Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-25 / 270. szám

<tp' DÉLMAÍil'ARORSZAG zzam 1927 november 25, fcoltsz ^épvfselefe ÍCcICIl'ft CIJölC Máslélméteres láncra füzíék az emberölési mániában szenvedő elmebetegei. (A Délmagyarország munkatársától) Dorozsmán Lippay András segédjegyző hivatalos szemléje közben a nyáron arra lett figyelmes, hogy Kádár Német Lajos házában Kovács Lapéta Jánost az egyik szobában megláncolva tartják. A segédjegyző érdeklődni kezdett az öregember sorsáról, amikor megtudta, hogy a szerencsétlen üreget másfél éve láncon tartják családtagjai. Egy szalmazsák és egy másfélméteres lánc volt a szoba minden bútorzata. Kovács Lapéta János teljesen állati életet élt. Moslékot kapott enni, szobáját sohasem szellőztették és testét teljesen el­lepték a férgek. A segédjegyző feljelentésére sze­mélyes szabadság megsértése cimén eljárás indult meg Kádár Német Lajos és felesége, valamint Si­mon János és ócső János ellen, akiket csütörtö­kön vont felelősségre a szegedi törvényszék Gö­möry-tanácsa. A tárgyaláson a vádlottak elmondották, hogy Kovács Lapéta János ön- és közveszélyes őrüli, aki emberölési mániában szenved. Ezért kellett megkötözve tartani, mivel elmegyógyintézetbe se­hová sem vették fel. A kihallgatott tanuk mindenben megerősítették a vádlottak vallomását, mire a törvényszék a vádlottakat felmentette a személyes szabadság megsértésének vádja alól. A biróság bebizonyitott­nak vette, hogy Lapéta János ön- és közveszélyes őrült volt és hozzátartozói ezért tartották láncon. A csendőrök Ici&allgattúU a tolvajt, a tolvaj agyonlőtte magát. (A Délmagyarország munkatársától.) Ko­vács Kálmán mezőkovácsházai földbirtokos néhány nappal ezelőtt jelentette az ottani csendőrségnek, hogy magtárából Ismeretlen tettesek hat zsák cirokmagot etióptak. A be­jelentés után megindult csendőri nyomozás a tolvajokat a földbirtokos béresei között kezdte keresni. A béresek azonban sorra tagadták a lopás elkövetéséi. Kihallgatták a csendőrök Soábik Mihály és Cihota János béreseket is. Svábik Mihály méltatlankodva velte tudomásul, hogy mivel vádolják, majd kihallgatása után betért gazdájának lakásába, ahonnan néhány pillanat múlva fegyverdör­renés hallatszott. A lakásba berohanó csendőrök mér csak azt tudták Konstatálni, hogy Svábik Mihály gazdájának va­dászfegyverével szivenlőtie ma­gái és azonnal meghall. Nemsokára ezután a másik gyanúsított, Cikota János bevallotta, hogy a lopást ő követte el öngyilkossá lett társával, aki min­den valószínűség szerint a büntetéstöt való félelmében követte el tettét. Cikota Jánost beismerő vallomása ulán letartóztatták és ellene lopás cimén indul meg az eljárás. Mezőkovácsházán nagy részvétet keltett Svábik Mihály öngyilkossága, mindenki derék embernek tartotta, másrészt az ellopolt cirok­mag értékének összege olyan csekély volt, hogy gazdája bizonyára nem kérte volna megbüntetésé!. . vánságát és a két szakértőt ki is küldte erre a nevezetes záróülésre, amelynek jelentőségei adott Berzenczey Domokos megjegyzése, hogy tudniillik a záróülés után nem sokkal a város valószínűleg megkapja a bizottság szakvé­leményét is. A külvárosrészek sorompóbaállitott polgár­sága pedig könnyen kiszámíthatja, hogy mikor készül el az uj csatornahálózat, ha a meghatározott alapelvek irásbafoglalásáho? félesztendő volt szükséges. CSAK FOGPSPSf V3SG YíEí*i A FOGAK <C£: Mhi45 ÁfíÁRA, Letartóztatták a „Humanité" Igazgatóját. Páris, november 24. A Humanité igazgató­iát letartóztatták a touloni tengerészeti fog­házban történt eseményekről szóló hat cikk miatt, amelyek tegnap a kamarában is szóba­kerültek. Aljecbin ujabb győzelme. r~\ i ~ i ' «_J - »• * i á ii t • Buenos- Ay res, november 24. Aljechin ujabb Polgár és munkás minden igaz ügyet fel karon a. győzelmet aratón capablanca feie«. A^chm­, . ,, j, j . j | « mí , • nek 5 nyert játszmája van Capablanca 3 támogatja es kiharcolja a uetmagyarörszag. j ^f^gZé5^!!fszemben'24 'á,szma eiaonttfl* Merénylet és öngyilkosság az r i^rreTfcssnHBHH A. IcülviiR'osoéL csa alapelveinek irúsísafoglalúsa — fél év. A csatornázási szakbizottság ebben a hónapban elküldi a városnak szakvéleményét. (A Délmagyarország munkatársától.) A csatornázási szakbizottság — ha igaz a hir — talán még ebben a hónapban elküldi az álta­lános csatornázás alapelveire vonatkozó szak­véleményét, amelynek alapján a város ha­tósága, ha kedve tartja, elkészíttetheti a csa­tornázás részletes terveit és költségvetését is. Hosszú és szenvedélyes szónoklatok eredmé­nyeképen, mint ismeretes, a város törvény­hatósági bizottsága a tanács nagy taktikai készséget eláruló javaslatára még hónapokkal ezelőtt, ha emlékezetünk nem csal, a nyár legelején, elhatározta, hogy értekezletre hívja össze az ország legnevesebb és legtapasztal­tabb szakértőit, akiktől megkérdezi, hogy mik legyenek az általános csatornázás terveinek kiinduló pontjai és alapelvei. Ez a bizottság nem sokkal a közgyűlés határozatának meg­hozatala után össze is ült a városháza köz­gyűlési termében. A Budapestről meghívott szakértők, akik egymillió korona napidijat kaptak közreműködésükért a várostól, a köz­gyűlési teremben tartott nyilvános szakérte­kezletük végén ugy határoztak, hogy vélemé­nyüket majd Pesten fogják megszövegezni és azt a lehető legrövidebb időn belül írásba fog­lalva megküldik a város hatóságának. A ta­nácsi taktika azért bizonyult ügyesnek, mert kiderült, hogy ezzel a sakbuzással kiesett a kérdés veszedelmesnek látszó méregfoga. A külvárosi mozgalom prófétái a szakértők szak­véleményének kilátásbahelyezését nagy győ­zelmi trófeumként könyvelték el és mutatták be, de azzal már senki sem törődött, hogy mikor fogja követni ezt az első, egészen bi­zonytalan értékű lépést — a második. Az értekezlet óta ugyanis nem történt ezen a téren a világon semmi sem. Az értekező szakértők szakvéleménye egyre késett Néha­néha elment ugyan Szegedről egy-egy sür­gető levél, vagy üzenet, de a válasz mindig ugyanaz volt rá: Tessék csak türelemmel várni. A bizottságnak előbb ismét össze kell ülnie, ami azonban lehetetlen, mert a SEftk­értők nagyrésze nyári szabadságon van II nem tartózkodik a fővárosban. A nyári Mfr­badságok ideje is elmúlt, hiszen november harmadik harmadát mutatja pár a kalen­dárium, de azért még mindig volt valami aka­dálya a szakvélemény — megszövegezésének. Egyik-másik csatornázási szakértő hiányzott, beteg volt, ismeretlen helyen tartózkodott, te­hát nem lehetett még mindig szövegezni. A csütörtöki tanácsülésen végre örvendetes eseményt jelentett be a mérnöki hivatal a város tanácsának. Bejelentette, hogy a csa­toi*názásl szakbizottság november 28-án és 29-én tartja Budapesten »záróülését« (az egész aktus igy két részre osztható, megnyitó és záróülésre) és ajánlatosnak látszik, ha erre a város is kiküldi a maga szakembereit, Ber­zenczey Domokos műszaki főtanácsost, a mér­nöki hivatal vezetőjét és Mihályffy László műszaki tanácsost, a városrendezési osztály vezetőjét. . A tanács teljesítette a mérnöki hivatal ki­Egy fiatal katona rálőlí az alhadnagyra, mafd öngyilkosságot követeti el. Budanest, november 24. Ma reggel 8 óra •Ián a Lehel-uti volt ulászlaktanya egyik II. •meleti legénységi szobáiénak ablakából Sáfár Sándor közhonvéd rálőtt az udvaron tartózkodó Német Lajos alhadnagyra. Három 'lövést adolt le, amelyeknek egyike sem talált. ; Mikor Sáfár látta, hogy golyói célt tévesztet­tek, maga ellen tordilotia a fegyvert és a száiába lőtt, a golyó szélroncsolta a kopo> nyálát, a fiatal katona azonnal meghalt. Német alhadnagy az esetről azl a jelentést tette, hogy a vidékről felkerüli Sáfár az utóbbi idSben zavarosan viselkedett, iöbb hibát kOvetett el és ezért megbünteite ől. Minden Jel arra mutat, hogy Sáfár Sándor elméje megháborodott és elmezavarában követte el a merénylete'', illetőleg az öngyilkosságot H szegeiefe faSálSiozé IieSye Budapest Itgtísfaendü. modítn családi szd-ltja a: 484 István Kiráiy-szálioda VI., Podmanlczky ucca 8. Mérsékelt árak, figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fűtés, melesyizszolzáltatás, lift Mapi teljes pensió 8 pengőtől* A nyugat! pályaudvar közelében, j

Next

/
Thumbnails
Contents