Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-07 / 229. szám

19*27 október 7. DfeLMAGVAKORSZAG • 5 áldözalh^Mégénck apothézisa: j-jQ^"^^ IMPERIAL 4 Belvárosi Mozi legközelebbi .4 magyar katona áldozatkészségén* Biró Lajos müve: 11w I UL. IIVII bllinhi nagy attrakciója. Akció Újszegedért! •A következő sorokat kaptuk: Mélyen tisztelt Szerkesztő ur! Ami­kor halas köszönetet mondunk Önnek azért a jóindulatért, mellyel elhagyott városrészünket ál­landóan pártfogásába veszi, tisztelettel kérjük alábbi sorainknak szives közlését. Az ujszegedi népkör jubileumra készült és ebből az alkalomból elpanaszolta sok-sok keservét. Nincs járdája, nincs vize és nincs világítása, de uincs közjármüve se Újszegednek. Miért nincs? Mert a városi hatóság mostohán kezeli ezt a városrészt, dacára annak, hogy alig néhány száz méternyire vagyunk a Széchenyi-tértől. Mialatt gombamódra épültek a külső periferiák vizes és egészségtelen telepei és kaptak a várostól min­denféle segítséget, addig Újszeged, ez az oázis ebben a nagy poros városban, a régi nivón áll primitív berendezésével, sötét, világitatlan uceái­val„ elhanyagolt Tiszapartjával, viz nélkül. Pedig ugy látszik a város foglalkozik város­fejlesztési szándékkal, csak az a baj, hogy azt nem itt benn. hanem k inn a t a n y á n akarja megvalósítani. Mialatt a bölcs tanács leszavazta az i erkölcstelen strandépítés tervét, mellyel Szeged, bői fürdővárost lehetett volna fejleszteni, addig most kinn a tanyán akar ilyent létesíteni. Itthon a Tisza pariján, ahol megvan hozzá minden al­kalmatosság. nem kell a strand, mert erkölcs­telen-, odakinn a tanyán, aliol előbb vizet ketl hozzá teremteni nagy költséggel, oll meg fogják csinálni, oll nem lesz erkölcstelen. Villanegyedet akarnak építeni oda. ahová a közlekedés elég nehéz,, mialatt az itthoni villanegyed elhanyagolt J állapotban megy tönkre, l'jszeged. ez a gyönyörű j hely, nem fejlődhet, mert nincs meg hozzá a 5 lehetőség. Nincs villamosjárata, ami van már a ! Somogyi-telepnek, nincs világítása, vize, ami meg­van minden uj külvárosi telepnek. Uccái gondozat­lanok,, járhallanok. Azt méltóztassék megkérdezni a városszépilési bizottságtól, miért fonlosabb kint a tanyán létesi- j teui mindazt, amire az anyavárosnak van szüksége, 1 hogy kihalt ereibe uj életet öntsenek. Szeged, ez a nagy város, elvesztette minden jelentőségét, nincs forgalma, nincs kereskedelme, miért ne le­hetne kihasználni még azt. amit a háború nem vett el tőlünk? Talán lel lehetne épileni a Tiszaparton mégis a nagyszabású strandfürdőt, ahol elsősorban a sze­gediek élvezhetnék az egészséges fürdőket,, az a sok ezer gyermek, aki az év nagyrészét nedves odúkban tölti" el, uj erőt gyüjlhethe a nyári hónapokban. Talán tehetne itt u é p s z.a n a tó r i u­m o l épileni azokon a telkeken, melyek a város tulajdonát képezik. Talán lehetne a Vigadóból modern vendéglőt alakítani, ahová megszállhatna a messze idegenből idejövő fürdővendég is. Ta­lán a szerb-bánáti konviklus épületéből lehelne nagy szanatóriumot alakítani, melyért jó bért fizetne bármely élelmes vállalkozó, mivet itt meg­találná számítását, hiszen a nagy Alföldön alig van mégegv ilyen alkalmas hely a nyaralásra. Az a néhány vidéki család, aki rokoni kapcsolat folytán iit töltött néhány nyarat, elragadtatással beszél a Tiszafürdő, a strand áldásos hálásáról, melytől a felnőttek és gyermekek egyaránt újból erőre kapnak, nem kell elvándorolnunk messze idegenbe, otthagyni pénzünket, amikor itt van minden, amire egy modern fürdőhelynek szüksége lehet. Adjunk adómentességet az Újsze­geden építtetőknek, animáljuk őket olcsó kölcsönnel, hogy építkezzenek, akkor egy-kettőre lesz Újszegeden villanegyed, strand,' fürdőhely, mindaz, amire nagy pénzáldozattal hajlandó a városx de csak — kint a tanyán. Mélyen tiszteli Szerkesztő ur, méltóztassék ezt az ügyet, Szeged város eme nagy érdekű ügyét napi­renden tartani. Tiltakozni kell az ellen,* hogy a város áldozatot hozzon a tanyán létesítendő villa­telep stb. érdekében 111 i 11 d a d d i g, amig Újsze­ged kihasználatlanul, elhanyagoltan fekszik itt a város szivében. Ne hagyjuk magunkat, legyünk erélyesek, némuljon el az egyéni érdek, mert itt e nagy város közérdekéről van szó. Szeged el­vesztette jelcutőségél a kereskedelem, a tanügy terén Trianon miatt, nyerje vissza azt a természet­adta kinccsel, a Tisza vize által. Újszeged egész népessége szívvel-lélekkel és anyagi segítséggel is ezen akció mellett áll és ha mi is akarjuk, ugy jövő esztendőre Szeged mint fürdőváros fog sze­repelni Magyarország leírásában. Kérjük Szerkesztő ur támogatását és vagvunk hálás hívei: l'isze­gedick. Az alsóvárosi franciskánusok a bel ügy miniszter íől kérik városi segélyük felemelését. »A szerzetesek szűkös jövedelmükből nem íeljesilhelik a reájuk háramló kötele­zettségeket.* — A tanács mégegyszer foglalkozik a kérdésseL (A D é 1 m a g y a r o r s z á g 111 ti 11 k a t á r s á t ó I) A város jövő évi költségvetésének tárgyalása ítkal­mával — mint ismeretes — a közgyűlés egynéhány, szor alaposan leszavazta a tanácsol. A leszavazás akkor volt a legáltalánosabb és legalaposabb, ami­kor a hitfelekezetek támogatásáról volt szó. A tanács a nemkatholikus hitfelekezetek, az úgy­nevezett kisebbségi hitfelekezetek segélyezésére a költségvetéstervezetben huszonhatezer pengő meg­szavazását kérte. A tanácsi javaslat ellen számosan felszólaltak és a szónokok legnagyobb része sta­tisztikai adatok és a törvény világos rendelkezései alapján a segély megduplázását követelte. Kimu­tatták a felszólalók, hogy a kisebbségi hitfeleke­zetek létszáma a legutolsó népszámlálás óla meg­kétszereződöll, a reformátusoké pedig meghárom­szorozódott, tehát teljesen indokolatlan, hogy a város a katholikus egyház és a kisebbségi egy­házak segélye közötti régi arányt a kisebbségi felekezetek hátrányára megváltoztassa, sőt az lenne az indokoll, ha a lélekszámok közötti arányválto­zások szerint ezt az arányszámot is javilaná. El­hangzott olyan felszólalás is, amely az egyik leg­gazdagabb katholikus egyházközség, az alsóvárosi egyházközség számára kért nagyobb városi segélyt, A közgyűlés a tanács javaslatát egyhangúlag leszavazta, még a tanács tagjai is önmaguk ellen szavaztak — és kimondotta, hogy száz százalék­kal felemeli a kisebbségi hitfelekezetek városi se­gélyét. A közgyűlés határozata értelmében jövőre a református egyház húszezer, a zsidó hilfele. kezel húszezer pengő segélyt kap és a többi feleke­zetek segélyéi is hasonló arányban állapította meg a közgyűlés. Az alsóvárosi katholikus hitközség segélyét azonban a közgyűlés a tanácsi javaslat szerint négyezernyolcszáz pengőben szabta meg, mivel ennek a hitközségnek közel húszezer tagja van, tehát az egyházi szükségleteket az egyházi adónak fedeznie kell. A közgyűlés foglalkozott az alsóvárosi rend­háznak azzal a kérelmével isr amelyben a Mátyás­templom renoválásához kért megfelelő városi se­gélyt. A közgyűlés a tanács javaslatára kétezer pengő segélyt szavazott meg. A határozatokat az alsóvárosi Ferenerend ház­főnöksége sérelmesnek találta és ellenük a bel­ügyminiszterhez címzett íelebbezést nyújtott be a tanácshoz. A felebbezésl a házfőnökség elsősor­ban azzal indokolja meg, hogy a közgyűlés a ki­sebbségi hitfelekezetek segélyéi is felemelte, de az indokok közölt szerepel az is, hogy a ferene­rendi szerzetesek szűkös jövedelmeikből nem tel­jesíthetik a rendház és a templom fentartásánaic rájuk háruló kötelezettségét- Az egyházi adóból viszont,, amely a hitközséghez folyik be, a rendház nem kaphat annyit, amennyiből pótolhatná a hiányokat, az adókulcs felemelésére pedig nem lehet gondolni,, mert a hitközségi tagok leherbirő­képességét már is makszimálisan veszik igénybe a meglévő kötelezettségek. A rendház ezen az alapon kéri a belügyminisztertől a közgyűlési ha­tározatok feloldását és a költségvetésben meg­határozott városi segélyek méltányos felemeléséi­Értesülésünk szerint a felebbezésekkel a tanács is foglalkozik, még egyszer átvizsgálja a kérdést és ha indokoltnak találja a franciskánusok kérel­mét, akkor saját hatáskörében lesz majd a költ­ségvetés módosítására javaslatot a közgyűlésnek. A felebbezés igy csak akkor kerül a belügyminisz­terhez,, ha a tanács nem tartja indokoltnak a közgvülési határozat megváltoztatását. Megnyitják a Baja~szabadkai közvetlen vasutvonalat? Bajáról egy napig larl az ut Szegedre, illetve Szabadkára. Baja, október (i. Szabadkán legutóbb ujabb moz­galom indult meg a Baja—szabadkai vonat újból való megnyitása érdekében, amit 1923. óta is­mételten meg is Ígérlek, sőt a magyar—jugoszláv vasutügyi konferencia ezen régi vonal helyreállí­tása melleit állást is foglalt. Akkoribau azonban nehézségek merültek fel, amelyeket a jugoszláviai vasúti képviselők a kellőképen kiképzett határ­rendőri és vámszemélyzet hiányával magyarázlak. Most azonban ezek a nehézségek időközben eny­hüllek, talán már meg is szűntek. Szabadka keres, kedelmi testülele, a Lloyd, az újvidéki kereske­delmi és iparkamara révén, tekintettel a súlyos gazdasági viszonyokra, megtette a szükséges lépé­sekel a Baja—szabadkai vonal újból való üzem­belielyezése érdekében. Mivel a jugoszláv—magyar gazdasági tárgyalások most Belgrádban a legbarát­ságosabb mederben folynak, a szabadkai kereske­delmi világ kívánságát eljuttatták Belgrádba a jugoszláv delegáció vezetőjéhez és biznak abban, hogy most már nem tálálnak okot ezen szükséges és kívánatos forgalmi korlátozás további elodázá­sára. Most egy teljes napig tart, amig a körutat megtevő vonal Bajáról Szegedre érkezik. Hir szerint a belgrádi tárgyalásokon a nehézsé­geket a magyar delegációnak az a kívánsága okoz­za, hogy mereven ragaszkodik ahhoz, hogy a sza­badkai vasúti állomást és pályaudvart Magyaror­szág is közösen használhassa, hogy a vonalok ácsorgása és hiábavaló szénfogyasztása nélkül lehessen Kelebia' helyeil a vám- és útlevélvizsgá­latot megtartani Szabadkán. A jugoszláv kormány egyelőre nem akar ilyen bázist adni Szabadkán a magyar vasútnak. BELVÁROSI MOZI KORZO MOZI Okt. 7., 8, 9 én, péntektől vasárnapig Ciak 16 éven felülleknek 1 ZORO és HURU Zugbankárok. Bokóiat 8 felvonásban. — Azonkívül Pszt! Ne szólj a feleségemnek. Falrengető vígjáték 7 felvonésban. Főazerrp'ő: Irene Ric/>. Október 7., 8., 9-én, pénteken, szombaton és vasárnap Laura La Plante 0 kísértetek háza. Misztikum filmjáték 9 felvonásban. — Azonkívül: Tornádó. Dráma 7 felvonásban. Főszereplő : Houte Peters. Előadások kezdete 5, 7 és 9, vasár és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor. Előadások kezdete 5 7. 9, vasár- és ünnepnapon 3, 5, 7, 9 érakor. i 1 A -világ egyetlen befejezett nagy lexikona a világháború óta a RÉVAI NAGY LEXIKONA 20 kötetben, diszesen aranyozott irászonkötésben Ára 68O pengő. Egyes kötetek, ára 34 pengő. Kiegészítő köteteket cé'srerü azonnal rendelni, mert egyes kötetek csak igen koriétol/ számban állnak rendel ke tésre. Igen kedvező fizetési feltételek mellett kapható a Délmagyarország Aradi-uccai kiadóhivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents