Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-06 / 228. szám

f) Ez a seregszemle világosan dokumentálja, hová csonkult le a szabad királyi város önkormányzati szervezete. Mondhatja-e valaki nyugodt lelkiismerettel és elfogulatlan Ítélkezéssel, hogy a megmaradt középszerűségek 1927 október 6. pótolni tudják az elköltözött kiválóságok munkáját. Talán jobb is, ha nem töltik be a megüresedett helyeket. Mert betölteni tudnák az üres helyeket, de kitölteni aligha. (x!) aílWWOTWIi'WWl ^jffiat&aflWgls^g^^ A miniszterelnök részletesen nyilatkozott a 'Paleologuejegyzék ügyéről. Mit ől folytak a magyar-francia tárgyalások ? — „M tárgyalásain többizben szóba főttek azóta is". M francia tényezők, már 1920~ban elismertéle a békeszerződés w igazságtalanságait. Budapest, oklóber 5. Gróf Bethlen miniszterelnök ma az 1920-ban folyt magyar—francia tárgyalásokról a félhivatalos MTI-nak a következő nyilatkozatért adta: — Ila ntAzem azt, amit az 1920. évben folyt magyar—francia tárgyalásokról az utóbbi napokban megírtak és elmondtak, akkor ugy látom, liogy itt tulaj donképen olyan annak idején széles körben ismert tényeknek felmelegítéséről van szó, amelyeket most a valóságnak meg nem letelő megvilágításba helyeznek, amik körül ösz. szekevereclik valóság, tévedés, félreértés és ferdítés, ugy, hogy az igazság szinte egészen elsikkad. — Hogy 1920. év tavaszkor a békeszerződésre vonatkozó tárgyalásokikai párhuzamosan bizalmas megbeszélések folytak a magyar kormány megbízottai és egyes francia tényezők között, valamint, hogy ezek a megbeszélések a magyar államvasutak bérbeadásával állottak kapcsolatban, arról annak idején a sajtóban, parlamentben többször beszéltek. Ezek a tárgyalások széba jöttek többízben azóta is. Ez volt az, amit annak idején /francia orientációst politikának neveztek. Azok, akik ezeket a tárgyalásokat most uj megvilágításba akarják hozni, a közönség feledékenységére építenek. — Nézzük tulajdonképen mire irányultak az akkori tárgyalások. A válasz igen könnyű. Amikor Magyarország oda jutott, hogy a trianoni szerződés feltételeiről formális tárgyalásba kezdhetett, mindenki tudja, hogy az úgynevezett tárgyalás nem jelentett mást, minthogy az eredetileg átnyújtott békefeltételekre írásbeli észrevételeket te. hetlünk, a békeszerződés területi rendelkezéseit véglegesnek lehetett tekinteni. — Az akkori viszonyok között, az akkori politikai helyzetben nem lehetett számitani arra, hogy a szövetséges és társult hatalmak ezeket a feltételeket akármilyen érvelés és akármilyen igazságok hatása alatt megváltoztassák, még kevésbé lehetett arra számitani, hogy Franciaország, amelyet a háború befejezése utáni nagy osztozkodásnál politikai obÜgációk tartottak lekötve, egyoldahilag lett volna erre hajlandó. Egyedül arról lehetett szó, hogy rámutassunk a francia politikai élet vezető tényezői előtt a békefeltételek kiáltó és súlyos igazságtalanságaira és az esetleg előálló veszélyekre és hogy ennek révén módot teremtsünk arra, hogy a békeszerződés rendelkezésein legalább később lehessen változtatni. A magyar kormány megbízottai ezt nem is mulasztották el. — Elég utalnom e tekintetben arra a jegyzékre, amely a szövetséges és társult hatalmak 1920 május 6-án a véglegesen megállapított békefeltételeket aláírás végett eljuttatták a magyar kormányhoz és amelyet Milierand-féle kísérőlevél név alatt ismert a magyar közönség. Ez a kísérőiévé] óvatos formák között Ígéretet tartalmaz arra, hogy a békeszerződés feltételeinek néprajzi és gazdasági igazságtalanságait a határmegállapiiás során orvosolni fogják. Ez Ígéretnek már azokan a bizalmas jellegű magyar—francia tárgyalásokon eredménye jelentkezett, amikről ma annyit beszélnek. — Komoly francia tényezők hajlandóságot mutattak egy olyan helyzet megteremtésére a dunai államok köztt, amely az itt élő népek békés felélését az igazságtalanságok kiküszöbölése révén lehetővé teszi. Azokkal a francia tényezőkkel, akik kel annak idején a magyar kormány megbízottai tárgyalásbau állottak, a politikai magyar részről való őszinteségének garanciáját abban látják, hogy Magyarország közgazdasági ciciében megfelelő szerepet és befolyást kapjanak. Röviden és egyszerűen árról volt Szó, hogy a Máv. bérbeadásának és más közgazdasági előnyök' biztosításának ellenében a francia politikai élet tényezői hajlandók voltak arra, hogy a bizalmas tárgyar lások eredményeként a MiÜerand-fél® kísérőlevélben felvetett ígéretek szellemében olyan politikát segítsenek elő, amely elvezethet a békeszerződés igazságtalanságainak orvoslásához. Nem arról volt tehát szó, mintha nekünk a franciák a békeszerződés félredobásával közgazdasági szolgáltatások ellenében területeket, vagy éppen szövetségi szerződést ajánlottak volna fel, amelyet, ha az akkori helyzetet tekintetbe veszszük, józanul nem is hihet el senki. — De nem volt sző arról sem, mintha a tárgyalások keretében valamiféle magyar katonai kollaboráció tervének szerepe lett volna. A leghatározottabban hangsúlyoznom kell, hogy a tárgyalások anyagát katonai tervek sohasem képezték. Egy magyar hadsereg felállítására és felszerelésére francia részről sohasem tettek ajánlatot. A magyar hadsereget a szovjettel szemben igénybe venni soha sem akarták. — Abban nincsen semmi kétség, hogy a francia tényezők őszintén kívánták azon tervek megII •l«W,w,|||| valósítását, amelyekre a fentiekben Utaltam. Bizonyos az is, hogy a békeszerződés igazságtalanság gait is felismerték. A kérdés azonban az volt,1 vájjon az akkori politikai helyzetben és az akkori remélhető további kialakulásában el lehetett-e várni azt, hogy a felvetett tervek a mi javunkra rövid, vagy akár csak belátható időn belül gya, korlatilag valóra válthatók. Erre nézve kérdést várt az akkori kormány súlyos felelősségének tudatában, komoly elő«j zetes garanciát, amely nélkül az ország köz-' véleményével nem lehetett volna elfogadtatni azt, hogy a közgazdasági életünk számár^! felbecsülhetetlen értéket jelentő vasutvonalaink kezelésében idegen befolyás érvényesüljön. Ilyen garancia biztosítása akkor, sajnos nem., sikerült. Nem, mintha a francia tényezőkben;! nem lett volna meg a jószándék, mert ismétlem, ennek kifejezésé komoly formák közötti tényleg megtörtént, de csak a jőszándéké csak az őszinteségé. A tervezett politikai koncepció gyakorlati.j válóra válásának garanciái elmaradtak. Ezí a magyarázata a tárgyalások megfeneklésénekl és nem az, mintha az eredmény elmaradásáért;] a magyar politikai tényezőkre hárulna bár,-j milyen felelősség. A tárgyalások jelentősé ha közvetlen eredményre nem vezettek magyar szempontból abban rejlik, hogy francia részről komoly, tényezők már. jakkor elismerték ű békeszerződés;- , igazságtalanságait. Készségüket fejezték kí ez igazságtalanságok orvoslására a vezető politika kezdeményezépj sére és ezzel erkölcsi jogalapot adták' ahhoz,1 hogy megfelelő időpontban az igazság elvei*, nek alkalmazását tényleg követeljük. A szerb ellenzék a választási terror ellen tiltakozott a skupstina első viharos ülésén. Belgrádból jelentik: Az újonnan választott skupstina ma tartotta alakuló ülését. Az uj képviselők teljes számban megjelentek, a karzatok zsúfolva voltak, a parlament előtt is nagy tömeg gyűlt össze. Az első ülés viharos lefolyású volt, mert az ellenzéki képviselők minden alkalmat megragadtak, hogy tiltakozzanak a választások alatt megnyilvánult kor~ mány-terror ellen. Az ülés legfontosabb tárgya az ideiglenes elnök megválasztása volt. A kormánypárt Mirkó Peries volt külügyminisztert jelölte, az, ellenzék Sibenik Radies-párti képviselőt. A: leadott 308 szavazatból 206 esett Pericsre,' aminek oka az, hogy a demokraták is a kormánnyal szavaztak. A demokrata párt kommü«; nikéje szerint azonban ennek nincsen kihatása, a most alakulóban lévő demokratikus szövet*! ségre, mert a párt csak egy régebbi kötele^ zettség teljesitéseképen szavazott a kormány* párttal. A demokrata párt csak a mandátumok' igazolásáig marad bent a kormánykoalícióban j 1 árviz pusztít Jassy fele viz alatt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bukarestből jelentik: Tegnap óriási esőzés vonult végig az egész országon és mindenfelé áradást okozott. Súlyos, szinte katasztrófális a pusztulás Dobrudzsában. Három falu lakos^ sága elmenekült. Az egyik községből tizenöt, ember az árvízbe fulladt. Jassy város felerésze viz alatt áll. A spanyol partok iölött látták az oceánrepülő Junkers-gépet. Berlinből jelentik: A D. 1230. számú Junkers-gép ma reggeli amsterdami startja a tó vizéről simán történt meg. A napközben 1 érkezett drótnélküli távirójelentések arról szár mólnak be, hogy utóljára a biscajai öböl fölött látták a gépet. A letartóztatott biró felesége megmérgezte magát. Budapest, október 5. Nagy István dr. törvényszéki biró felesége hosszabb idő óta idegbajról panaszkodott, majd ma a hajnali órákban morfiummal és veronállal megmérgezte magát. A kivonult mentők injekciókkal téritették magához. Nagy Istvánná öntudatát visszanyerve azt mondotta a mentőorvosnak, hogy hosszabb idő óta ugy érzi, mintha állandóan üldöznék, tettét ezért és amiatt követte el, mert elkeseredett rossz anyagi. helyzete felelt. Nagy Istvánnét a mentők su-~ lyos és életveszélyes állapotban szállították a Rókus-kórházba. Az flteriedt birek szerint a letéri^ 'tavasban levő biró felesége már Portoroséban is öngyilkosságot akart elkövetni, amikor a rendőrállomás hídjáról a tengerbe akarta magát vetni. Ismerősei azonban megakadályozták ebben. Akkor állandóan hangoztatta, hogy nem tudja, elviselni éleiét, hogy súlyos anyagi gondok között kell felnevelnie két kis fiát. Vasárnap este olyan nagy mérvben vett rajta erőt az idegroham, hogy ki akart ugrani a 4-ik emeleti', ablakból az udvarra, az édesanyja fogta le. Édesanyjához intézett búcsúlevelében azt irja, ugy érzi, hogy ereje el-; fogyott, hiába várta sorsa jobbrafordulását.