogy valóban parancsolatra jut­tatták oda Szabóky Alajos államtitkár kezébe, aki most kerület nélkül maradt. Igaz, hogy ez a mandátum nem minden baj nélkül adódott, hiszen embervér is folyt és emberhalál is esett 1926 december nyol­cadikán, a szeplőtelen fogantatás napján. Nem egészen szeplőtelen volt tehát ez a váci meg­bízatás, véres pecsét került a levélre, amely fölhatalmazta Szabóky Alajost, hogy a duna­parti kupola alatt képviselje á várost, amely­nél negyvenkilencben nagy csata volt. Ez a csata dicsőséges küzdelem vala, amit uem egé­szen lehet elmondani arról az ütközetről, a melyben csendőrpuskák ropogtak és a vá­lasztó, a nép egyszerű gyermeke holtan ma­radt a poroudon, ahol alkotmányos jogait óhajtotta gyakorolni. Bizony szomorú ünnep volt az tavaly december nyolcadikán Vácott, bizony voltak olyan hangok is, persze ellen­zéki és baloldali és természetesen destruktív hangok, melyek szerint ezt a kormány támo­gató mandátumot nyugodt lelkiismerettel nem mindenki vállalná és vallaná a magáénak. Mellékesen Andrássy Gyula gróf volt az ellen­jelölt ezen a választáson és Andrássy Gyula inaradt meglehetős kisebbségben Szabóky Ala­jos államtitkárral szemben. Mi nem vagyunk túlságosan elragadtatva Andrássy Gyula gróf külömben igen markáns egyéniségétől és po­litikai ideáljaitól, de azért megint csak sokan ugy gondolták és nem egészen helytelenül, hogy ennek az Andrássy Gyulának mégis csak megengedhette volna a kormány, hogy bekerüljön a parlamentbe. Megenged­hette volna magának azt a fényűzést a konszolidált hatalom, hogy helyet adjon a dunaparii palotában Andrássy Gyulának, aki, ha nem is olyan megbízható elem és kipró­bált érdem, mint Sokorópálkai Szabó, vagy Patacsv Dénes, dc mégis csak olyan név, olyan mult és olyan érték, amelyet nem lehet tel­jesen elmellőzni és kiküszöbölni egy külöm­ben és erőteljesen és alaposan reakciós izü és szinü közéletben. De a halalom boldog birtokosainak más volt a számításuk és a játszmából szépen kihagyták a nemes gró­fot. A biróság megállapította, függetlenül és pártatlanul, hugy etetés, itatás történt, még pedig Szabóky Alajos államtitkár tudtával és engedelmével, sőt magas jelenlétével. Etetlek és itattak Vácott, de nem csupán ezt cselekedték, mert hiszen ez alapjában véve nem is olyan rossz és megvetendő arra a halandóra nézve, akit éppen etetnek és itatnak. A halálos találat egy kissé megren­dítette még az egységespárti kebleket is. és most ime végzetesen érintette magát a man­dátumot is, amelyről le kell mondania Sza­bóky Alajosnak. A hazai politikai szélcsöndnek ez a hir­telen és váratlan tornádója gondolkodóba ejt­heti azokat is, akik túlságosan könnyű győ­zelmet. arattak a legutóbbi választások alkal­mával és akik nem győzik eléggé ismételni, hogy ez a győzelem milyen természetes, mi­lyen magátólértetődő. Lám, a váci diadalnak már befellegzett és ha jól megvizsgálnák, még jó néhány biztos és boldog mandátum hasonló sorsra kerülne. Néha a győzelem tulsága a bukás csiráit hordozza magában és ilyen túl­ságosnak látszik az a győzelem is, amelyet az egységes párt aratott az országon. Ellenzék nélkül nem igen lehet el egy még oly gazdag és hatalmas ország parlamentje sem és a fejbólintó Jánosok serege igen kellemes lát­vány a hatalomnak, de csak addig, amig nincsen semmi baj. A váci példa tanulságát többé nem lehet kézlegyintéssel és vállvonogatással elintézni, a váci példa beszél és ez a beszéd nem olyan kedves a hatalmasságoknak, mint a Jánossy; Gábor urambátyám fölszólalása a magyar bo­í rok védelmében és a hegy levének áldásos és éltető hatása tárgyában. Vácott más nedű is folyt, nem csupán ittak, vér is omlott és a vér, a német költő szerint, egészen különös folyadék. A váci csata évfordulóján mintha lohadna a diadalmi mámor és mintha ébre­dezni kezdene a politikai lelkiismeret Máfusban mte^nyilllc. a S^eegped-temesvári vasuívosial prágai menetrendi konferencia J^^tójro^atsi értelmében. Beállítják a harmadik gyorsvonalpárt Budapest és Szeged közölt. Budapest, november 4, Október 17-étől 22-éig Prágában európai menetrendi konferen­cia volt. amelyen a magyar államvasutak is képviseltették magukat, A konferencián tör­tént megállapodások értelmében az uj menet­rend 1928 május 15-én a következő újítások­kal lép életLe: A Budapest - Szeged közölt szük­ségessé váll harmadik gyors­vonatpárhoz Szegeden keresztül közvetlen gyorsvonat! összeköt­tetés létesül Budapest és Temes­vár között Az uj menetrend fontos változásai közül ki kell emelni azt az újítást, amellyel az állam­vasutak igazgatósága Szegednek uj reggeli gyorsvonatot ad, fentartva természetesen a népszerű délutáni gyors­vonatot is, ezenkívül pedig teljesülésbe ment a szombathelyieknek az a régi kívánsága, hogy délutáni közvetlen vonatot kapjanak Budapestről Szombathelyre. Az uj menetrend foutosabb változásairól ille­tékes hej jen az alábbi információt adták: Budapest nyugati pályaudvarról reggel 7 óra 20 perckor uj gyorsvonat iádul Sze­ged felé, amely egésafen Temesvárig megy és Temesvárra érkezik 10 óra S perckor. Ellen­irányban Temesvárról indul 13 óra 15 perekor és Budapestre érkezik 22 óra 10 perckor. Ez a csatlakozás azért is fontos, mert eddig Budapestről Temesvárra csak Aradon át volt köz­vetlen gyorsvonat! összeköttetés. A Budapest—Sze­ged közötti belforgalmi szempontokból szüksé­gessé vált harmadik gyorsvonatpárnak a jövő évi menetrendben tervezett íorgalombahelyezését fel­használták a magyar delegáltak arra, hogy a jugo­szláv és román vasutakat rábírják, hogy ez uj gyorsvonatokhoz csatlakozólag Szegeden át is közvetlen gyorsvonali ké­nyelmes összeköttetés létssüijön Budapest és Temesvár közölt. E gyorsvonalokhoz Nagykikiudától Nagybecskerei ken át Paucsováig és vissza gyorsított személy-! vonatok fognak csatlakozni. Egy hamis 50 pengős esete a falu jegyzőjével Amig a hamisitoány eljut a jegyzőtől a vizsgálóbíróig. PATZAUER rumok, mm, palackborok (A Délmagyarország munkatársától.) 'A' szegedi bankjegyhamisitás aktái lassankint végleg lezáródnak. A rendőrség hosszas nyo­mozás után kibogozta a bűnügy minden rész­letét, hurokra kerültek a hamisítók és az ügynökök, akik a meglehetősen primitív hami­sítványokkal el akarták árasztani a környék­beli falvakat. A forgalombahozott hamis öt­venpengősök nagyrésze is megkerült és bűn­jelként őriztetik illetékes fiókokban. De azért több példány kering még közülük a környé­ken, a kisebb falvak gazdanépe között. Aki rájön arra, hogy hamis bankót kapott vala­hol, az féltékenyen magának tartja meg a tit­kot, mert fel attól, hogy elvesz a pénze cs igyekszik valahogy túladni rajta, mert mégis csak az károsodik, akinek a kezén elcsípik a kis hamisat. Igy aztán nagyon sok ártatlan bűntársa támad a hűvösre tett bandának. Csupa jóhi­szemű szegény ember, akinek más bűne nincs, mint az, hogy fél a károsodástól. Ezek az eltévedt és tovább bolyongó hamis ötvenpengősök lassankint azért mégis beke­rülnek az illetékes fiókokba, mert előbb­utóbb elcsipődnek valahol. Néha azonban meg­történik az is, hogy egyik-másik hamisítvány már majdnem hurokra kerül, amikor ismét kisiklik a hálóból és megkezdhetik utána a hajtóvadászatot. Ez történt most az egyik környékbeli falucs­kában is. Nem írjuk ki, hogy melyikben, mert még szégyen lenne belőle és valami uj Mik­száth Kálmán regényt találna irni róla, mint arról a bizonyos toronykereszten akadt só­lyáról. . Amikor kipattant a bűnügy és a rendőrség lefülelte a banda tagjait, széleskörű nyomozás indult meg a forgalombahozott hamisitványok után az egész környéken. Mindeii rendőrségi kirendeltség, minden cseudőrőrs, minden postamesterség és községi elöljáróság megkap­ta a hamisitváayok pontos leírását "ás az uta- \ sitást, hogy össze kell szedni a hamis barik­jegyeket. A kérdéses kisközségben is működlek a hamisítók és az ügynökök el is sütöttek né­hány hamis bankjegyet. Ezeknek legnagyobb része csendőrkézre került és már be is szállt*' tották az elfogottakat a szegedi vizsgálóbíró­hoz. A vizsgálóbírónak jelentést tett a falit jegyzője is arról, hogy ő is elfogott egy ha­mis ötvenpengőst és azt szigorúan őrzi azóta a kö:ség kasszájában. Utasítást kért a vizsgáló­bírótól, hogy mit csináljon vele. Néhány napi múlva megkapta a vizsgálóbíró hivatalos át­iratát, amely arra szólította fel a jegyzőt, hogy, a hamis ötvenpengőst küldje bc a szegedi tör­vényszékre, ahol bűnjelként kívánják fel­használni. A jegyző teljesítette is a vizsgálóbírói paran­csot szószerinti értelmezésben. Elment a kis falu postájára, vett egy pénzesutalványt, azt nagy gonddal, szépen kalligrafált írással meg­címezte a szegedi vizsgálóbírónak, a magán­közleményre szánt helyen megírta, hogy mel­lékelten küldi a kért banknótát, azután — az utalványon szépen föladta -a hamis ölvén­pengőst. A kis falu postájának postamestere fel is vette a pénzt. Az utalvány szelvényét levágta és visszaadta a jegyzőnek, aki azt nagy gond­dal elzárta a falu kasszájába, hogy szükség cselén elszámolhasson vele. A szegedi vizsgálóbíró pedig néhány nap, múlva megkapta a jegyző küldeményét. A pénzeslevélhordó a jegyző utalványán leol­vasta asztalára az ötven pengőket, még pedig valódi, hamisítatlan állani jegyekben. A jegyző, szegény, nem lehet róla, hogy a posta ilyen lelkiismeretlen volt, hogy nem a föladott ötven pengőt továbbította cs kézbesí­tette a címzettnek. Ö azt küldte el a vizsgáló­bíró panasza értelmében. Most természetesen megindult a hajsza a megszökött bűnjel után. de ebben a pillanatban még senki sem tudja, hogy merre bujkál, ki­nek a bugyelláris ab un lapul meg a kis hamis, mert hát a posta bizonyára kiadta azóta va­lakinek. -(m. 1}

Next

/
Thumbnails
Contents