Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-01 / 224. szám

t 1927 október í. DÉLiWAf.YARORSZAG b i m Amikor nyolcmillió j&elyeit 33 millió Sassonbérí Röveiel a város. Elvi jelentőségű pöi a szegedi törvényszék előtt. (A Dél magyarország munkatársától.) Deutsch János kereskedő még 1922 ; uktóberében husz hold földet vett bérbe a károstól. A megegyezés szerint Deutsch 30 ívig használhatja a földet és haszonbér fejében évente 33 mázsa búzát köteles fiietni. A szerződés értelmében az első három ívi haszonbért 1921 április elsején kellett meg-íizetni és pedig az 1923. évi buza árának negi'elelő értékben. A buza tőzsdei ára 1923-ban mázsánkint 77 ezer korona volt és igy Deutschnak mintegy nyolcmillió koronát mellett az első három évi haszonbér fejében lefizetni. A város azonban ez évben miniszteri rendelkezésre a haszonbéreket összes bérlőinél felemelte és Deutschtól nem a szerződésileg megállapított és kikalkulált nyolciiillió koron át, hanem 33 millió koronát követelt, amelyet a bérlő meg is fizetett Deutsch János azonban később perrel támadta meg a várost és keresetében előadta, hogy a város jogtalanul emelte fel a haszonbéreket, amiért is kéri ennek megállapítását és a város elmarasztalását. Dr. Vadász Lajos törvényszéki biró pénteken tárgyalta az érdekes elvi jelentőségű haszonbérleti pert. A tárgyaláson a város képviseletében dr. Turóczy Mihály főügyész a kereset elutasítását kérte és előadta, hogy a város a haszonbérek felemelése alkalmával nem járt el önkényesen. A haszonbérek felemelését miniszteri rendelet irta elő, mivel a haszonbérek abban az időben olyan alacsonyak voltak, hogy a városok háztartásaiban egészen minimális tételként szerepeltek. A törvényszék Deutsch János keresetét elutasította és kimondotta, hogy a város törvényesen járt el, amikor az alacsony haszonbéreket a miniszteri rendeletre felemelte. A tanács egyelőre nem ad kt uj íaxieiigedélyl. Szeged nem bir el száz autótaxi*. [A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a szegedi hivatásos bérautófuvarosok a napokban küldöttségileg jelentek meg a polgármester előtt és elpanaszolták, hogy a város olyan sok taxiengedélyt adott ki, amely lehetetlenné teszi a hivatásos bérautósok megélhetését. Szeged . közönsége ugyanis nem bir száz taxit eltarLaní, mert már az az ötven is sok, amely < kiáll a standra. A taxisok leginkább azt sérelmezték, hogy a város olyan uraknak is adott (axiengedélyt, akiknek más, jövedelmező foglalkozásuk van, tehát a hivatásos autósoktól veszik el a kenyeret. A bérautósok írásban is beadták kérelmüket a tanácshoz. Beadványukban azt is kérték, hogy a tanács a jövőben csak kétezer pengő engedélydij ellenében adjon ki uj taxiengedélyt. A tanács a taxisok kérelmére elhatározta, hogy löbb engedélyt nem ad ki a már kiadott hetvenöt engedélyen kivül. Azt a kérést azonban, hogy az uj engedélyekért kétezer pengőt szedjen a város, a tanács nem tartotta teljesithotőnek. Kimondotta ellenben a tanács, hogy a jövőben az autóengedélyek kiadása előtt meghallgatja a taxisok egyesületének véleményét is. Köztérhasználati en- j gedélyt adott ezenkívül a tanács a taxisok- | nak, egy a Próféta előtt felállítandó telefon fülkére is. A felsolanya! gazda hét fiát, csak azért, meri balpárit volt, levenlebirsággal sújtották" — mondották a közgyűlésen. \ közgyűlés befejezte a költségvetés tárgyalását. — Ötvenszázalékos marad a pótadó. (A Dé 1111 agyarorszúg munkatársától) Pénteken délután folytatták a közgyűlést. A kényszerű cél az volt, hogy addig nem engedi haza u polgármester azt a néhány városatyát, akik tul az éjszakai ütések révén is érdeklődést mutattak a költségvetés iránt, amíg a hátralévő tételeket le nem tárgyalják, mert a belügyminiszter szigorú rendelete értelmében a költségvetést legkésőbb október elsejéig, teliát szombatig lc kell tárgyalni. Péntekre nem maradt már sok anyag. A közgyűlés csütörtökön este sokat megemésztett. A sorra kerülő első tétel a tá-: xvvam volt. Ezzel kapcsolatban Wimmer Fülöp szóvátette az algyői hid sorsát. Kijelenti, hogy a kereskedelem és 'az 'ipaf éi-deke az algyői áthidalás mellett nyilatkozott meg, mert a tápéi áthidalásnak súlyos előfef'' ' ?i lennének. A polgármester válaszában kijelentette, hogy a város a tápéi áthidalás mellett foglalt állást, mert a tápéi hid feleslegessé tenné a tápéi kompot, összeköttetést teremtene a tápéi réttel. Makóval, Lellével és a közbeeső területekkel. A' lápéi hid előfeltétele az összekötő müut kiépítése, a város hajlandó lenne esetleg arra is, hogy néhány kilométer kiépítését magára vállalja, mert a város érdeke a lápéi áthidalást kívánja. A kereskedelmi miniszter ezzel szemben az algyői áthidalás mel. lett foglalt állást. I/eudáczky Sándor a városi hordójelző hívatálban lévő tarthatatlan állapotokat tette szóvá. Elmondja, hogy most, közvetlenül a szüret előtt, a hordójélző hivatal nem győzi a munkát, nagy torlódás állt elő. Ajánlatos lenne a hivatal felszerelésének kiegészítése. Dr. Fajka Lajos a hordójélző hivatal túlzott személyi és dologi kifogásairól beszél. A polgármester kijelenti, hogy a város erre az intézményre ráfizet. A torlódásnak az az oka, hogy a felek mindent az utolsó pillanatra hagynak. Egész évben semmi dolga sincs a hordójelző hivatalnak, do szüret előtt azután nem győzi a munkát. Ehhez a rendkívüli állapothoz állandóan berendezkedni pazarlás lenne. A főszámvevő ezután bejelentette, hogy a közgyűlés a napidíjakat 27.9(92, az adónapidíjakat 2000, a színházi szubvenciót 40.000. a köztisztasági üzeni költségeit IS.114, a házgondnoki dijakat 6101 pengővel csökkentette, a megtakarítás tehát 100,247 pengő. Ezzel szemben a tüdőbeteg intézet költségeit 2582, az ipariskolai óradijakat 8300, a kereskedő tanonciskolái óradijakat 800, az ösztöndijakat: 6480, a hitfelekezetek segélyét 26.000, a külterületi utak fentartási költségeit pedig 10.000 pengővel felemelte. Az emelkedés tehát 54.3G2. Marad feles-. !eg 45.885 pengő, A főszámvevő indítványára a közgyűlés ezt az összeget a városrendezési alaphoz csatolta.' Dr, Fajka Lajos a belügyminiszternek a város közgyűléséhez intézett leiratának ismertetését követeli. A miniszter ebben a leiratában azt közölte, hogy a jövőben csak a feltétlenül szükséges mértékű pótadót engedélyezi. Azt indítványozza, hogy a közgyűlés a tanács javaslatával szemben 40 százalékra redukálja a pótadó kulcsát. Dr. Bodnár Géza a városi polgárság nagy adóterheiről beszél. 1913-ban az 50 százalékos pótadó 1 millió arauykorona volt, egyenes adó címéit körülbelül 1.200.000 aranykorona folyt be a város pénztárába. Ma ezen a cimen közel hárommillió pengő folyik be, pedig a kereseti viszonyok lényegesen rosszabbodjak, a polgárság teherviselő képessége is csökkeni. A polgárniesier kijelenti, hogy a póladó kulcsát most már nem lehet leszállítani, mert a közgyűlés elfogadta, illetve beállította a költségvetés össztételeit A végső összegezésnél kiderült, hogy a mutatkozó hiány fedezésére éppen 50 százalékos pótadó szükséges. — A városnak ez a hatósága egy fillér uj adót be nem hozott, a meglévő községi adókat nem emelte, ellenben vagy 120 milliárd korona értékkel gyarapította a város vagyonát, — mondja emelt hangon a polgármester. Dr. Fajka Lajos fentartja indítványát. A polgármesternek válaszolva kijelenti, hogy ha a város nem is hozott be uj adókat, de hozott uj adókat az állam és ezek az uj adók éppen agy terhelik a városi polgárságot, mintha városi adók lennének azok. A közgyűlés többsége a tanács eredeti javaslatát fogadta el. A polgármester ezután kijelentette, hogy a közgyűlés a tulajdonképem költségvetést már letárgyalta, csak az alapok vaunak hátra, az üzemek költségvetését a közgyűlés nagyrészben a többi tételek során már szintén letárgyalta. A városi zálogház költségvetéséhez dr. Kormányos Benő kért szót, Elmondja, hogy a városi zálogház fontos altruisztikus célt szolgál, mert a hitelre szoruló kisembereknek alacsony kamat mellett ad hitelt. Indítványozza, hogy a közgyűlés szavazzon köszönetet a zálogház tisztviselőinek eredményes munkálkodásuk elismeréseképeu. Winimer Fülöp kijelenti, hogy különös érdemet a zálogház működésében nem lát, mert a zálogház hatszázalékos pénzt kap a várostól. — Mi is azon a véleményen vagyunk — mondja a polgármester —, mint Wimmer. Ha valaki a kötelességét teljesiti, azért nem jár neki külön dicséret, ha nem teljesiti, akkor clbocsájtják. Balogh Lajos ezután azt indítványozza, hogv a város »épitse le a hirdetési vállalatot a most épülő mélykút legfenökérec, — mert a vállalat vezetője Bárdoss Béla. Az indítványt nem fogadták cl. — A színház költségvetését már letárgyaltuk, — mondja a polgármester. — Olt, ahol a hamis mérleget kcszitették, — szól közbe Winuncr Fülöp. — Megtetszik látni, hogy beválik, — mondja a polgármester. — Nem hisszük, — mondják minden oldalou. Volt ezután még némi vita az alapok költségvetésénél. A felszólalók a devalválódott alapokrestaurálását követelték. Dr. Regdon Károly pedig azt kifogásolja, hogy a szegényalap költségvetésében egy ilyeu rovatcím olvasható: sOrvos, borbély, műszerek, gyógyszereké Arra kéri a tanácsot, hogy a jövőben az orvost ne vegye egy kalap alá a borbéllyal, hanem a borbélyt tegye az iparosok közé. tanatOTtiofi jfl&r* a-ÜT" *«i Srcr fteletm 'JY^pYeszközökkel felszereld Kérien illusztrált ismertetést I "Pompás őszi Stájerország legszebb vidékén Kényelemmel berendezett intézet az összes Jfend!^ Mzö^ és lekvőkuráfe > árajánlatot. Vezető otvos: Dr, E. STICHL á«< Sím , Jteiermoié VI' Igazgató: F, ROSfNAUfT>.