Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-16 / 262. szám

YARORSZAG SZEGED : SzerKeszíöség : Deák Ferenc acctk St. Telefon: 13—33.'Kladohlvafal, jtoicsönkonyvíár és Jegyiroda r Aradi pcca S. Telefon: 306. - Nyomda: Ltiw t,foő* »ccb *©. Telefon: 16- 34.« »<;»«» Szerda, 1927 november 16 0 $ ® III. ÉVFOLYAM 262. SZAM MAKÓ : Szerkeízíftscg «» kladöhtvalalí Irl ucca 6. Telefon: 131. szAm.« >» a » « n HÓDMEZŐVÁSÁKHEIY: Szerkesztősé« és kiadóhivatal: Andrássy ncca 23. Telefon: 49. szám. « » « » ts » t< a előfizetést ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-eo, kUlfüldőn 0-40 pengő. Egyes szám lő, vasár- és ünnepittkp 24 siilér. Az ötvenéves Ady. '(Juhász Gyula előadásából, amelyet a Munkás­otthonban tartott) Az ötvenéves Ady ma már a magyar szellem történetének egyik dicsőséges és diadalmas részese. Goethe szerint a lényeges ember jel­képekben él. Ady Endre a magyar sors lénye­ges embere, akinek élete és müve a magyarság szimbólumává nőtt A fiatal Ady még elége­detlenül és reménytelenül állott szemben a magyar ugarral. Urnák érezte és vallotta ma­gát, fajából kinőtt magyarnak. A Tiszaparton mit keresek? Páris az ő Bakonya, de éppen Páris ébreszti a magyar szegénység és szolga­ság és ezzel együtt a maga költői elhivatásá­nak tudatára is. Jönnek, tűnnek az évek és a vér és arany költője ráeszmél arra, hogy neki vállalnia kell a szolidaritást a magyar sorssal, a magyar néppel, véreivel, a dübörgő ezrek­kel, a magyar proletárokkal. Dosztojevszkij mondotta: Oroszországot nem lehet érteni, Oroszországban hinni kell. Ezt hirdette Ady Magyarországról. A millenium mámora után ő volt az első költő, aki meglátta a valóságot és aki az igaz­ságot ki merte és ki tudta mondani ezen a tájon. A két hagyomány közül, amely a ma­gyar életbe nyúlt, ö a kurucot választotta, a népet és földet megváltani akaró Dózsa György, a szegénylegénységet fölszabadítani vágyó Esze Tamás és a polgár és ember uj kátéját hirdető Martinovicsék hagyományát folytatta, amely Petőfiék és Kossuthék sza­badságharcában tetőzött. Ady uj magyar mitoszt teremtett, uj ér­telmet adott a magyar igéknek, a közösség uj parancsát hozta erre a földre. A háború előtt ö adta ki először Petőfi forradalmi verseit és ö volt az, aki a magyar tragédiát előre látta és elfordítani próbálta. De a vezető politika­sok vagy.vakok voltak, vagy szürke hályogo­sak és a költőt üldözték, aki uj Kasszandra volt Az idegen szellem, az idegen célok, az idegen hatalom zsarnokságát jóval a háború előtt látta, tudta, jajgatta Ady. Hiába, hiába, hiába! ö volt talán az egyetlen, aki halálos biztosan megjövendölte a magyar halált. 1914 júliusa elölt ugy remegett ez a finom és nemes, ősi és uj ösztönü magyar lélek, mint a szeiz­mográf a földinduláskor. A magyar Jeremiás a pusztába kiáltott, a hatvanhetes, kiegyezé­ses, rövidlátó vezérek vitték a magyart a há­borúba, a halálba, a pusztulásba, idegen szóra, idegen erdekekért. Veszendőire ment az a nagyszerű reneszánsz, amelyről 1909-ben ezeket irta Ady Endre: ^Bizonyos, hogy soha magyarabbul, bátrab­ban nem ébredt föl még a sokszor félreis­mert magyar géniusz. Bizonyos, hogy Apáczai Cserr, Kazinczy, Kemény Zsigmond és — mondjuk — Arany János korszaka után jött el agy terhesebb, de gyönyörűbb korszak. 4 politika ellenére és kedvetlenségére Ma­gy«roT8í<|{on olyan Intellektuális kultura in­dult, amely méltó volna sgy skandináv ál­lamhoz®. De hát • földi istenek másképpen végez­tek. A kftlAnős, kúlAnfe nyáréjszaka a ma­gyar gyá«z szörnyű bakacsinjával vonta be a halálba hanyatló Ady Endre lelkét. Ember maradt az embertelenségl)en, magyar paci­-k'a, aki slött a magyar vér és élet szentsége & kímélés mindenekelőtt való! ö nem akart es n©m -adott beállani abba a kórusba, amely ö^gyar j6venű§í várt jattá a Háborút*], amelynek hadai élén Ferenc Ferdinánd szel­leme járt Habsburgi és mitteleurópai laká­jok Petőfi végzetéi: szánták ekkor Adynak, aki körül külön harcok viharzottak. A magyar öncéluságnak, a magyar élet­akaratnak legnagyobb költője ő, valóban Pe­tőfi mellett, de hogy melyik dicsőbb, melyik nagyobb? ez fölösleges és meddő kérdés. Minden lángész >->magánvalő« és nem hason­lítható. Ady uj magyar verset és nyelvet hozott, az ezeréves fajnak uj erejét, szépsé­gét és igazát mutatta meg. Mélyebbről jött, mint akárki más költészetünkben, a biblia, a népdal, a kuruc nóta frissült meg ajakán, az egyéni fájdalom és öröm szépségeitől az egyetemes közösség nagy érzéseinek hirde­téséig jutott el, az Értől az Óceánig. Mint talán leginkább szimbolikus jelentő­ségű versében, a Hunn, uj legendában énekeli, j ő több volt, mint versek költője, sokkal több, I magasztosabb és mélységesebb, ő minden volt a magyar életben: csók és ostor, próféta és apostol, élet és halál hirdetője, ő egy nép lelke és egy kor lelkiismerete volt, aki ma már a történelemnek része lett. Holnap már bálványt is faraghatnak belőle. Az idő pedig nem áll meg, a föld mégis csak mozog tovább, Ady Endre uj és tij nemzedé­kek kincse, vigasza és emelője lesz, a leg­jobbak és legnagyobbak sorában tudjuk és szeretjük őt és én azt hiszem, az ő éta tea szellemének áldozom, ha hiszem és vallom, hogy a magyarság és az emberség tovább is megtermi a maga uj énekeseit és zsoltárait és ha kimondom, hogy éppen most és éppen a legmélyebb rétegekből támadt egy erős, bá­tor, győzedelmeskedő dalosunk és harcosunk, aki a lobogót öntudatosan és önérzetesen emeli tovább és viszi a végső harc diadala felé: Kassák Lajos! # Manoilescu felmentése t nem tag semmiféle §aíúst gyaUorolni a kormányra (Budapesti tudósítónk telejonjelentése.) Bukarestből jelentik: A Manoilescu-pörLen ho­zott felmentő itéiet —• amelyet tegnap éjfél után egy órakor hirdettek ki és amelyről teg­napi számában beszámolt a Délmagyarország — a közvélemény túlnyomó részében nagy megelégedést, a kormány részéről 'igen nagy meglepetést keltett. Bratianut még a késő éj­szakai órában telefonon értesítették, mire azonnal intézkedett, hogy hivják össze dél­! előttre a rendkívüli minisztertanácsot. A kor­| mány tagjai már korán reggel megjelentek j Bratianu lakásán és a minisztertanács rész­letesen megtárgyalta a felmentő Ítélettel elő­állott uj helyzetet A minisztertanácsról kom­münikét adtak ki, amelyben a kormány hang­súlyozza, hogy azért állította haditörvényszék elé Manoilescut, mert példát akart statuálni elriasztásul mindazok számára, akik a jövőben megkísérelnék az állam biztonsága elleni me-" rényletet. A haditörvényszék azonban ezt nem vette figyelembe és ugy találta, hogy a tör­vény könyv szigorának alkalmazására a Ma« noilescu-ügyben semmi szükség sincsen. A fel­mentő itéiet, amelyet a haditörvényszék ebben az exponált esetben hozott, nem fog semmiféle hatást gyakorolni a kormányra, amelynek el­tökélt szándéka, hogy minden egyes esetben könyörtelenül alkalmazza a törvény szigorát, ha bűncselekményt követnek el az állam rend­je és biztonsága ellen. A kommüniké szövegű a következő: M Mraíianu-Uormány „nyilatRoszilc0'* Bukarest, november 15. A ma clélbeu 12 óra­kor tartott minisztertanács után a sajtónak a következő hivatalos közleményt adták: »A kormány, amikor Manoilescut a birói ható­ságok elé állította, ugy itélte, hogy már az első kísérletnél példát kell szolgáltatnia, hogy ezzel az állam biztonsága ellen irányuló minden ké­sőbbi, a mainál komolyabb és veszedelmesebb kísérletnek elébe vágjon. A haditörvényszék távol tartotta magát ezektől a következtetésektől, ugy vélekedett, hogy ez még nem az az eset, amikor a törvényt teljes szigorával kell alkalmaznia. A jövőben ebből lehet majd megállapítani, hogy helyén való volt-e a haditörvényszék elnéző fel­fogása, hogy milyen magatartást fognak tanúsítani azok. akiknek mesterkedése következtében az ál­lam jövőjének veszélyeztetésétől sem riadnak visz­sza. A birőság Ítéletével ez az egy eset elintéző­dött. Ez az ítélet azonban nem befolyásolhatja a kormánynak azt az elhatározását, hogy min;? akivel szemben a törvény alkalma­zását fogja kívánni, aki a közrend és az állam biztonságának meg­zavarására tenne kísérletet.­Bukaresti politikai körökben a kormány­nak ez a kommünikéje őrlés! IcüüEésI keltett, mart szókaüan Jelenség, hegy a kor­mám prfémítbí'. tocsviitoznél: :» biróság it£* leiével. A nemzeti parasztpárt ezt a szokat< lan eljárást a parlamentben is szóvá fogja tenni. Maniu Gyula a felmentő Ítéletet a Bratianu-féle terrorreiül­szer nyilt megbélyegzésének mondja. A pa­rasztpárt egyébként csütörtökön megkezdi a parlamentben előre bejelentett energikus har­cát a kormány ellen, amit az is fűt, hogy, a mai minisztertanács betiltotta a gyulafehér­vári gyűlés helyett a pártnak vasárnapra a, bukaresti Dácia-szállóba összehívott gyűlé­sét . ís. Bukarestből jelentik: Manoilescu felmen* étse közfelfogás szerint súlyos csapás a Bratianu-bonnányra, mert megingatta a Bratianu mindenhatóság* gába vetett hitet. A felmentést, amelyet feleb­bezéssel sem lehet megsemmisíteni, a nem­zeti parasztpárt a maga sikerének tartja s! máris erős kampányra készül a kormány ellen a parlament legközelebbiülésén. Követelni fogja a kormánytól, hogy vonja le a kudarc következményeit. A nemzeti pa­rasztpárt a kormány ellen indított akciója során hivci eszközül készül felhasználni a Manoiiescu-Pör tárgyalása során felszínre ke-, rjjlt szanzáélás adatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents