Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-24 / 269. szám

V ILSZAG rrrTnrrwi sem écöck a városnak, amig nektek nincs intemátu&tók. Ez a hála, ez a köszönet? Mindén áldott nap könnyes alázattal \ keltene leborulnotok # szegedi földre, mély nektek otthont és kenyeret ad, minden szegedi polgár előtt le kellene emelnetek kalapotokat, hogy ha le­róni nem is tudjátok sohat, legalább • Igyekeznétek megmutatni, hog\f érzi­tek a hálát s köszönitek a visszafi­zet h" tett ín jóságot. Ha a tanári karotok irgalmas és meghagy béaneteket a? egyetemen, nem szólunk bele. Dc ti trtl, pénzünkből nem laktok jól, a mi kenyerünkből nem törtök és a mi fedelünk alatt nem alusztok, ha nem tudtok tisztességesen viselkedni. Vagy becsüljétek meg ennek a városnak pél­dátlan jóságát, vagy menjetek Isten hírével. Saeged. szab. kir. város polgármestere ezt mondotta Volna a :>Szégedi kirakat* statisz­táinak. zsarolás mlatí őrizetbe veííék (Budapesti tudósitónk ielefönjeletüésc.; A budapesti rendőrségnek kinos szenzációja van. I)r. Zakariás Dénes rendőrtanácsos ellen zsarolás cinxén büntető feljelentést tet­tek 6s a lefolytatott kihallgatások Után Ma<­rlnóotch Jenő főkapitány a késő éjszakai órák­ban elrendelte d megtévedt rendőrtiszt Sri­zetM vételét. A feljelentést Sommerschein Jenő Conti­uccai vvendéglős tette meg, akinek' valami kihágási ügye folyt a rendőrtanácsos előtt. A feljelentés szerint Zakariás nemcsak az ügyészséggel fenyegette meg a vendéglőst, ha­nem azzal is, hogy megvonja italmérési en­gedélyét, öOO pengő ellenében azonban hafr tandönek kínálkozott Delsimittaih az ügyet. Sommerschein ártatlannak érezve magát, ügyvédje utján jelentést tett Sztrnche főügyész­nek, aki öt darab gondosan megvizsgált 100 pengőst adott át a vendéglős feleségének. Sommerschein felesége borítékban átadta a pénzt a tanácsosnak, mire detektívek jelen­tek meg a hivatalban és felszólították a ta­nácsost, hogy adja át nekik a pénzt. Zakariást nyomban bevitték a főkapitánya ságra, kihhallgatása egész éjjel tartott és Ma­rinovich főkapitány annak ellenére, hogy a magasrangu .rendőrtiszt ártatlanságát hangoz­tatta, elrendelte őrizetbe vételét. Ugyanekkor megindult a fegyelmi eljárás is, Zakariás ta­nácsost még szerdán felfüggesztették állásától. A nyomozás folyik. Nem sikerüli asz angol Uössveiités a magyar-román MrtoUpörben ? Pirit, november 23. A Drótnélküli ügynökség jelenti Londonból, hogy ott ugy vélekednek, hogy a Népszövetség legközelebbi ülése több nehéz probléma előtt fog állani. Olyan például a ma­gyar-román agrárpör, amelynek Chamberlain az előadója. Az angol és a francia külügyminisz­térium mindent megtett, hogy Magyarországot és Romániát megegyezésre birjo, dc semmi változás nem állt be a kérdésben. Népszövetségi körökben ugy vélik, hogy ez a kérdés olyan ponthoz jutott el, hogy megoldása máskép nem lehetséges, mint ugy, hogy azt a Népszövetség tanácsa a hágai nemzetközi bíróság elé terjeszti. 1927 november 24; HMlMtiilHfiiMiMflIIIIUI IMI VMIII I 'J-BBfej Felkiáltások tar ellenzéken: Hát most mii' fólyruik? Klebelsbérg kultuszminiszter: Nem mttací más hátra, mint hogy a rendőrség bemenjen Felkiáltásuk az ellenzéken: Dehát odafejlőd' jenek? Két hét óta folynak a verekedése y szakadatlanul. Mindenről beszél, csak ti£m akarja mondani, hogy verik az embereket as egyetemeken. (Óriási zaj.) Klebelsberg Kunó hirtelen jobbfelé fordul és ugy fejezi he beszédét. Baracs Marcell: Egy szava nem volt! Klebelsberg kifelé indul. Pakots József: Hova megy a miniszter ur* Nekem is volna önhöz egypár kérdésem? Fábián Béla: Vagy menjen az egyetemre, vagy üljön itt, ez a kötelessége! Nagy zajban kezdi meg interpellációját Pakots. — Azt kell mondani, hogy a kuHuszmtüílzV ter cppen azok köze tartozik. etkik a tünteté­seket előidézik. Erre a kijelentésre nagu. zajban tör kt a jobboldal. — Nem áll! Nem áll! — kiáltják Pakots felé. Pakots József: A miniszter mindig dodonai módon, ígérgető hangon igyekszik a kérdést megoldani. A kultuszminiszter ur személyéből fakad ez az egész verekedés, mert ő jóindu­lattal nézi ezeket a botrányokat. Peyer Károly: Mi az, hogy jóindulattal1, ők csinálják. (Óriási zaj.) Pakots József: A műegyetemen ma megint brutális, utálatos jelenetek játszódtak le, Tizenegy harmadéves gépészmérnök-hallgató megjelent Pattantyús Ábrahám Géza elő ad a • sán és egymás melleit helyet foglaltak a te­lemben. A folyosón ott voltak a felbujtott diákok. Amikor a tanár belépett a terembe, felkérte a zsidó hallgatókat, hogy ne izgassák a többieket. (Nagy zaj.) Ez azt jelentette, hogy a hátsó padsorokba kellett ülniök. — Lecsöngelés után a diákok benyomul­tak a terembe, ahol kvaliíikálhatatlan szidal­makkal illették a zsidó hallgatókat, poloská­nak nevezték őket, majd kikergették. A diá­kok emlékiratát négy tanár is aláirtaj kö­zöttük Teleki Pál! (Nagy zaj.) Rassay Károly: ő találta ki az eltanácsolást Pakots József: Egy alkalommal, amikor egy magántanár Teleki Pál segítségét kérte a köz­gazdasági egyetemen folyó tüntetések miatti Teleki szigorlatozás közben a következőket mondotta: — Most úgyis a tengerről felelnek, ez a zaj megfelel a tenger mormolásánal\ (Nagy zaj a baloldalon.) ~ Nem az egyetem bezárását kívánjuk hanem szeretetet azon szülők iránt, akiknek fiait véresre verik. Az ártatlanok kiontott vére vissm szokott hullani azok fejére, akik azr előidézték. Méltóztassék az egyetem kapuin belül a magyar államrendörséggel rendet te­remteni. Az utolsó interpellációt Peyer Károly mond­ta el a fenyegető munkanélküliségről és a munkanélküliség esetére szóló biztosításról. Az ülés 4 óra után véget ért. Viz alá Iioritoíta Genovát a felhőszakadás. Genova, november 23. A líguriai partvidéken ismét heves viharok pusztítanak, amelyeket min­denütt felhőszakadás kisér. Genovában tegnap dél. után három órán keresztül ömlött az eső, még pedig olyan erővel, hogy egyes kerületekben az uccai forgalom teljesen megbénult. Súlyosan megrongálta a felhőszakadás az áram­vezetéket is, ugy, liogy a város egy részére teg­nap este egyiptomi sötétség borult. Egyes nóták­ban a mocskos ár a pincékbe is benyomult. \ kikötőben a rakodóteret teljesen elöntötte a vxz, mely helyenkint méter magasságig emelkedett. A raktárépületeket szintéji ellepte az ár. Genova kül­városaiban eg.vs ut-eákon és tereken valóságos • tavak képződték. A Keleti pályaudvaron a pálya* í test ós az állomásépületek v«z "Iá kerüli*s. Kapáltában cs Roccoban a tenger árja is í nyomult az uceákra és több pincehelyiséget « 1 üzletet elöhtött. 5 tegailitms egyeíemí Interpellációk. Ha tovább folynak -a zavargások, fgénytoeveszlk a rendőrséget és bezárják az egyeíemekeí. — Teleki Pál és a — „morajló tenger". Budapest, november 23. A képviselőház szerdai i ülésének megnyitása után nyomban K I ebei s- j berg kultuszminiszter emelkedett szólásra és hosz- j szabb beszédben válaszolt Hegymegi-Kiss Pál keddi felszólalására, amelyben az egyetemi ve­rekedéseket tette szóvá. — Ez a mozgalom nélkülözi a magyurosságot, mondja a kultuszminiszter. — Nem nagy vitéz­ség kell védtelen embereket megtámadni. Ez a mozgalom árt az országnak és a külföldön sepki. sem fog igazságos ügyünk mellé állni; Az ellenzék nagy felháborodással hallgatja a minisztert, amint ugy nyilatkozik, hogy kezdet­ben nem lehet brutális eszközökhöz nyúlni. Fábián Béla: De nekik szabad brutálisan ve­rekedniök. Tessék bemenni az egyetemekre és ott rendet csinálni. Klebelsberg: Ha valamelyik fő­iskolán újból komoly rendzavarások lesz­nek, kénytelen leszek azt a főiskolát be­záratni. Fábián: Ha még egyszer azt ü?eni.,, Hány­szor hallottuk ezt már? Klebelsberg: Hogy tulajdonképpen mi ezek­nek az egyetemi verekedéseknek az oka? Fábián harsányan kiáltja a kultuszminiszter felé: Az, hogy ön egy gyenge, erélytelen, tehe­tetlen ember. Klebelsberg: Én elég erélyes vágyok. Meg­ismétlem a Iláz előtt, hogyha ujabb reudbonlások lesznek az egyetemeken, mluclen rendbontó ifjút fegyelmi eljárás alá vonatok és eltávolitok a fő­iskoláról. Ha ez uem vezetne eredményre, kény­telen leszek a-legnagyobb sajnálatomra azt a fő­iskolát, ahol zavargások lesznek, bezárni. Ezután Herrmann kereskedelemi ügji mjuisz­ter válaszolt az aútóadőjavaslatbau eíhJilgj'jtt fel, í-zólalásokra, majd megkezdődtek az interpellációk. Hegymegi-Kiss Pál először a petidós el­járások dolgáról interpellált, amelyre Bethlen miniszterelnök nyomban válaszolt és azt mondta, hogy a- kormány nem mondhat ítéletet egyes képviselők eljárása fölött. Második interpellációjában azt kérdi Hegymegi­Kiss Pál, hogy azoknak, akik a háború alatt lettek árvák, mi történt a vagyonával? Scitovszky és Vass miniszterek válaszoltak: amint az állam pénzügyi helyzete megengedi, rendezni fogják ezt a kérdést. II egy megi-Kiss Pál: Ismételten kérdezem a kultuszminiszter urat, miért nem teszi lehetetlenné az egyete­meken a verekedések sorozatát. Fölteszek egy kérdést: a büntetőtörvénykönyv, az 1878. évi V. törvénycikk érvényben van-e? Tessék nekem megmondani, micsoda privilégium alapján lehetséges az, hogy az egyetemeken elkövetett bűn­cselekményekért ne bűnhődjék senki. A mai je­lentések vérlázi tóak. A Műegyetemen egy zsidó hallgatót véresre vertek és a segítségére siető pedellust is véresre verték. Az egyetem autonó­miája arra való, hogy a tudomány hirdetésének és meghallgatásának szabadságát biztosítsa, de nem a bűncselekmények elkövetésének a szabadságát. Tessék biztosítani, hogy minden hallgató szaba­don mehessen be az előadásokra. Ez nem sérti az egyetem autonómiáját Klebelsberg kultuszminiszter válaszolt ez­után az interpellációra: —: Ha nem szűnnek meg a zavargások, kéngteien leszek bezárni az egyetemeket. A rektoroknak elégséges .karhatalom áll rendel­kezésükre a pedellusuk és szolgák személyé­ben. Az a körülmény, hogy a rendőrség nem megy a? egyetemekre, csak szokásjog'on ala­pul. Ha tényleg odafejlődnek a dolgok, hogy véres verekedések lésznek...

Next

/
Thumbnails
Contents