Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-14 / 235. szám

1 Dfttf.jtfAGYARGi;3ZAG 1927 október 14. — Mindent megtaláltak, amit kerestek. Apa, amikor a detektívek elmondották, hogy miért jöttek, készségesen odaadott minden feljegyzést és iratot, ami az Unghváry-ügyre vonatkozik. A detektívek nem is nagyon kerestek. Néhány szekrényt megnéztek, majd átnézték 'az Íróasztal fiókjainak tartalmát is. Matusevics Péter egyébként kijelentette, hogy aláveti magát a törvényes intézkedés könyvbe mondotta tiltakozását, Hasonlóképen tiltakozott a megmotozás ellen is, azonban annak is alávetette magát. Megtudtuk különben, hogy Matusevics elutazása szoros összefüggésben van a budapesti ügyészség azon rendelkezésével, amelylyel elrendelte a feljelentésben megnevezettek kihallgatását. A kihallgatások eredményéről edditf még semmi pozitívum nem szinek, a házkutatás alkalmával azonban jegyző- | várgott ki. Az árVIz ötvenéves évfordulójára nagyszabású országos kiállítás rendezéséi javasolja a Kamara Szeged városának. A Kamara teljes ülésén általános felzúdulás közepette lárgyalíák a kormány fényűzési add- és a köztisztviselők fizetését igénybevevő tervezetét. (A Délmagyarország munkatársától) , A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara csütörtökön délelőtt teljes ülést tartott, amelyen sok nagyfontosságú ügy került megvitatásra. Wimmer Fülöp elnök megnyitója után dr. Teaclli Sándor főtitkár terjesztette elő jelentését. Az adóügyek tárgyalásánál nagy vita fejlődött ki a fényűzési forgalmi adó kérdése körül. Ebben az ügyben a Kamara 24 oldalas, a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztésében rámutatott a javaslat hibáira és a kereskedő és iparosvilág sérelmeire. Svhwijrcz Manó, az ipartestületben már kifejtett álláspontját fejtegette és egységes állásfoglalást sürget. Többen arról beszéltek, hogy milyen lealázó módon bánnak el becsületes munkában megőszült iparosokkal a forgalmi adókat ellenőrző közegek, mennyire zaklatják az iparosokat, még azt is megkérdezik, evésre, cigarettára mennyit kplt. Gombos István is azon a véleményen van, hogy a fényűzési forgalmi adót nem simítani, hanem eltörölni kell. — Ne a szegény embereknél keresse a kormány a fényűzést — mondotta Gombos — és ne azt nézze, hogy k i mit vet a nyakába, de nézzen szét magakörül és keresse ott a fényűzést az autóiban és más egyebekkel. Az egységes állásfoglalás a legfontosabb ebben a kérdésben és amikor nagygyűlés rendezésére kerül a sor. vegyék majd ott is fontolóra, hogy ezt az adót egészen et kell törülni. Ezután Tőrök Árpád, a Kamara adóügyi szakreferense ismex-tette a többi adóügyeket. Tudomásul vette a Kamara a hus forgalmi adójának eltörlése ügyében a pénzügyminiszterhez küldött felterjesztést, majd ismertette az adóügyi szakreferens, hogy a Kamara közbenjárására a pénzügyigazgatóság eltörülte azoknak a kiskereskedőknek és kézmüiparosoknak a könyvvezetési kötelezettségét, akik segéd nélkül dolgoznak. Dr. Cscrzy Mihály, kamarai segédtitkár a hétórai záróra ügyében referálta, hogy a Kamara megkeresésére a rendőrség ezután este 7 órakor 15 perces türelmi időt rendelt el, ezen időn belül azonban az üzleteket feltétlenül be kell zárni. Az ülés következő pontja a közalkalmazottak járandóságainak lefoglalásáról a köztisztviselők fogyasztási szövetkezete javára f volt. A Kamarában is igen nagy ellenvetéssel fogadták az erről szóló referátumot. Már a bejelentésnél Gombos István megjegyezte, hogy ez az, amit a köztisztviselők sem akarnak. A Kamara már elküldötte a maga erélyes tiltakozását ebben az ügyben, a többi kamarák is hasonlóan állástfoglaltak a javaslat, ellen, amely azonban ennek dacára sem került ,le a napirendről. A Kamara a rendkivül sérelmes javaslat ellen országos mozgalmat indit, az összes érdekképviseletek bevonásával. Varga Mihály elmondotta, hogy őt a napokban felkereste egy köztisztviselő, aki közölte vele, hogy micsoda kedvezmény is készül itt a köztisztviselő szövetkezet javára. A kormány minden közalkalmazottnak egy évi fizetését előlegül adja kamatmentesen, ÍO évi törlesztéssel. Az egy évi fizetésből 40 százalékai közpénzben kapnak meg a közalkalmazottak, 60 százalékot pedig a köztisztviselő szövetkezethez utalványban! Hangos moraj zúgott fel Varga Mihály ismertetése nyomán, aki tovább folytatta beszédét: — Ez ellen maguk a köztisztviselők tiltakoztak a legjobban, mert ha készpénzük van, akkor (elmennek a kereskedőhöz, aki őkgt jobb és olcsóbb áruval Játja el, mint aminőt a köztisztviselők szövetkezetében kapnak. Dr. Tonelli titkár konkrét esetből folyólag ismerteti, hogy a munkásbiztositó pénzlál nem ad táppénzt a biztosítottaknak azon a cimen, hogy a munkaadó hat hétig köteles a munkást fizetni. Miután a betegsegélyre szorulóknak több pénz kell, mint az egészségeseknek, a Kamara akciót indit, hogy a betegsegélyző azonnal fizesse a táppénzt, ami abból a kötelezettségéből is folyik, hogy ha a dijakat a munkaadókkal a betegség tartama alatt is fizettetik, ugy a táppénz fizetésére is szorittassék a betegsegélyző. A teljes ülés helyesléssel vette tudomásul a főtitkár bejelentését. Róna békéscsabai kültag arra kéri a Kamarát, hogy miután Békéscsabának 6000 biztosításra kötelezett alkalmazottja van, ne kelljen a betegeknek mindenért Gyulára bejárni a kerületi székhelyre, hanem állillassék fel Békéscsabán is külön pénztár, vagy kirendeltség. A Kamara Róna kérését magáévá tette. Rendkivül érdekes referátumban ismertette ezután dr. Tonelli Sándor főtitkár i az árviz ötvenéves éríordulójára, 1929-ben rendezendő kiállítás tervét. A terv szerint a kiállításnak csak országos jellegűnek szabad lenni. Ennek pedig az az alapfeltétele, hogy mindenekelőtt megfelelő kiállítási helyiségről kell gondoskodni. A kiállítás megrendezésének szakszerű csoportosítás szerint kell történnie. öt csoportot javasol Tonelli főtitkár. És pedig egy mezőgazdaságit, egy iparit (két részből, motorok és közlekedési eszközök, feldolgozó ipar), egy kulturális csoportot, egy képzőművészetit, az ötödik csoportban pedig Szeged város mutatná be az ötvenévi fejlődését. A kiállítás időtartamát 3—4 hétben lehetne megszabni és augusztus második felétől szeptember közepéig oportuuus megrendezni. Ilyen nagyszabású terv keresztülvitelére meg kell nyerni a kormányt, hogy mindazokat! a kedvezményeket biztosítsa, ami ilyen nagy kiüllitás megrendezésénél múlhatatlanul kívánatos. A Kamara teljes ülése nagy örömmel fogadta dr. Tonelli tervezetét, amelyhez először Varga Mihály szólt hozzá. Propaganda-bizottság felállítását javasolja, amely megkeresné Európa összes államait, hogy amint őtvenévvel ezelőtt az elpusztult város^ segítségére siettek, ugy most az ötven év után jöjjenek cl Szegedre és lássák meg, hogy mint kelt uj életre romjaiból a halott város. Pick Jenő a kiállítás tervével szemben ellen, véleményt jelentett be, mondván, hogy amig a Belváros közvetlen közelében csatornázatlan uccák vannak, erre a célra a város nem dobhat ki mii. liárdokat. A Kamara ezután ugy határozott, hogy a kiállítás megrendezését javasolja a városnak. Kis. Géza és Körmendy Mátyás szólaltak még fel a kiállítás mellett. — A szalámigyárra sem lehet közömbös, hogy mily nagy forgalom lesz itt a kiállítás ideje alatt' — mondotta Körmendy. Pick Jenő ekkor már eltávozott az ülésről. i A tárgysorozat utolsó pontjaként tárgyalták még a makói ipartestület beadványát, hogy mennyiben lehetne a tanonciskolákat .. " szakirányban fejleszteni. Az a vélemény alakult ki, hogy ahol szakmánként megfelelő számú tanonc van, ott el kell rendelni a megfelelő szakoktatást, viszont eminens feltétel az is, hogy kitűnő szakoktatók oktassák a tanoncokat, mert ezekben bizony meglehetősen szűkölködünk. Végül a teljes ülés a szegedi iparostársadalom egyik régi, érdemes és munkás tagját, Fogel Ede bádogosmestert levelező tagjává választotta. Wells a Irtanom békéről. Londoni jelentés szerint Wells, á világhírű angol regényíró az egyik fővárosi lap londoni tudósítójához levelet intézett, amelyben azt irja, hogy a békeszerződések által teremtett középeurópai helyzetet ő is Európa egyik legfontosabb problémájának tartja. Jelenlegi vidéki tartózkodása és feleségének súlyos betegsége miatt nem fordíthat olyan súlyt és figyelmet a kérdésre, mint amilyet az feltét- ^ lenül megérdemel. Mihelyt azonban:kissé nyu-j godtabb viszonyok között azt megteheti, feltétlenül foglalkozni fog az üggyel és figyelem-; mel fogja kisérni és figyelemmel fogja tanulmányozni a hozzá iuttatntt érdekes dokumentumokat. Felefon 11-58 KORZO MOZI Telefon 11-58. Oktéber 14., 15 16-ón, pénteken, szombaton és vasárnap Hinaldtó a fogyásban. SS5, Azonkívül; jEáCCl* ÖrÖmÖR OFSS5ÚQCI- utazás a feketék országában 6 felvonásban. öart s k kfzde e 5 7. i» vasár- és ünnepnap 3, 5. 7, 9 órakor párisi áivaisxucsölc szőrme áru§ássa Szeged, Széchenyi-tér 6. szám. Szőrmékéi, szőrmebundákat a legelegánsabb kivitelben tartunk raktáron, valamint mértéle I után Is a legpontosabban készítünk, alakításokat és Javításokat jutányos árban vállalunk. 842 WFngBahMg'i lUIHtBMEBww. imtbHUIWU^ tlhrgiinuiTff JBBBBM^Mi^B^tEMCTBBa^WBBmiiw itwiiiMaa^^MB DfeiMAGYARORSZÁG JEGYIRODÁJA. Sxinfiássi JfrelyáraU : Este D. u töldsz. és 1. e. páholy 5 személynek 14 40 11*20 Díszpáholy !. sor — — — — 3'20 2-40 Diszpéholy többi sor - — - 2 80 P60 (I. emeleti páholy 5 személynek — 8*— 640 Zsöllye és körszék I-VI.- — - 320 240 merszek VII-XII sorig — — - 2'40 160 földszinti zártszék I. sor — — — 2 — 1 50 Földszinti zártszék többi sor — — 1-30 1-20 II. emeleti erkély I. sor - — — 160 1 20 Jegyek váltQatók d. e. 9-12 és ű. u. 3—7. tste D.n. II. emeleti erkély többi sor — — 120 1. III. emelet I. sor — — — — 1-•81 III. emelet többi sor — -— — -•80 -•65 IV. emelet karzati 015 _ — — -•50 -•40 Földszinti álló — — _ — — -'70 -•60 II. emeleti álló — _ — — —'60 -•50 III. emeleti éli 5 — _ — —•50 -•40 Karzati álló és tanuló jegy — — -•40 -•3;> Jegyváltás telefonon ís. A fegyekeí, kívánságra, f$aza küldjük-