Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-26 / 245. szám

tanácsnok. Az elöijárósági hivatal az elöljáróság! ügyosztályhoz tartozik, cgv emeleten, egymás melletti szobákban vannak elhelyezve. Az ügyosztály az alárendelt hivatallal tanácsi határozatokban érintkezik, (Intermezzo.) S itt újra fölvetjük a kérdést, meddig fogják még tartani azt a régen tarthatatlan helyzetet, hogy ha egy ügyosztály valamelyik beosztottjával, vagy valamelyik alárendelt hivatalával érintkezik, akkor ez az érintkezés — tanáasi határozattal történik. A tanácsi elöijárósági ügyosztály tanácsi határozattal keresi meg az elöljárói hivatalt, mely az elöljárósági ügyosztályt vezető tanácsnoknak közvetlenül alá van rendelve. Gondoljuk cl, milyen ez a valóságban. Az egyik szobában van a tanácsnok s tőle harmadik szobában az elöljárói hivatal a tanácsnok irányítása és ellenőrzése mellett. Most már, ha az elöijárósági tanácsi ügy. osztály megbízást ad az elöijárósági hivatalnak, akkor a megbízást először is tanácsi határozatba foglalják. S a tanácsi határozatot még mindig nem küldik át az elöijárósági hivatalba, hanem a tanácsi kiadóba. Vagyis: a tanácsi iktatóból befut az akta az elöljárósági ügyosztály iktatójába. Elintézés után a tanácsnok aláírja, beviszik a polgármesternek is aláírás végett. Aláírás titán visszaviszik az ügyosztályba, olt a kiadó »kivezetic. Leviszik a tanácsi kiadóba, leírják, beviszik valamelyik fogalmazóhoz, vagy a!jegyzőhöz, aki aláirja. Ezután elviszik az elöijárósági hivatal iktatójába, iktatják, elintézik, leirják. aláírják. Most mindenki azt hinné, hogy visszaviszik az elöijárósági ügyoszlálvba. Itt a tévedés. Leviszik a tanácsi iktatóba s csak onnan kerül az elöijárósági ügyosztály iktatójába. Ez az adminisztráció útja, sutikor a tanácsnok az alárendeltjével érintkezni akar, A bíróságok adminisztrációja két szempontból adna példát a követésre. Egyrészt be kellene sürgősen hozni a közigazgatás adminisztrációjában is a lajstromos rendszert, másrészt önállóbb működési körrel kellene felruházni « fogalmazó személyzetet. Teljesen felesleges munka-, papir-. idő- és energiapazarlás a mai rendszere. Tanácsi ügydarabbá léptetik elő a legjelentéktelenebb intern adminisztratív intézkedéseket. Mint ahogy az eddigiekből láttuk s az ezutániakból látni fogjuk. (Matéria instítuta porro Iraclatur.) Ott tartottunk, hogy az elöijárósági hivatalhoz került az akta. Itt természetesen beiktatták, 2244L számot kapta a keresztségben. Az elöijárósági hivatal közli a tanáccsal, hogy a Somogyi-telep 354. s£ ház nem Cs. J., hanem R. V. tulajdonát képeri. Pont, A tanács másra is kíváncsi volt, de az elöijárósági hivatal a kíváncsiságot nem elégíti ki. A városi tanács tehát megmozgatta az adóhivatalt, az; államrendőrséget, az elöijárósági hivatalt, ezek a hatóságok megmozgatták saját beosztottaikat, megindult az iktatók és kiadók zsilipcin keresztül az akták áradata, dc még semmi sem törlést annak érdekében, hogy ez a szegény bécsi asszony megkapja az illetőségi bizonyítványa'. Illetőleg valami már történt: a bécsi magyar rá< fíőes© 5 j M 415. JloroSokí. 2,0 w. a.'r. 'F.r3?. tcaj. 1>. Betsü olt. J50J ohm.. . phjmp&k;! Rádió ésTillaaiosv B«FA»85T. V.. • '!< Üi'-^ft'1 -V-T-C.'.'' 1» m&^Bmi D£LMA G YAroSSZ AG követ julius hó első napján megsürgeti a bizonyítvány kiállítását. Átiratát 18829—927, sz. alatt iktatták, természetesen még elintézetlen, (Peripetia, amiről csak a riporter tud) k városi tanács tehát Bein az adóhivatal sem az államrendőrség 'utján, sem az elöijárósági hivatal nyomozása segítségével, sem azalatt a négy hónap alatt, ami alatt az akták passzátszele eltemette a szegény bécsi asszony kérelmét, nem tudta megoldani a Somogyi-telep 7, uccája 354, házának rejtélyét. Xégy hatóság négy hónap alatt nem tudta megfejteni azt, ami negyedperc alatt megoldható. A Somogyi-telep házairól a tiszti ügyészségen pontos, világos és megbízható katasztert vezetnek. Ha a referens tisztviselő,, ahelyett, hogy tanácsi határozatokkal nyomoztat a rendőrséggel és az elöljárósági hivatallal, leszalad egy emelettel lejebb a közvetlenül alatta lévő tiszti ügyészséghez, egy negyedperc alatt megállapíthatta volna, hogy bizóúy sem a rendőrség jelentése, sem az elöljáróság nyomozása nem födte fel a tényeket. A Somogyi-telep 354. sz. háza 1922. év őszétől kezdve Cs. J. tulajdonát képezte egészen ez év tavaszáig, amikor is á 14954—927. sz. lanácsi határozat másnak juttatta.. Ez a sok hűhó ezért az — el nem ért eredményért volt. (Sziatina nem Szeged.) A bécsi követség átirata szerint az illetőségét kereső asszony, mint méltóztatnak emlékezni, 1889ben született Szlatinán. A nemleges eredménnyel visszaérkező elöljárósági jelentés most a következő tanácsi elintézésben részesül. 23800—927. sz. tanácsi Határozattal felhívják valamennyi szegedi plébániái, hogy a Szlatinán született kérelmező keresztlevelét állítsák ki. Aki Szlatinán születelt, azt Szlatinán keresztelték. A város tanácsa azonban a szegedi plébániákon keresi a keresztlevelet. A plébániákon is rend van s ez nemcsak abban nyilatkozik meg, hogy beiktatják mindenütt a tanácsi meghagyást, hanem abban is, hogy nem találják Szegeden a szlatinai bejegyzést. A rókusi Dlébánia ezt 5S3. sz. alalt jelenti, jelentését a tanácsi iktató 25-Í26. sz. alatt iktatja. Szeged szab. kir. város tanácsa a polgármester és tanácsnok aláírásával tudomásul veszi. A belvárosi plébánia 958. sz. alatt jelenti természetesen ugyanezt, 25622. iktatói szám, Szeged szab, kir< város tanácsa (mint fentebb). 1927 oki ól: *•:• 2c. A felsővárosi plébánia 529. sz. alalt közli. h0«v, nem találta meg a szlatinai újszülöttet. Iktató; szám 2R26. Szeged szab, , •. . (lásd fentebb). Az alsóvárosi plébánia még nem válaszolt. Városi tanács most azt várja, hogy az alsóvárosi plébániától is megtudja, hogy akit Szlatinán fce. reszteltek, annak nem Szegeden kell a keresztlevelét kerestetnie. A végrendelethez négy {anu kell, a város tanácsa ugy látszik, csak akkor hiszi el, hogy Szeged nem Szlatina. ha négy plébánia mint hiteles hely, egybehangzóan állítja. (Epilógus.) Hat hónapja folyik az eljárás s az ügy, amelyik egy szegény embernek fontos, talán a legfontosabb és legsürgősebb ügye, éppen olyan messze van most, hat hónap múlva az érdemi elintézéstől, mint volt a bécsi magyar követség megkeresése előtt. Hat hónap alatt a város tanácsa nyolc határozatot hozott ebben az ügyben, nyolcszor vitték be az aktákat a polgármesterhez, az előadó tanácsnoknak és a polgármesternek nyolc-nyolc aláírása szerepel már az aktákban, nyolcszor járta meg az utat a tanácsi iktatóból az ügyosztály iktatóján, a tanácsi kiadón, a megkeresett hatóságok iktatóján és kiadóján keresztül vissza a tanácsi iktatóba. (»S tán c nagy ivek néma lápca a végtelenbe fűzve nyúl . . .« Babits.) Ezalatt nyolcszor iktatták a tanácsi iktatóban, nyolcszor a tanácsi ügyosztályban, hétszer a megkeresett hatóságoknál, vagyis összesen huszonháromszor iktatták s nyolc lanácsi határozatot hoztak már benne. De egyetlen érdemi intézkedés még nem történt. S most pihennek az akták, mert várják az alsóvárosi plébánia értesítését. Nincsen jelentéktelen ügy. Minden apró ügy valakinek nagyon fontos és nagyon sürgős. Egy Bécsben lakó szegedi asszony hat hónap óta azért nem tud házasságra lépni, mert a város tanácsa Szegeden keresi a szlatinai anyakönyvi bejegyzést s mert bürokratikus módon, hatósági ayo mozásokkal akarja megtudni azt, amit félperc alatl megtudhat az alatta lévő társhivatalban. ; Azt ígértük, hogy nem kirivó esetet mondunk eft Az átlagos elintézés ilyen. Három közigazgatási ügyirat közijl kettőben megtaláljuk ennek az esetnek párját. Mikor jut el ez a szegény asszony az illetőségi bizonyítványához? S mikor jutunk mi el annak belátásáig, hogy a negyven év előtti sineken csak a kisvasút szaladhat, de a közigazgatás gépezete már nem. (Dettre János.) Egy részeg asszony hosszúból felgyujíoiía haragosa szalmalcazlait. Síaíáriális eljárás in&ul meg a gyuftogató ellen. szes ellenségeit, akik azonban kivétel nélkül (A Délmagyarország munkatársától.') Né hány nappal ezelőtt jelentették a szegedi rendőrségnek, hogy Nagyszéksóson felgyújtották Bozóki Mihály udvarában lévő 26 kazal szalmát. A tüz teljesen elhamvasztotta a szalmakazlakat, az udvarban lévő lakóházat csak hosszas küzdelem után tudták megmenteni. A megindult vizsgálat során megállapították, hogy a szalmakazlakat felgyújtották. Bozóki Mihály azonban nem tudott számot adni arról, hogy ki lehetett a gyújtogató. Elsorolta öszalibit igazoltak. A gyanú azután özv. Papdi Imréné eliten irányult, aki hosszas tagadás után bevallotta, hogy a szalmakazlakat ő gyújtotta fél Tettét bosszúból követte el, dc részeg volt és igy pontosan nem tud számot adni tettéről. özv. Papdi Imrénét beismerő vallomása után azonnal letartóztatták. Értesülésünk szerint a gyújtogató asszony ellen a még mindig érvényben levő rögtönbiráskodási rendelet értelmében statáriális eljárás indul meg. A 65 éves asszony ablaktisztítás közlsen lezuhant az ucca kövezetére és halálra zúzta magát. (A Délmagyarország munkatársától.") Kedden délután Turi Mihályné 65 éves háztartási alkalmazott a Pacsirta-ucca J21. szám alatti ház elsőemeleti ablakából ablaktisztítás közben az-ucca kövezetére zuhant. A szerencsétlen asszony halkan dúdolgatva tisztítgatta az ablakokat. Már csak az utolsó tábla volt hátra, amikor Turiné — a szemtanuk elbeszélése szerint —--véletlenül lelökte tisztitórongyát. Turinc utánakapott, elvesztette egyensúlyát és az emeleti ablakból kirepült az uccára. ;' A szerencsétlen öregasszony eszméletlenül, összetört tagokkal terült el as ueca kövezetén. A kihívott mentők azonnal látták, bog./ alig van segítségre mód. Nyomban beszállították a közkórházba, ahol néhány perc múlva kiszenvedett. A rendőrség megindította a nyomozást, hogv felelős-e valaki a 65 éves asszony halálos szerencsétlenségéért. Sskotanihák, parketok legolcsóbb árban beszerezhetik IÍXEIPÍ FEEENC/Szescd, Dugoalcs tér 1. 9Z BécSTÍ£ÖÍ£SS SS? Ke7e n-bank