Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)

1927-10-01 / 224. szám

SZEGED: SaEerkestíöség: Deák Ferenc ucca 2. Teleion: 13-33.KladóMvalol, JtölcsönKönyvlár <3s Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefon : 306. -- Nyomda: löw Lipót ucca 19. Teleion: 16-34.« » « » « » Szombat 1927 október 1 © e © in. ÉVFOLV4M, 224. SZÁM MAKÖ: Srerkesilöség és kiadóhivatal: Url ucca O. Teleion: 151. szóm.,, » « » « HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrüssy ucca 25. Teleion: 49. szám. «» «» « » « » « >, tlőíUetsil óra havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUMidSn 6-40 pengő. Egyes s/ám ló, vasar- és Ünnepnap £4 uilér, Debrecen. Iria: TODCIU Sándor. Ila Szeged mértékével akarom mérni a megmaradt magyar városokat, arra a megállapításra kell jutnom, hogy Debrecen áll hozzá a legközelebb, de egyúttal töle a legtávolabb. Lélekszámban mcgközelitik egymást, mindkettő kispolgárok őserejének köszönheti fejlődését, nem pedig uralkodók pártfogásának, vagy hatalmas urak jóiudulatu védelmének, egyformán az Alföldnek színmagyar centrumai. egyformán egyetemi városok, egyformán gazdagok és egyformán most vaunak azon az uton — bocsásson meg mindkét város polgármestere ezért a megállapításomért —, liogy igazán várossá legyenek. De a számos közös vonás mellett mennyi az leltérés, amely a múltnak eltérő históriájából fakad és ma is kifejezésre jut a két város arculatán, belső összetételén és lelkületén. Szegedről azt szokták mondani, hogy az országnak legnagyobb katolikus városa, Debrecen középpontja a magyar kálvinizmusnak. Szegeden a most épülő fogadalmi templom a ' város legnagyobb építménye, Debrecen középpontja históriai református nagytemplom, amelyhez az Ausztriától való elszakadás és a Habsburg-ház detronizációjának emléke fűződik. A török uralom után ujonuan települt Szegedet az Árpád-kori várossal a hagyománynak és történetnek vajmi vékony szálai fűzik össze, a nagyrészt kívülről települt város idegenből lelt magyarrá, Debrecenben ellenben a magyar életnek és hagyományoknak folytonossága sohasem szakadi. meg. Külső képében az árviz után újjáépült Szeged rendezettebb, szabályozottabb, belülről Debrecen a homogénebb, egységesebb. Szegeden az árviz mindent kettévágó ceziípája volt a város újkori történetének. Ha kihalnak a kevesek, akik még tettekkel tényezői voltak a víz előtti városnak és a rekouíütrukció korának, teljesen ködbe fog veszni a viz előtti város emlékezete. Az utolsó maradványok most tűnnek el a munkások csákányai alatt. Egy-két elnevezést kivéve Szegeden minden emlék, kezdve a Tisza Lajosköruttoi az európai fővárosok nevét viselő nagykörutig, csak a rekonstrukció koráig megy vissza. Itt minden uj. Debrecenben a kollégiumhoz több száz esztendőnek az emlékezete tapad, a Péterfia-ucca és Hatvani-ucca Jókai regényeiből ismerős előttünk, nagypiacán mutogatta az abesszíniai szultán a strucniadarat, külvárosainak palánkjait pedig tógás diákok döntötték le tüzveszedelinck idején. A mai Debrecen természetesen más, de még mindig meg lehet érezni rajta azoknak az alaptényezőknek hatását, amelyek valamikor fejlődégének útját nyomjelezték. Debrecenben nyoma sincs az árviz utáni Szeged körutainak és nyílegyenes sugárutainak. A terek uem szabályosak, az uccák és utak erősen töröttek. Meglátszik rajta, hogy a növekedés során a belső maghoz miként tapadtak hozzá geometriai terv nélkül a külső részek, amelyeket most igyekeznek a szabályozás során egységes városi képbe összeforrasztani. Ennek a városi képnek van azonban egy sajátossága, amely valószínűleg a debrecenieknek tűnik fel a legkevésbbé, mart ek a noegszokcUsóg jegyén keresztül látjuk a saját városukat, Lehet, hogy megállapítás, melyet a futó benyomások váltanak ki a más helyről Még mindig nem édl tisztája a PaLleoIocjne^Jeoy^élfc ügye. Politikusok nyilatkoznak, Páris „agyonhallgat' (Budapesti tudósítónk telefonjelcntése.) A Paleologue-iéle jegyzék körüli rejtély még mindig nem oldódott meg, sőt — ha lehet — még sűrűbbé váll a köd a politikusok mai nyilatkozata után. Annyi aionban megállapítható, hogy az üggyel ma már a kormánv behatóan foglalkozik és Walkó La* jos külügyminiszter is megszakította pihenő" jéf, egész napiét az ügy tanulmányozásénak szentelte. Nem is veit részt a minisztertanácson, helyette Khuen-Héderváry Sándor gróf jelent meg, aki a minisztertanács után kijelentette, hogy a kormányt meglepte a jegyzék nyilvánosságra hozatala, de azon is meglepődött, hogy a iegyzéknek nyomát sem lehet találni a külügyminisztériumban. Ha megérkezett volna, akkor föltétlenül nyoma lenne. Kijelentette azt is, hogy sem a békedelegáció, sein a kormány nem kapta meg a legyzéket. Ezzel a kijelentéssel szemben áll Simonyi-Semadam volt miniszterelnök nyilatkozaté, aki a fegyz'ék megérkezését nem cá> tolja meg. Simonyi-Semadam Sándor volt miniszterelnök a következő hiteles nyi> latkozatot tette: •— A Magyarság tegnapelőtti számában közzétett Paleologue-íéle jegyzőkönyvre vonatkozólag csupán a következő nyilatkozatot adtam: Az ügyet a kormány tárgyalta. A minisztertanács döntött benne minden huzavona nélkül. Én a magam részéről mindent megtettem, hogy az ügy perfekiuáltassék. Hogy a dologból nem lett semmi, annak egvedüli oka Pateologue bukása. Minden, ami ezenkívül, vagy ettől eltérő fogalmazásban nevem alatt megjelent, az nem fedi az én kijelentésemet, azzal magamat nem azonosítom. így nem mondtam azf, hogy a Magyarságban közölt jegyzőkönyvvel azonos szövegű okmányt kapott volna a kormány Minden további kérdésre a választ kereken megtagadom, ugy, amint a jövőben sem fogok ez ügyben semmiféle nyilatkozatot tenni. Appony* Albert a jegyzékről kijelentette, hogy azt nem látta. A jegyzéket megelőző tárgyalásokról tudomása volt, azonban azok tárgyáról nem lett közlést a nyilvánosság számára. A felelősség kérdésében kijelentette, hogy senkinek sincs joga beszélni a felelősség felvetéséről. A Magyarság mai számában egyébkén! azt irja, hogy a már közölt április 15-iki előzetes jegyzéken kiviil egy második hasonló tartalmú jegyzék is érkezeti a trianoni szerződés aláírása után a magyar kormányhoz. Az utóbbi jegyzéket Millerand, az akkori francia miniszterelnök maga irta alá. Ezekből a nyilatkozatokból nyilvánvaló, hogy a Paleologue-jegyzék rejtélye még messze, .vau a megoldástól és csak Bethlen miniszterelnök hazaérkezése után tisztázódhat a helyzet, ha a külügyi bizottságban tájékoztatja a képviselőket Bethlen ugyanis abban az időben tárcanélküli miniszter volt és így; vafószinüj hogy közvetlen tudomása van at ügyről. Bethlen egyébként szombaton este érkezik Budapestre, hivatalát hétfőn veszi át. Feltűnő az a tartózkodás, amellyel a párisi sajtó szinte agyonhallgatja az ügyet, valószínűnek; tartják, hogy ez a francia külügyminisztérium befolyására történik. Párisi politikai körökben egyébként az a nézet, hogy nincs kizárva az a lehetőség, hogy misztifikáció történt. A magyar politikusok által azonban nyilvánosságra hozott adatok után ennek a hívnek nincsen komoly jelentősége. jött szemlélőből, idegenül is hangzik előttük. Masa a megállapítás is kissé különös, pedig feltétlenül van benne valamelyes igazság. A '»•*•» ^eusöcen Üeln-ccennek és' egy modern német városnak a keveréke. A belső rész az feltétlenül Debrecen, de ha kifelé megyünk a nagyerdő felé, ahol egy uj villanegyednek az alapjait rakták le, ahol a fák világába hatol be a város és ahol tágas arányokban az erdőbe épültek bele az egyetem intézményei, ez a kép tervszerűségével, stílusával és összbenyomásával inkább emlékeztet Charlotlenburg, Hannover, vagy Breslau uj negyedeire, mint a magyar városok bármelyikére. Az egyetem egyébként Debrecen legnagyobb büszkesége. A felső oktatási intézetért vetélkedő városok között Debrecen volt az első, melv megkapta az egyetemét. Építése ínég a boldog békevilágban, 1911-ben kezdődött meg. Okos előrelátással az egyetem és egyetemi intézetek számira a hires debreceni" nagverdőnek a város felé cső,rézéből hasítottak ki tarűlefiet és ott kezdik msg a klinikák építését. Az , egész egyetem még ma sem kést. a jogi és f bölcsészeti bar, az internátusokkal eivütt a I régi kollégium hatalmas épülettömbjében van ideiglenesen elhelyezve, ami azonban a nagyerdőben felépült, párját ritkít ja. Különálló pavillonjaival, melyeket földalatti, fűthető folyosók kötnek össze, az ősrégi fák között, a debreceni egyetem a tudománynak egészen más tipusu otthona, mint aminő a. szegcdi lesz, ha épületei a Tisza partján palotaszerü sorukkal fognak beleilleszkedni a város képébe. Az egyetemhez vezető uton, egy hosszú fasor végén, igazán impozáns távlati hatással bontakozik ki a világháborúban elesett debreceni, katonák emlékműve. Magának az egyetemnek főbejárata előtt Tisza Istvánnak szobra áll. Az egyetem az ő nevét viseli. Ez a név is szimbolizálja a Debrecen és a többi egyetemi városok közötti lelki különbséget. A budapesti egyetem Pázmány Péteré, a két másik a lojaErzsébet királyné nevét őrzi. A debreceni litás kifejezése gyanánt Ferenc József és egyetem előtt a magyarságában és a kálvinUmusáhan egyaránt kemény lisz^J^tvaji áll orfc. Szobra nincs annyi Debrecennel;, mint Szegednek, ami elvégre nem baj, uicrf a sok SZívredi szobor között akad egy-kettő, amciwr