Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-26 / 271. szám

: Szerkesziőség : De&K Ferenc „cca 2- Telelőm 13—33.-"Kiadóhivatal, ^BlcsCnkiSnyvlár és Jegyiroda: Aratll „cca 8- Telefon; 30ö. - Nyomda: Löw Lipót ucca 1®. Telefon: 16—34.« » « » « » Szombat, 1927 november 26 ÜI.ÉVFOLYAM271. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség és kiadáhivatal Url ucca TTelefous 151. » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Teleíop: 49. szám. « » « » >> t< » << » rk ÜSS® jííflzelési «ir» havonta 3-20, yidé'c^n ér. a ítívárosijan 3-®0, lc,íilíSldOn 0-40 peogtí. Egyes szfet lö, vasfti- és íinnconap 24 fillér. A napi politika törpe csahosai és kopói hallgassanak cl egy pillanatra, a nagy hallali lármája némuljon cl egv kevéssé, a percemberkék dáridóján legalább pár percre csönd legyen: halottan fekszik egy magyar zseni, aki maga volt a diadalmas cs termékeny élet és aki több szépséget, igazságot, értéket, ragyogást és meleget adott ennek a szegény orözáráak, mint amennyi bajt, bánatot, kárt és vereséget jelent számára néhány tucat ágáló és gajdoló úgynevezett közéleti tényező. Legalább ilyenkor térjenek kissé magukba és ébredjenek valamennyire tudatára annak, hogy milyen mulandó és kártékony az ő oktalan és céltalan handabandázásuk és érezzék át és gondolják meg, hogy a sokat emlegetett és sokat kompromittált kulturíölényt mégis csak azok teremtik cs azok tartják, akik csöndes műtermek magányában, békés laboratóriumok nyugalmában, szolid és boldog álmok irévülctcbcn vagy eszmék cs igazságok keresésében viszik előre a nemzetet, a népet, a fajt és vele az emberiséget. Rippl Rónai József, aki most örökre lcpsukta nagy, mélytüzű szemeit és eldobta ragyogó és borús színeket varázsoló ecsetjét, kétségen •kivül és vitán felül a modern magyar festőművészét egyik legnagyobb alakja volt, aki európai viszonylatban is sokat jelentéit és méltán íogl-ait helyet klasszikusán nemes és egyszerű önarcképével a firenzei Uffici-gyüjleménynck világraszóló galériájában. Ez a csodálatosan meleg kedélyű cs mélységesen bensőséges kaposvári művész alapjában véve forradalmat csinált a hazai pikturában, olyan forradalmat, amely sok tekintetben rokon azzal az irodalmi ribillióval, amelyet valamivel későbben a fiatal Ady Endre föllépése okozott. Mikor Rippl Rónai megjelent a magyar művészet ugarán, sivár, szomoru akadérnizmus csöndje feküdt rá a lelkekre, a nagy hagyományok kopott köntösében hivalkodtak és tetszelegtek a hivatalosak, a tekintélyesek. Unalmas barna szósz terült el a nagy képeken, az átelierek homályában fülledt volt a levegő, amikor Rippl Rónai a nyugati frlssont hozta, derűsen, fiatalosan, bátorságosan és mc*is szentséges komoly hűével é; váüaüisával annak, amit csinál. Valami hallatlan életkedv és életerő lobogott benne, valami isteni könnyelműség, amely nem törődött a;; ócska salabak terek dörraögésével és mormogásával, az értetlenek cs tudatlanok i'ölháborodásáyal. és elképedésével, amely fütyült a hülye konvencióra cs végezte a maga dolgát, festette tovább a maga látomásait és álmait, csak arra a szóra hallgatva, amely a bensőjében intette cs buzdította, Rippl Rónai József nem lelt tragikus hűse a magyar .művészetnek, mint például Szimjei Mcrsc Pál, aki meghasonlott és elhallgatott a hazai közöny és guny miatt és mint ahogy tragikus hős lett Fcrcnczij István és Izsó Miklós, a két nagy úttörő magyar képfaragó, vagy Gyárfás Jenő, akit az igaztalan támadás a székely erdők cs hegvek komor magányosr,ágába és a téboly kísértete.? csöndjébe száműzött. Rippl Rónai József mc.solygó és győzelmes forradalmár volt, aki előbb a világ fővárosát és szivét hódította meg cs azután jött haza, vigan verekedni, nevetve harcolni játszva diadalmaskodni. Szép feje bölcsen és derűsen magaslott ki a vásári forgatagból, pipázó és nótázó filozófiája megvárta, amig elcsöndesedik a fölháborodás és az ellenkezés. Sorra behódolt neki a magyar közönség, a honi hatalom, a kritika és ma már a Szépművészeti Muzeum néhány termében fogadják java termését jelentő képei a jelen és a jövendő föltétlen és maradandó hódolatát. Piacsek bácsi nyugodtan pipál, a böcklin-felhők a bogáti kastély fölött nyugodtan bólintanak, Maillol és Zorka arcmásai nyugodtan néznek, a párisi és dunántuli tájak nyugodtan derengenek és. borongaWt»MB«MMIBm«» nak: Rippl Rónai József beérkezett az örökkévalóságba, sáppadt, fáradt, ezüstös, álmatag magyar müvészfeje a végső nyugalom párnáira hanyatlott, de a képek élnek, beszélnek, a képek századokra szólanak, a képek a magyar szellem diadalát hirdetik, olyan finomságról és nemességről, olyan gyöngédségről és erőről tesznek tanúságot, amelyek mindig büszkeségei és boldogságai lesznek a mi gazdag szegénységünknek és közös kincsei az egész emberiségnek, amelyhez mostanában olyan hiába folyamodik a politika, de amelynek szivét mindig meg tudja nyitni a szelíd, a békés, a csöndes, az örök művészet! es parsss Bratiann a ravatalom. — 1 kormány honcesszi6bafi ajánlott fel a parasztpárfnak. — Demokrácia, uj választás terror nélkül T (Budapesti tudósítónk tclefönjelentésc.) Bukarestből jelentik: Bratianu holttestét ma reggel az Atheneumba szállították, ahol vasárnapig közszemlére teszik ki. Bukarestből jelentik: Bratianu ravatalára ma reggelig negyven koszorút helyeztek. Az első koszorút a királyi család küldte, azután jött a régens tanács koszorúja, Massaryk elnöké és a cseh kormányé. Mária özvegy királyné értesítette Bratianu özvegyét, hogy személyesen vesz részt az elhunyt miniszterelnök floricai temetésén. A íemeíés programját most már véglegesen megállapították. Az Atheneum csarnokából vasárnap délelőtt 10 órakor szállítják az északi pályaudvarra Bratianu holttestét. Az útvonalon mindenütt katonai diszőrség fogja az utolsó tiszteletet megadni az elhunyt miniszterelnöknek. A temetési menetben Bukarest valamennyi hatósága és egyesülete résztvesz. A gyászoló közönséget két különvonat viszi Florícába, ahol Bratianu koporsóját, a miniszterelnök többször hangoztatott kívánságának megfelelően, ökrös parasztszekérre rakják és ezen a szekéren viszik át a koporsót a Bratianu-esalád kastélyának kertjében levő családi sírboltba, ahol a temetés megtörténik. A mai nap fontos politikai tanácskozásokkal telt el, amelyeknek az volt a céljuk, hogy lehetővé tegyék a nemzeti egység kormányának megalakítását. Jorga professzor, a nemzeti demokrata párt vezére ma audiencián jelent meg a régenstanács előtt cs részletesen kifejtette véleményét a nemzeti egység kormányának megalakítási lehetőségeiről. Délután három órakor Tilulescu és Stirbey herceg, Bratianu sógora között volt fontos tanácskozás, azután Maniu kereste fel a betegen fekvő Tílulescut. A nemzeti parasztpárt végrehajtó bizottsága délelőtt ülést tartott, amelyen Maniu beszámolt az eddig folytatott tárgyalások eredményéről. Az ülésen kiderült, hogy a párt két frakcióia, a tulajdonképpeni régi parasztpárt és az erdélyi egykori nemzeti párt között bizonyos tekintetben meglehetősen súlyos nézeteltérések vannak. A régi parasztpárt azt hányta Maniu szemére, hogy a trónöröklés kérdésében kompromisszumot akar kötni a liberális párttal. Beavatott politikai körökben ugy tudják, hogy a kormány a következő konceszszfókat afánlotta fel a nemzeti parasztpártraak: Megváltoztatja a választási törvényt, amelynek demokratikus jelleget ad; feloszlatja legkésőbb hat hónapon belül a parlamentet; kiírják az uj választásokat és biztosítják annak természetes lefolyását; felajánl a kormányban több tárcát azzal a kikötéssel, hogy a hadügyi és belügyi tárca minden körülmények között a liberális párt kezén marad. A régenstanács a legnagyobb energiával dolgozik a nemzeti együttműködés kormányának megalakítása érdekében és ugy a liberális, mint az ellenzéki pártokra a legnagyobb nyomást gyakorolja, valamint kapacitálja az ország valamennyi tényezőjét a nagy cél keresztülvitelére. A liberális pártban olyan hirek terjedtek el, hogy Vintilla Bratianu feladja a nemzeti egység kormányának gondolatát, ha néhány napon belül nem tud megállapodni a nemzeti parasztpárttal. Ez esetben Vintilla Bratianu tisztán a liberális pártra támaszkodva akar kormányozni, bár bátyja terrorisztikus politikáját nem szándékozik folytatni. k liberális párt végrehajtó bizottsága és parlamenti frakciója ma együttes ülést tartott, amelyet kizárólag az elhunyt miniszterelnök emlékének szenteli. Vintilla Bratianu mondotta az emlékbeszédet, aki hangsúlyozta, hogy tisztában van azzal, hogy nem tudja pótolni bátyja hatalmas egyéniségét, de reméli, hogy a liberális párt segítségével mégis sikerülni fog a kormányzás. Amikor Vintilla Bratiami idáig ért. görcsös zokogásban tört kl és beszédét nem tudta tovább folytatni. A párt az uj elnököt a jövő héten választja meg.