Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-16 / 262. szám

1927 tiovcmUT 1(5. DfLMAGYAROIT.ZAG 9 „Szeged nemcsak telket ad a természettudományi intézet számára, hanem részt vállal az épitkezés költségeiből is" — mondja a polgármester. Ort épít elemi isko'át a kultuszminiszter Szegeden? (A Délmagyarország munkatársától) Jelen- | ket irt az egyik fővárosi lap vasárnapi szátette a Délmagyarország, hogy a belügyminisztérium városi osztálya szerdán kezdi meg Szeged város jövő évi költségvetésének tárgyalását, amelyre meghívót kapott a város polgármestere is. Az idén Szeged költségvetésével foglalkozik először a belügyminisztérium, mégpedig azért, mert az összes vidéki városok közül Szeged terjesztette fel leghamarabb jóváhagyás végett a közgyűlés állal letárgyalt és elfogadott költségelőirányzatot A polgármester Scultéty Sándor főszámverővel együtt kedden, a délutáni gyorsvonattal utazott fel Budapestre. A város képviselői magukkal vitték a költségvetésre vonatkozó iratokat, hogy szükség esetén megadhassanak a belügyminisztériumnak rögtön minden felvilágosítást. A költségvetés tárgyalása előreláthatólag két-három napig eltart és azon a város képviselői mindvégig résztvesznek. A Délmagyarország munkatársa közvetlenül elutazása előtt felkereste a polgármestert, aki elmondotta, hogy budapesti útját felhasználja több városi ügy elintézésére is. — A belügyminisztériumban utánanézek a rendőrségi palota dolgának is — mondotta a polgármester — és remélem, hogy sikerül valami pozitívumot megtudnom ebben a régen vajúdó ügyben. Ha mást nem, de azt föltétlenül megtudom, hogy maga a terv komoly-e, érdemes-e vele tovább foglalkozni. Megérdeklődöm azt is, hogy a belügyminiszter melyik telket tartaná alkalmasnak a rendőrségi palota számára. Legutóbb a város a Kossuth Lajos-sugáruton lévő, eddig fatelepnek használt telke terült a rendőrségi palotával kapcsolatban "kombinációba. Ezt a telket azonban a belügyminisztérium tul kivülfekvőnek találta. Azóta a város hatósága — mint arról a Délmagyarország keddi számában részletesen beszámolt — más rendeltetést szánt ennek a teleknek. Most már a polgármester is megerősítette azt az értesülésünket, hogy ezen a telken a kultuszminiszter állami elemi iskolát szándékozik építeni, mégpedig államköltségen, csak a tel';et 1 ivnnja hozzá díjtalanul a várostól. Az uj elemi iskolában, amely pótolja Rókus városrész régi iskolahiányát, tizenkét tanterem lesz. A kultuszminiszter elhatározását nagyrészben az váltotta ki, hogy a város belterületén nincsen állami elemi iskola, az összes iskolákat a várost tartja fenn és városi tanítók tanítanak bennük. Az állami tanítók csak a tanyai iskolákban helyezkedhetnek el, ami igen megnehezíti gyermekeik magasabb fokú iskoláztatását. A városban felépítendő állami iskola igy elsősorban azt a célt fogja szolgálni, hogy megkönnyítse az állami tanítók helyzetét ezen a téren is. Ebbe az iskolába ugyanis azok közül a tanítók közül neveznek majd ki tanerőket, akiknek középfokú iskolákba, vagy egyetemre járó gyermekeik vannak. A polgármester kijelentette, hogy a kultuszminiszter terve végleges és Ű kora tavasszal feltétlenül megkezdik az uj iskola építését. Budapesti útjával kapcsolatban elmondotta niég a polgármester, hogy felkeresi a kultuszminisztert is, akivel a természettudományi intézet felállításáról fog tárgyalni. A kultuszminiszter ugyanis cik•m rumok, mában és bejelentette, hogy a természettudományi intézetet Szegeden állíttatja fel, mivel Budapest közgyűlése megtagadta az intézet felállításához kért hozzájárulást — Nagyon őrülök a kultuszminiszter elhatározásának — mondotta a polgármester és közölni fogom vele, hogy Szeged nemcsak telket ad az a/ tudományos intézet számára, hanem részt vállal az épitkezés költségeiből is,csak hozza ide ezt a fontos tudományos intézetet. A polgármester és a város főszámvevöje előreláthatólag csak a hét legvégén jönnek haza Budapestről. Kéthónap! fogházra ítélték Máthé járásbíróság! alelnök megrágalmazóját. (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Gömöry tanácsa kedden délelőtt tárgyalta dr. Máthé Gvula járásbíróság! aleinöb rágalmazóiénak biinOayét. A vád szerint február 27 én dr. Máthé Gyula járásbírósági alelnök előtt egy rágalmazás! pör tárgyalását tartották meg. Csűri Andrásné és Cserép Rozál piaci árusok perlekedtek össze egymássá). A tárgyaláson kihallgatták Erdődi Isivánnéf is, aki a következőket mondotta Cserép Rozál sértettnek: — Emlékszel-e, hogy mit , mondtál 1926 nyarán. Nem lehet birni Évával, mert az minőig libát visz a bírónak, hogv felmentsék. Dr. Máihé Gyula Erdődiné kijelentéséi azonnal jegyzi könyvbe foglalta és az igazságiigvminiszlertől felhatalmazást kért arra. hogy Erdődiné ellen felhatalmazásra üldözendő rágalmazás címén feljelentést tehessen. A keddi főtárgyaláson a vádlott tagadta, hogy az inkriminált kifejezéseket használta volna. A kihallgatott tanuk azonban igazolták a vádat Dr. Fischer Marcell védő több tana kihallgatását és a vádlott elmebeli állapotának megvizsgálását kérte. Dr. Gyuritza Sándor törvényszéki orvosszakértő a vádlottat erre nyomban megvizsgálta, majd kijelentette, hogy a vádlott neurasztémás, de elmebetegségben nem szenved. A törvényszék ezufán meghozta ítéletét és felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége cimén bűnösnek mondotta ki a vádlottat és kéthónapi fogházra itélte. Erdődi Istvánná a tárgyalás alatt többször rosszul tett, ugy. hogy a tárgyalást csak meg* szakifásokkal tudták megtartani. A vádlott felebbezést jelentett be az ítéld ellen. A képviselőházban tárgyalták, hogy külföldön készíttették a szegedi fogadalmi templom százmázsás harangját. Kabók Lajos beszéde a külföldön öntött harang vámmentességéről. — „Szeged egtfk befolyissf képviselőiének közbenjárása." Várhelyi prelátus: „A látszat az volt, hogy a harang belföldön készül." . likőrök, 11 pa!ac4íjwek (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégen közöltünk szemelvényeket abból a közleményből, amely az egyik iparos újságban jelent meg néhány héttel ezelőtt a szegedi fogadalmi templom harangjának készítéséről. Ez a közlemény arról szólt, hogy a harangot a háromszáz éves, jóhirnevü magyar harangipar mellőzésével egy külföldi gyár magyarországi képviseleténél rendelte meg a harangbizottság és a harang külföldön készült. Ráadásul most még vámmentességet is akar szerezni a külföldi érdekeltség. A kérdés kedden szóbakerült az országgyűlés elötl is. A parlament üléséről szóló tudósításunknak ezt a részét itt közöljük. A népjóléti miniszter felszólalása után a Ház folytatta a munkások szabadidejének felhasználásáról szóló genfi ajánlás vitáját. Elsőnek Kabók Lajos szociáldemokrata képviselő szólalt fel és a többek között a következőket mondotta: — A Máv beruházásaira 128 millió pengőt irányoztak elő. Még most sem adják ki a megrendeléseket Ezzel szemben külföldön rendelnek munkákat, ~ Igy például a szegedi fogadalmi templom hatalmas nagyharangját, amely több mint 100 mázsát nyom és 600 millió korona az értéke, az Eklézsia részvénytársaságnál rendelték meg. Riemer Gyula, a részvénytársaság igazgatója, azután Németországban rendelte meg a harangot, mintha mit sem tudna háromszáz éves, külföldön is elismert harangöntő iparunkról. Esztergályos János: De ismerős ennek az urnák a ncvo! A háború alatt papirbakancsct szállított, most meg harangot önt Kábák Laiost Tényleg így vau. Poíztöcsalásért elitélték a háború alatt. —— Esztergályos János: Magyar flok fívUfí*^ pusztultak el ilyenek miatt Kabók Lajos: Kikeresztelkedett ez az ur & most nagyon jól megfér a nagy egyházférfiakkal. Báró Podmaniczkg Endre: Ez már Igy van! Ez igaz! Kabók Lajos: A nagyharang vámmentessége, ügyében is eljárt Szeged egyik befolyásos képviselője a kereskedelmi minisztériumban... Peyer Károly: Ki az? Hárman vannak! Kabók Lajos: Majd jelentkezik. A kereskedelmi minisztériumban elutasították, most a pénzügyminisztériumban jár és ott akarja a vámmentességet kieszközölni. Egy hang a kereszténypárton: Nem fog vámmentességet kapni! Malasits Gcza: Dc a Szent Gergely-rendet már megkapta, pedig azt nehezebb megkapni. Kabók Lajos ezután a kötelező biztosítás hangoztatásával fejezi bc beszédét A budapesti iparos újság közleményét ismertető cikkünk megjelenését követő napon tájékoztatásért Várhelyi József pápai prelátushozt a harangbizottság elnökéhez fordultunk, aki a következőket mondotta: Mi a legnagyobb jóhiszeműséggel jártunk el ebben az ügyben. Fogalmunk sem volt arról, hogy külföldi érdekeltség az, amelynél megrendeltük a harangot, azt pedig még kevésbé tudtuk, hogy a harangot nem is az országban öntik ki. A látszat az volt, hogy a : harang a belföldön készül. Minket lepett meg a legjobban, amikor kiderült, hogy külföldi i gyártmányt kaptunk. Sajnos, akkor már nem segíthettünk a bajon. Üzletáílielyezés miatt i "s* e* ieszaZJteííi ílíica I^ITTGf* Cí &Q&S íkifOS feherasma is tsssste ts örajKStón uz&sz áarttás!^