Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-01 / 250. szám

ítte/ novemiK-r l. Kis képek a nagy viharból. Az igazoltatások krónikájának margójára. Adósai maradnánk a szegedi történetírásnak — s mi más az újságíró kötelessége, mint a minden napok világtörténelmének följegyzése? — ha a mulandóságból nem mentenénk ki azokat az apró történeteket, melyek minden bajtársi cécónál, minden tárogatós táborozásnál hívebben, jellemzőbben és valóságosabban mutatják meg a kor igazi lelkét. A egyetemi igazoltatások történetéről is meghamisított képet alkothatnának csak az utánunk következők, ha nem jegyeznénk fel az alábbi apróságokat: • I. Pénteken történt. A kapuk előtt az igazoltatók '.szegény, de büszke koldusok csapatja* éppen üzemben volt, amikor a pedagógiai szeminárium előadó termében a neveléstudomány kitűnő professzora előadást tartott. A hallgatósága szokatlanul kis számmal vannak jelen. — Miért vannak ma ilyen kevesen? — kérdi nnllgatóit a jóságos és tudós professzor. — A zsidók hiányoznak,. — felelte az utolsó padfcól egy öblös hang. — Nagyon restellem, — csattant fel a szelíd professzor szigorura keményedett szava —, hogy az én órámon ezek a szavak elhangozhattak. Vegyék tudomásul, nagyon csúnya játék az, amit itt egyesek folytatnak. A zsidó hallgatók épugy megfizették a tandijukat, mint önök s épolyan joguk van itt lenni, mint amilyen önöknek van. II, A bajtársi szövetségek hivatalos lapja szerint szerda délelőtt az orvosi fakultás egyik tanársegédje jelentette, hogy addig nem kezdik meg az előadást, amig nem kívánatos elemek — zsidó hallgatók — vannak a teremben. Ezzel szemben a debreceni egyetem rektora, Verzár Frigyes kijelentette, hogy addig nem kezdi meg az előadást, amíg a zsidó hallgatókat nem eresztik be. Ezzel szemben a szegedi egyetem sebészeti tanszékének proprofesszora akkor olvastatott katalógust, amikor hallgatóinak egy kisebb csoportja, vallása miatt nem jelenhetett meg az előadásokon. Illetőleg megjelenhettek, de kidobták őket. m. Megírták a lapok, hogy egy szegedi egyetemi hallgatónőt a professzora mentette meg az igazoltatás és annak következményei kényelmetlenségétől. A lapok leírása azonban elhallgatta a történet csattanó poénjét. Az egyetemi hallgatónő egyik professzora oltalmát kérte a barátságtalan igazoltatók tolakodó érdeklődésével szemben. A diákleány esidó, a professzor tanári állásától független hivatásánál fogva is a keresztény gondolat egyik leghivatottabb védelmezője és terjesztője. A zsidó diákleány bemenekült a tanári szobába s kisvártatva, kopogtatás nélkül bejött két igazoltató is. Rákiáltottak a tanárra: -- No, mi van már az igazoltatással?! A professzor tanári és papi hivatását megcáfoló frisseséggel odalépett a két diák elé, mind a kettőt kétszer szónélkül arculcsapta s a kabátjuk gallérjánál fogva kilóditotta a szobából. Az ügy ezzel a lovagiasság szabályai szerint be volt fejezve. Az igazoltatók valószínűleg nem adták ] át küldőiknek cs megbízóiknak a professzori igazoltatásból azt a részt, ami őket abból jog szerint megillette. Megtartották az egészet maguknak. Nem volt szép tőlük. A két bajtárs két-két pofont kapott. Valóban társak voltak a bajban. IV. A bajtársi szövetség szegedi hivatalos lapja az igazoltatások virtusos történetéről beszámolva, megírja uzt is, hogy a bölcsészeti szakon az iga- ; zoltatók hogyan utasítottak rendre »két ruzsosajkú zsidólánytí, akik őket cigarettázva fogadták. A -ruzsosajku zsidólányokt egyike a szegedi katolikus hitélet legtiszteltebb világi reprezentánsának leánya, a másik a leánya a szegedi katolikus társadalom másik vezető tagjának, akinek , igen előkelő, szerepe vau a város közéletében is. E két tiszteletreméltó, hivatottan vezetoszerepet játszó katolikus férfiú gyermekeit nevezte a bal- | társi szövetség szegedi hivatalos lapja mizsos- ' ajkú zsidólányokt-nak. V. A numerus clausus kérdése elsőrendű fontosságit politikai kérdéssé vált. Nyilvánvalóan csak politikai gyűlés lehet az, amelyik a numerusi clausus kérdését megvitatja. Mód felett örülünk annak, hogy a gyülekezési szabadság végre annyira helyreállt, hogy az egyetemi hallgatók a numerus clausus kérdésében az egyetemen kívül rendőrhatósági engedély s a rendőrhatóság rumok, \mm, paiackliorok kiküldöttének jelenléte Ha másra nem is, ez annak demonstrálására, rehaladást tettünk a — felé. nélkül tarthattak gyűlést, a gyűlés alkalmas volt hogy milyen jelentős előszabadságjogok teljessége (H-t) Rablótámadásról mondanak rémmeséket a vásárosok, meggyilkolják a kocsist. Egy véres éjszakai utazás története kerül a biréság elé. (A Délmagyarország munkatársától.) A' szegedi törvényszék Gömöí gf-tanácsa szerdán tárgyalja Fodor Bánfi Ferenc csongrádi lakos szándékos emberölési bűnügyét. A vád szerint a csongrádi kereskedő a múlt év végén löbbeclmagával kocsin igyekezett hazafelé a kiskunfélegyházai vásárról. A kereskedőknél nagyobb összegű pénz volt és igy mindegyikük fegyvert vett magához. A kereskedők a lassan döcögő szekéren arról beszélgettek, hogy hogyan védekeznének egy rablótámadás alkalmával. Mindegyik kereskedő elmesélt egy-egy rablótámadási történetet. A kalandokat a kereskedők nagy izgalommal hallgatták végig, ugy hogy később alig mertek elszunyókálni. Csongrád előtt néhány kilométerre azonban az egész társaság elaludt. Erki János, a kocsis ekkor megállította egy pillanatra a kocsit 'és leszállt. Fodor Bánfi Ferenc, aki szintén álomba merült, arra lett figyelmes, hogy valaki motoszkál a-kocsi mellett. Félálmában azt hitte, hogy rablók támadták meg, amire kirántottn revolverét cs rálőtt a kocsisra. Erki János azonnal meghalt. A golyó szivét fúrta keresztül. Fodor Bánfi Ferencet letartóztatták és ellene szándékos emberölés ciraén indult meg az eljárás. Fodor tagadta, hogy szándékosan ölte volna meg a kocsist. Előadta, hogy azt hitte, hogy rablók támadtál: meg és ezért lőtt revolveréből. A szerdai tárgyalás iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg. Halálraítéltéit Papp Flóriánnét, alki apagyill£os&á<gra bujtotta lel fiát. Budapest, október 31. Ma tárgyalta a tábla az apagyilkossággal vádolt ifj. Papp Flórián lakatossegéd ügyét, aki a mult év októberébeu anyja felbujtására késszurá sokkal megölte az apját. id. Papp Flóriánt. Az apagyilkos lakatossegédet a törvényszék kötéláltali halálra az anyját pedig felbujtás büntette miatt életfogytiglani fegyházra ítélte. Az elitéltek felebbeztek és igy most a tábls> elé került a gyilkosság. A Jáblá Papp Fórián haáos itéetét heybenhagyta, az édesanyjára, id. Papp Flóriánnéra vonatkozó törvényszéki ítéletet azonban megváltoztatta cs őt is kötéláltali halálra ítélte. A városnak nem kell a központi szeszfőzde. „\ városnak nincs szüksége olyan házlkezeléses üzemre, amely előreláthatólag deficittel dolgozik". (A Délmagyarország munkatársától.) Még a háború előtt jelent meg az a pénzügyminiszteri rendelet, amely a központi szeszfőzdék felállítása körül a városoknak és a községeknek bizonyos előjogokat biztosit. A rendelet értelmében minden községben fel lehet, sőt fel kell állítani ilyen központi szeszfőzdéket az esetleg meglévő kisüstön kivül is, mert a szőlősgazdák csak igy értékesíthetik a cefrét. A rendelet kimondja azt is, hogy abban az esetben, ha a központi szeszfőzőt a város kívánja felállítani, minden más igényjogosultság megszűnik. Szegeden 1916-ban került sor a központi szeszfőzde felállítására. Akkor a városban meg is volt a hajlandóság ennek a városi üzemnek a berendezésére, Cicatricis Lajos akkori főispán kívánságára azonban a tanács lemoii' deli előjogáról .és egy magánérdckcllség kapta meg az engedélyt. A központi szeszfőzés azonban nem mutatkozhatott valami jó üzletnek, mert a pálinkafőző üzem nagyon sokszor változtatott gazdát azóta. Minden tulajdonosváltozás feltámasztotta a város előjogát, de a város hatóságában nem volt meg később sem. a hajlandóság ennek a jognak gyakorlására. A központi szeszfőzde most is tulajdonosváltozás előtt áll. A város tanácsa hétfőn foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ajánlatos lenne-e, ha a város házikezelésbe venné ezt az üzemet a rendeletben biztosított elsőbbségi joga alapján. A tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy lemond elsőbbségi jogáról cs megengedi a tulajdonosváltozást. Megállapította ugyanis a tanács, hogy a központi szeszfoK's égy, ujabb keletű pénzügy-' miniszteri rendelet értelmében semmi esetre sem lehet jó üzlet. Ez a rendelet kimondja, hogy a központi szeszfőzde tulajdonosa köteles átvenni minden szőlősgazdától a cefrét a pénzügyminiszter által meghatározott árért. A pénzügyminiszter pedig mindig egységes cefreárakat állapit meg, már pedig oefre és cefre között nagy értékbeli és minőségbeli különbségek lehetnek. Ez a kötöttség bizonytalanná teszi a pálinkafőzés üzleti eredményét, ez okozza a központi szeszfőzdében a gyakori tulajdonosváltozást is, ezért a tanács kimondotta, hogy ismét lemond elsőbbségi jogáról, mert a városnak nincsen szüksége egy oly üzemre, amely előreláthatólag nagy deficittel dolgozhat. lészetj legények támadása Budapest, október 31. Sztranyaoszky Sándor belügyi államtitkár autója szombat este Érsekvadkert közelében deffektust kapott. Az államtitkár erre egy arra haladó magánkocsiba ült. Amikor a falun keresztül ment, a kocsmából kiözönlő legények elállották az autó útját és a legények közül kettó puszta kézzel beverte az autó ablakát, amelynek szilánkjai az államtitkár homlokét és szemét megsebezték. Az autó Sztranyavszky államtitkárt a balassagyarmati kórházba vitte, ahol megállapították, hogy sér^léfs nem venélptt.