Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-27 / 272. szám

jZE°ed : Szerkesztőség: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.^KJadóhlvolal, ^(jlcsönkönyviár és Jegyiroda: Aradi ucc» 8. Telefon: 300. Nyomda: löw jjpóít ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » MöVARO Vasárnap, 1927 november 27 iii. évfolyam ara. szam MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivalcl: Uri ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » H » M » pKSfizeitsl éra havonta Ci-ZO, -vidéken és a fővárosban 3 ÖO, kUlfüldOn 0-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Unaepnap 24 fillér. Hazaszeretetek küzdelme... »Szeresd hazádat és ne mondd U — dalolta egyszer a költő, abban a különös régi világban, amikor még nem volt kitalálva a destrukció, ennélfogva bátran lehot ilyeneket mondani. Nemcsak nem verték érte fejbe a költőt a hon ifjai és a hon atyái, hanem megtették érte koronás költőnek és intelmét az olvasókönyvek belevésték a legzsengébb korú hazafiak lelkébe is. Ha a koronás költő ma élne, akkor nagyon meggondolná, hogy mit mond és egészen másképp stilizálná a honszerelemről való tanítást, nemcsak önös érdekből, de a korszellem iránt való tiszteletből is. »Szeresd hazádat és ne mondd!« Ez annyit tesz, hogy zárd a szivedbe a hazát, mint a szentségtartó a szakramentumot, áldozd neki az életedet, légy rá büszke, hogy szolgálhatod minden tetteddel, — de ne bömböld bele a világba, hogy te hazafi vagy, mqrt az nem érdem, az kötelesség, az magától értetődő dolog, mint a lélekzés, vagy a vérkeringés. Igy gondolta a régi költő, azonban a régi költőt most Bl-listára kell tenni és kivenni az olvasókönyvekből,, mert most más divat járja. Hogy szereted-e a.hazádat, vagy nem szereted, az a te dolgod; hogy mit 'dolgoztál érte, mivel erősítetted, mivel szépítetted, mennyi verejtékedet áldoztad neki, mi maradandó értékkel háláltad meg neki, hogy szült és felnevelt, az nem tartozik senkire, hiszen nem is nézi senki, — de csak akkor, ha kürt vagy és mindig azt harsogod, hogy te vagy az igazi hazafi és te szereted a hazái! Ha csak szereted a hazádat és csak dolgozol érte, nem kérdezve tőle, hogy mivel fizet meg, de nem kiabálod a hazaszeretetedet, akkor: rossz magyar vagy, akkor: gyanús vagy, akkor: hazaáruló vagy. De ha vered a melled, hogy »ide nézz, világ, ha hazafit akarsz látni!«, akkor el kell álmélkodni mindenkinek és hálát adni az Istennek, hogy ilyen embereket is teremtett, mint te vagy és kétségbeesve kérdezni, hogy mi is lenne ebből a szegény hazából, ha te nem tartanád a válladon, ami kicsit még el nem adtak belőle azok az átkozott destruktivok. írjuk pedig ezt abból az alkalomból, hogy mióta a kormány a numerus clausus úgynevezett reformjával egyszerre akarja kiszúrni a zsidók szemét is, meg a fajvédőkét is, de ugy, hogy csak a zsidók vakuljanak meg, azóta megint tele lett az ország hazafiakkal s nincs a magyar nyelv akadémiai nagy szótárában szó, amelyet annyiszor mondanának ki, mint a haza nevét. És különösen aktuálissá teszi ezt az irást az az épületes debreceni incidens, amelynek során a kultuszminiszter ur és a debreoeni egyetemi ifjúság kitanította egymást a hazaszeretetre. A kultuszminiszter ur kijelentette az őt éljenző ifjúságnak, hogy neki mindegy, hogy ellenzékie, vagy nem, mert őt csak a haza szeretete vezéreli. Amire a lelkes ifjak azt felelték, hogy a miniszter ur, egyébként atyai barátjuk, téved, mert nekik eszükágában sem volt a minisztert éltetni, ők jó hazafiak, ennélfogva a numerus clausust éltették... Csodálatos ország és csodálatos nép ez, amelyet mindig a hazafiság vezetett Mohács óta és — mindig az veszejtette el. Mert nemcsak az a Lajos király szerette a hazát, aki belefúlt érte a Csele-patakba, hanem az a Zápolya János is, akinek legalább is nem volt ellenére a király halála. Aztán uemcsak a kurucok szerették a hazát, hanem a labbancok is azon verték a mellüket, hogy ők az igaz hazafiak. Nemcsak azok a főurak akarták a nemzet javát, akiket a Habsburgok megnótáztattak és vérpadra hurcoltattak, hanem azok is akik grófi és bárói dominiumokat kaptak a nemzet javáb'ól. S ki merné azt mondani, hogy hazaárulókból állott az az országgyűlés, amely hazaárulónak bélyegezte Rákóczi Ferencet?. S azoknak a zászlósuraknak a hazaszeretetét se szabad kétségbevonni, akik megszavazták a pragmatica sanctiót, — a történelemből most már megtudható, ki milyen donátiós levélben jutalmaztatott ezen. hazafias meggyőződéseért. Most már az is tisztázva van, hogy nemcsak Kossuth Lajos volt hazafi, hanem Görgey Artúr is, akinek már gyűjtenek a szobrára, sőt a Görgey által hazaárulónak felakasztatott Zichy Ödön gróf is hazafi volt s ugy lehet ő is mingvárt szobrot kap, mihelyest Zichy János hazahozza Ottó királyt és fölteszi mellette a nádor-süvegét. Tisza Kálmán is az volt, meg Irányi Dániel is, csak éppen egyik se hitte el a másiknak, amint- J hogy nem hitte el egymásnak Tisza István és Andrássy Gyula és esetleg nem hiszi el egymásnak Klebelsberg miniszter ur és Hozmeez Károly egyetemi ifjú ur. Ugyan az is lehet, hogy ők elhiszik egymásnak. Mindebből látni való, hogy sokféle hazaszeretet van, de az mind magát tartja igazinak s ebben a versengésben pusztul el a haza, amelynek megmentéséhez mindegyik kizárólagos just formál. Ezért volna jobb a hazaszeretetet nem vinni ki az egyetem aulájába és a debreceni nagyerdőre, hanem meghagyni szent és nemescélu iskolai olvasmánynak tiszta lelkek ünnepre való evangéliumi szakaszának. Nem mondjuk azt, hogy aki politizál, az nem szereti a hazát, de engedjék meg a politikus miniszterek és politikus ifjak, hogy lehessen szeretni a hazát politika nélkül is. Se Péterért, se Pálért, se hatalomért, se gazdátlan vezényszóért, hanem ő érte magáért, nem rikoltozva, harsogva, mellet döngetve, — csak ugy halkan, csöndesen, szótlanul, belülről, mint a nagyon beteg, a haldokló édesanyát szokás. ErősssaUUal aMartáM leráncigálni a. sszónoM. emelvényről Haá&cs Istvánt. Bo/rtíny a sz&upstinában. Belgrád, november 26. A szkupsüna mai ülésén egyhangúlag ratifikálták a Belgiummal és Németországgal kötött kereskedelmi szerződést. Az ülés nem mult el zajos incidens nélkül, Radics István beszédében a muzulmán pártot török pártnak nevezte, ami a muzulmánok körében nagy felháborodást keltett és közülük többen a szónoki emelvényhez futottak és erőszakkal leakarIák ráncigálni Radicsot. A verekedést csak nehezen lehetett elkerülni. Hasonlóan lármás jelenetek játszódtak le i pénzügyi bizottság délutáni ülésén, amelyen Radics István a radikális képviselőket részeg disznóknak nevezte, amire Radicsot cigánynak és bolondnak mondták, s*ewolveres merényletet kíséreltek meg Seite bécsi pplfpátpniesfef51 ellent. Egy munkanélküli elektrotechnikus három lövési adotí le öl polgármester autójára. — A lövések célt íéveszíeííek (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Szombaton délután hat óra tájban revotvefes merényletet követtek el dr. Seitz bécsi polgármester ellen, \aki azonban nem sebesült meg. Seitz polgármester egy korcsolyapálya megnyitó ünnepségén vett részt és hat óra előtt néhány perccel autóra szállt, hogy visszatérjen lakására. Álig indult meg az autó, amikor egy fiatalember három lövést adott le a polgármester autófára, a golyók azonban célt tévesztettek. A merénylő ezután gyors futásnak eredt, majd felkapott egy arrahaladó villamos perronjára. A merénylet színhelyéhez közelálló rendőr $ több járókelő üldözőbe vették a merénylőt. A rendőrök revolverlövéses jeladással igyekeztek felhívni a villamos személyzetének figyelmét. Végre a perronon állók is észrevették az izgatottan viselkedő fiatalembert, aki kezében szorongatta a revolvert, időközben odaérkezett a rendőrség is és lefogták a fiatalembert, akit bevittek a Nordwest-Bahnhof melletti őrszobára. Kiderült, hogy Stretinaer Richárd a neve, 23 éves munkanélküli elektrotechnikus, aki a frontharcosok egyesületének, egy monarchista társaságnak a tagja. A merénylet nem politikai fellegi!, .ami kiderült a merénylő vallomásából, aki azt mondotta, hogy a merényletet azért követte el, mert leszállították a munkanélküli segélyeket és ezt ő a bécsi polgármesternek tulajdonította. Dr. Seitz polgármester ugy nyilatkozott, hogy csak a véletlennek köszönhette, hogy a merényletből épségben menekült. Először ugyanis ugy tervezte, hogy Taridler városi tanácsost is magával viszi a Hó-palota megnyitására. Tandler nem volt található, a polgármester tehát egyedül szállt kocsiba. Ha ÍKisérőjc lőtt volna, akkor a polgármester másodiknak szállt volna fel a kocsiba és köziben az Ívlámpa fényében kellett volna álMánia. A merénylő ez esietben könnyen eltalálhatta volna. Az első lövés elhangzása után a polljármester a kocsiban lévő vastag pokrócot burkolta a fejére. Az autó egyik falán megtalálták azt a, nyilast, amelyen a golyó behatolt.