Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-03 / 251. szám

1927 november 3. DÉLMAGYARORSZÁG Kssa K-re •-; ;.-r»nn BUSSM T Bécsi IzoMssz %S££33S Kelen-banK Te£f°» 66. ZJJssseged küzdelme u/ssegedi villamos megingatásáért. Megfelebhesíélc a KöxgyUlés öatároxatát. (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy Szeged egyetlen üdülőhelye, egyeljen zöld ligete évek óta nélkülözi a megfelelő közlekedési lehetőséget. 'Az egész város közönsége régóta érezte az ujszegedi villamos hiányát, de különösen az ujszegedi lakosok hangoztattuk már évek óta, hogy a lakosság elementáris érdekeit képezi az ujszegedi villamosvonal újbóli megnyitása, illetve a vágányok lerakása. Hosszú idő óta tart a harc az ujszegedi villamosért, amely tulajdonképen megvan, megvolt, de nem jár. Eddig mindig azzal hessegették el a kérdés elintézését, hogy ugy sem leliet megindítani a villamosjáratokat, mert először az alaposan megrongálódott hidat kell rendbehozatni. A hid kijavitási munkálatait azonban nemrégiben végre elhatározták és a napokban már hozzá is láttak az előkészítési nmnkálatokhoz. Most tehát komoly energiával ujabb mozgalmat indított Újszeged a villamosért és a legjobban bizonyítja, hogy ez a kérdés az egész város lakosságát érdekli: a közgyűlés csak legutoljára szavazta le a tanács halogató javaslatát és kimondotta, hogy ragaszkodik az ujszegedi villamos újbóli üzembehelyezéséhez. A közgyűlés határozatát most — mint értesülünk — Barcsay Károly megfelebbeztc a belügyminiszterhez állítólag azzal az indokolással, hogy a hid nem bírja el a rendszeres villamosközlekedést. Újszeged közönsége nagy izgalommal tárgyalja ezt a még mindig befejezetlen ügyet és elhatározta, hogy most ismét energikus akciót indit a villamos megindilásáért. Értesülésünk szerint a felebbezés ellensúlyozására különböző demonstrációkra készülnek és illetékes helyen be fogják bizonyítani, hogy az ujszegedi villamos megindilúsának nincsen semmiféle akadálya és a vonal megnyitása a legteljesebb közerdeket képezi. Az ujszegcdiek hangoztatják, hogy az aulóbuszküzlektidús semmiképen sem pótolja a villamost és olyan nagy az ujszegedi forgalom, hogy ez a vonal a villamostársaságnak is nagyon kifizetődő lenne. Az ujszegediek ebben az ügyben első megbeszélésüket a közeli napokban tartják meg cs azon határoznak a mozgalom további részleteiről. Csalás gyanítja miatt Betartáztafftak egy szegedi fogtechnikust, aki nem szállította le a fogsorokat. ígéreteit és csalás cimén feljelentést tettek ellene a rendőrségen. A tömeges feljelentésekre a rendőrség nyomozást indított és Oláh Istvánt beidézték a rendőrségre Oláh védekezése során előadta, hogy nem akarta megkárosítani pacienseit. Egy budapesti fogművesnek ödott megbízást a fogsorok elkészítésére, aki azonban nem tudott eleget tenni kötelezettségének. Igy hibáján kivül történt, hogy szegedi paciensei nem kaphatták meg idejében fogsoraikat. Oláh István ellen azonban olyan bizonyítékok merültek lel, hogy a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte. Szerdán délelőtt átkísérték az ügyészség fogházába. A polgármester megengedhetetlennek tarifa, hogy a Város Jövedelmező vagyonából fedezzék a városrendezés Kéltségeit. (A Délmagyarország munkatársától.) Nem- 1 régiben a szegedi rendőrségre tömeges panaszok érkeztek Oláh István szegedi fogtechnikus, Szücs-uccai lakos ellen. A panaszok szerint a fogtechnikus mintegy 15 esetben súlyosan megkárosította pacienseit, akiktől fogsorkészités cimén kisebb-nagyobb összegeket vett fel. A pacienseket Oláh kezelés alá is vette, de a fogsorkészités csak annyiból állott, hogy a hiszékeny embereknek kiszedte fogait, majd elUüldötfe őket azzal, hogy csak akkor küld értesítést, ha ez uj fogsorok elkészülnek. A szegény paciensek hónapokig vártak fogak nélkül, amig végre megunták a fogtechnikus örökös halasztgatási (A Délmagyarország munkatársától.) 'Az utóbbi időben — néhány heti meddő hallgatás után — ismét az érdeklődés előterébe került a városrendezés nagy problémája. Ennek talán egyik és legfontosabb magyarázata az, liogy lassan, lassan mégis csak közelednek a törvényhatósági választások cs a városrendezés jól hangzó jelszó lesz minden kor tesz ászlóra. Illesztgetik, próbálgatják is minden vonalon és minden fronton. A kiindulási pont most az a polgármesteri kijelentés, amely egyik utóbbi tanácsülésen hangzott el, amikor arról volt szó, hogy a város hogyan tegye nevezetessé az 1879. évi árviz ötvenedik évfordulóját? A polgármester akkor kijelentette, hogy az évfordulót a város hatósága azzal tehetné nevezetessé a legméltóbban, hogy megindítaná az általános városrendezés nagy munkáját. A polgármester kijelentése természetesen visszhangot keltett bizonyos törekvö körökben és megkezdődött körülötte a szótermelés. Tervek, eszmék burjánzanak fel, ígéretek és programok, amint ez igy, választások előtt mindig megszokott történni. Elhangzott többek között az a megállapítás Is, hogy a város közönsége uj adókat már ne_m bir. cl, tehát az adóterhek növeléséből nem szabad és nem lehet megvalósítani a Városrendezési, a kövezési, a csatornázási tervekét. Az egyetlen helyes és elviselhető megoldás az lenne, ha a város a városrendezés költségeit a városi vagyon egyrészének eladása utján teremtené elő. Gondoskodjanak majd az utódok a megnyirbált városi vagyon szaporításáról, cserébe rendezett várost kapnak örökségbe. Ez az ötlet különben már nem uj, felvetette már dr. Czibula Antal is »A gazdag város szegénysége* cimü könyvében, de ő nem azért tartja kívánatosnak a városi vagyon értékesítését, hogy az eladási árból nemjövedehnező városrendezési beruházásokat eszközöljön a város, hanem azért, hogy azt jobban jövedelmező intézményekbe fektesse be, A Délmagyarország munkatársa szerdán hosszasabban beszélgetett erről a kérdésről Somogyi Szilveszter polgármesterrel, aki többek között a következőket mondotta: — Valóban nagyon komolyan gondolok arra, hogy az árvíz ötvenedik évfordulóján megkezdjük a nagy városrendezési munkálatokat, az általános csatornázást és az általános kövezést. — Véleményem szerint meg lehet és- meg is kell mind a Kettőt csinálni, de előbb fedezetet kell teremteni a költségekre, mégpedig reális fedezetet. Maga a csatornázás hozzávetőleges számításom szerint legalább tízmillió pengőbe fog kerülni, ha tökéletes munkát akarunk vegezhi. Körülbelül ugyanennyibe kerül majd a kövezés is. Ezzel a nagy költséggel csakis akkor szabad megterhelni a várost, ha biztosítjuk hozzá a fedezetet. Ezt pedig a leghelyesebben csakis akkor biztosíthatjuk, lia műiden ember, akinek haszna van a csatornából, aki használja a csatornát, nemcsak az ujat, hanem a régit is, fizet valamennyi használati dijat. Komolytalan állítás az, hogy a város polgársága ezt az ujabb terhet már nem bírja cl. Hódmezővásárhelyen kívül nincsen még egy másik olyan város az országban, atiol a lakosság ne fizetne csatornázási hozzájárulást. Most kaptam meg Győr város költségvetéséi, amelyből kiderül, hogy ennek a kis városkának a lakossága évente háromszázezer pengő csatornázási hozzájárulást fizet, pedig olt sem kisebb a pótadó, sem a kereseti adó, mint Szegeden. A legtöbb városban telckértckadót is fizetnek - már. Ezt azonban mi mindaddig nem akarjuk bevezetni, amig a háztulajdonosok nem rendelkezhetnek szabadon házaikkal. A lakások 1929 májusában felszabadulnak, akkor bizony bevezetjük mi is. Ez is egyik fedezete lesz a városrendezés költségeinek. — A városi Vagyon elidegenítéséről beszélni sem lehet, Ha cladnók a város földjeit, öngyilkosságot követnénk cl, hiszen a földek eladása következtében 1,600.000 pengővel csökkenne a város évi bevétele. Ezt a jövedelmet pedig, mert nélkülözhetetlen szükség van rá, más utonmódon kellene pótolni. Eladjuk a város bérházait, amelyek évente félmillió ptóngővel gyarapítják a város jövedelmét? Ezt a jövedelmet is pótolni kellene, mert erre is szüksége vau. a város háztartásának. A város meglévő vagyonát semmi cselre sem szabad eladni, hanem a mindenkori hatóság elsőrendű kötelessége az, hogy a meglévő vagyont gyarapitsu. Mindig büszkén hivatkozom arra, a legutóbbi* közgyűlésen is hangsúlyoztam, hogy a város, vagyonát a háború óta körülbelül százhúsz-: milliárd korona értékkel gyarapítottuk. Igaz, hogy cz a vagyonszaporodás részben konjunkturális okora vezethető vissza, de azért nagvrészben mégis csak tervszerű gazdálkodás" eredménye. Ha eladjuk ezt a vagyont, akkor, a város pénzügyi egyensúlyát ütjük agyon,1 Aztán mit adjunk cl? — A fogadalmi templomot, amelybe körülbelül 30 milliárd koronát építettünk bele, vagy, a tanyai vasutat, amely ötvenmilliárdot ér. Ezekéi nem veszi meg senki. A jövedelnu'ző vagyonra pedig szükségünk van. A polgármester elmondotta azt is, hogy, a városrendezési munkálatok terveinek elkészítésére két esztendeje van a városnak, ami bőségesen elegendő. Ez alatt az idő alatt elkészülnek majd a csatornalervek is, hisztnii Farkas Árpád szintén két év alatt késziteltu cl az első terveket. — Amikor a fedezetről beszélünk, — mondotta végül a polgármester —, arról sem! szabad megfeledkeznünk, liogy az általános) csatornarendszer kiépítése és a kövezetlen uc« cák beburkolása után a városnak sokkal na^ gyobb területeket behálózó közmüvek fei!íar< tásáről kell gondoskodnia, mint amennyiről most gondoskodik, tehát a fentartás is lényegesen többe fog kerülni A Délmagyarországot, Szeged egyetlen lííwij Us napilapját támogatja, aki nyomtalványszöksóg) letét a Délmagyarorszag-nyomilában (Löw L'pflg ucjío m.1 szerzi i*, Tfl«f©gj 1«_3L