Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-05 / 227. szám

Y3ZT október 5. DÉLMAGYARORSZAG J1 Párisi Hagy Áruház uj helyiségeinek megnyitása a Széchenyi-téren,! a volt Tóth Péter-üzlet helyén 304 a közeli napok szenzációja lesz. H.6.WCH Sv nR.m'kTUL16 C&BCtfC&C. Fo-RLnam-SZIMAI Tívaáafu V 9 Azután egy óriási szürke macska közeledett lassú léptekkel, letelepedett előttük és ugy hevert Mr. Britling lábánál, mintha tiszteletteljesen hallgatná az előadást. Ragyogó kék volt az égboltozat a fejük fölött, egy-két habos felhő szakitotta csak meg a nagy azur-mezőt. Mr. Direck kényelmesen ült az alacsony paflon, elnyujtoztatta a lábait és élvezettel, nyugodtan szivta az egyetlen szivart, amit naponta, ebéd után engedélyezett magának. Maga nem igen jutott szóhoz, csak ült, nézte a füstöt és hallgatta a mellette csobogó élénk és mulatságos szóforrás csörgedezését. Kissé szórakozottan hallgatta, hiszen lehetetlen volt Mr. Britling gondolatait pontosan követni minden fordulaton és tekervényen keresztül. Közben a zöld lombok közt fel-felcikkázó labdajátékosokat is figyelgette. Vidám, kellemes, nyugodt óra volt ez. Minden jó volt anélkül, hogy gazdagságot fitogtatott volna. Ez egyike azoknak a kis titkoknak, amiket az amerikaiak még niem tanullak meg. Itt minden olyan volt, mintha nem került volna pénzbe, jkninlha senkisem vásárolta vagy csinálta voltoa, csak ugy sikerült volna véletlenül és szerencsésen... Mr. Britling beszédéből széles folyó lett, bmely keresztül hömpölygött a nyugodt tájon, ezernyi benyomást és megjegyzést hordva a habjain: — Senkisem tervezte az angol birtokrendszert, senkisem tervezte a brit arisztokráciát, senkisem tervezte a mi átkozottul ostoba és bonyolult alkotmányunkat, mindez lassan alakult ki, réteg rétegre rakódott, mint egy agátfcövön, de az egész valahogy olyan szerencsésen nőtt ki, annyira megfelel a szigetünk klímájának és a népünk temperamentumának, hogy boldogan ülünk benne, mint valami kényelmes karos-székben, Anna királynő óta ki tudja meddig? Olyanok vagyunk, mint a Linqula, az a csodálatos kagyló, amit ősrégi tengeri sziklákon találni: évszázadok óta él, de még mindig él, szerény létfeltételeit mindig pegtalálja és nem változik, nem kell megváltoznia. Minek Angliának a v\.'.'—ás? A romboló elemeket kiválasztja magából. Fölösleges fiait elküldi a birodalmi gyarmatokra, Ausztráliába, Canadába, vagy legalábbis a halai nagyvárosokba, de itten, nálunk, ezen a %'idéken marad minden a régiben... XII. Mr. Direck szeme megakadt a csűrön ós az arca hirtelen megváltozott. A lusta figyelem helyét hirtelen élénkség foglalta el. Elhatározta, hogy mond valamit és kimondja menten. akár .ngedi Mr. Britling, akár nem. — Ugyebár, Mr. Britling, ez a csűr még Anna királynő korából való? -- A falai alkalmasint még régebbiek, talán klastromi eredetűek. De maga a csűr György-korabeli. --És még mindig itt van! Mr. Britling vállat vont és tovább akart siklani a saját gondolatai felé. De Mr. Direck szinte megmarkolta a szót, mint. valami laszszót és nem engedte ki a kezéből: — Szeretnék valamit mondani erről a csűrről, Mr. Britling, ha megengedi. — És pedig? —• Nos — észrevettem, hogy ez a csűr már régen nem csűr. Nem tartanak benne se gabonát, se pelyvát, se más egyebet, ami csürbc való. Nem is lesz csür-szerii rendeltetése soha többé. Gépzongora van benne, meg táncpadló és ha véletlenül egy tehén tévedne erre, mindenki bámulna rajta. Eltöltötte az a jó érzés, hogy végre ő is beszél. Nem is hagyta abba. Általánosítani kezdett: — Néhány órával ezelőtt igen kedvesen megkérdezte tőlem, Mr. Britling, hogy mi volt az első impresszióm Angliáról. Nos, az egyetlen fontosabb észrevételem a következő: Anglia ugy fest és ugy érez,mintha csodálatos módon még mindig a régi, hagyományos Anglia volna, de a valóságban az a csodálatos, hogy jóformán semmi köze sincs már a régi, hagyományos Angliához! Sőt még tovább ment és egy, szörnyű irodalmi epigrammot sütött el: — Amikor ma reggel kinéztem a vonat ablakán, azt hittem, hogy Washington Irving Angliába kerültem, azután kiderült, hogy még Mrs. Humphry Ward Angliáját sem találom sehol... Második fejezet MR. BRITLING TOVÁBB ELMÉLKEDIK. I. " A délután és a következő nap tapasztalatai csak megerősítették Mr. Direck véleményét és kijelentésé!. A kép hagyományos angol kép volt, de az emberek elevenségét és zűrzavar osságát már alig lehetett a régi angol életszabályokkal összeegyeztetni... — Szóval Ön azt hiszi, hogy John Bull meghalt és egy idegen nemzedék jár a ruháiban? — mondta Mr. Britling. — Én pedig megjósolom Önnek, hogy nemsokára ráismer az öreg Mrs. Henry Wood alakjaira, hanem ShakesJohn Bulira. Nem Mrs. Humphry Ward, sera peare, Fielding, Dickens, Mcredith embereire hasonlitatlanul. Uj nemzedék nőtt fel, némi változás is észlelhető, de a lényeg ugyanaz... Alaposan szemügyre vette a csűrt és a fürdőmedencét. — Amit a csűrről mondott, az nagyon j<S megfigyelés. Eszembe juttatja Kippling meséjét a régi malomker:iről, amely valaha búzát őrölt, most pedig dinamót hajt... Az én csűröm ugyan nem hajt semmit, az igaz... meri díszlet és fényűzés... de nem baj, megengedhetjük magunknak ezt a tréfát.. j'r , n. ; ' Mr. Direck egész délután élvezhette azt, hogy ártatlanul elejtett megjegyzése folyton fel-felbukkan Mr. Britling szellemi folyójának mélyebb hullámai közül. Nem a csűr volt a főtéma, de folyton felcsillámlott, miközben Mr. Britling örökké tevékeny enciklopédikus szelleme szines szappanbuborékjaiteregette. | Mr. Britling módfelett büszke volt Angliára, mégis szüntelenül szidta-csepülte. Ugy állította a vendége elé Angliát, mint a furcsánál furcsább hibák szeretetreméltó gyűjteményét. Ifjúkora keserű és haragos radikalizmusa élete delén, sikerben, jólétben, kényelemben ilyea derűs, mosolygó csipkelődéssé enyhült. Persze elsősorban Essexről beszélt; Angliából ezt ismerte a legjobban. Kivezette Mr. Direcket a kis kertajtón egy kiegyengetett térre, ahol két kapu nézett egymással farkasszemet — Itt játszunk hockeyt vasárnaponként,— mondta a vendégének, aki nem is sejtette, hogy ez a fárasztó, vad játék szinte kőtelező mindenkire, aki a nagy iró házába betéved. Egy mélyen bevágott ösvényen kiértek az országutra, amelyet a túlsó oldalon a claveringsi őspark szegélyezett. — Később átsétálunk Claveringsbe. Lady Homartynnél vendégek vannak week-endreés szeretném, ha látná azt a társaságot is. (Folyt, kőv.) Női kalapok Selyemvelour, Solail, nyúlszőr, filc és bársonyból a legnagyobb választékban a legolcsóbban Knitíelnél Széchenyi lér 2, Iskola ucca 26. fl Délvidék legnagyobb és legelegánsabb női kalapüzlete 791 DÉLMA6YARORSZAG JEGYIRODÁJA. töldsz. és I. e. páholy 5 személynek 14 40 11'20 Díszpáholy I. sor - — — — 320 2'40 Díszpáholy többi sor — — — 2 89 1'60 II. emeleli páholy 5 személynek — 81— 6'40 Zsöllye és körszék I—VI.— - - 3 20 2"40 Körszék VII—XII. sorig — - - 2-40 1 60 Földszinti zérlszék I. sor — — — 2 — 1 50 Földszinti zártszék iöbbl sor — —1-60 1-20 II. emeleti erkély I. sor — — — 1'60 120 Sxin&áxi j&elyáraK: Este D; u. II. emeleli erkély többi sor III. emelet I. sor — — III. emelel többi sor — IV. emelet karzati 016 — Földszinti álló — - — II. emeleli álló — — III. emeleti álló - Karzati álló és lanuló jegy £sle — 1-20 — l-_ -80 -50 '70 -60 -50 -40 D. u. 1.-•80 -'65 -•40 —60 -•50 —•40 -'30 Jegyek válthatók d. e. 9-12 és d. u. 3—7. Jegyváltás telefonon is. O. /egyeket, Kívánságra, §axa küldjük. KERÉKPÁROK, GYERMEKKOCSIK, VARRÚGÉPEK a létező legjobb márkák, u. m.: I)Urkopp, Lucifer, Viktória, Styria stb. legolcsóbban részletre kaphatók. ~ " Srensd. r^ekonits ucca 5. JavltÓSOk fótállldÍ3 mellett. KARDOS I. műszerész Szeged, Csekonits ucca 5.