Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-13 / 208. szám

1 tat Carlo Nardíni ötvennyolc érés volt és huszonhét éve állott a párisi olasz konzulátus szolgálatában. rA merénylő egyébként letartóztatása alkalmával idegrohamot kapott. Morfiuminjekciók után a rendőrtisztvíselők megpróbálták kihallgatni, de igyekezetük meddő maradt, a merénylő nem akart válaszolni ezután sem a hozzá intézett kérdésekre. Párisból jelentik: 'Az olasz konzulátust bezárták. Párisból jelentik: A merényletről a következő részleteket jelentik: Délelőtt fél 10 órakor az olasz konzulátuson egy férfi jelent meg és az olasz álkonzullal akart beszélni. Minthogy DÉLMAGfARORSZAG az alkonzul távol volt, az ismeretlen férfi megvárta, mig Nardani megérkezik. Közvetlenül Nardini után belépett ennek szobájába és két revolverlövést tett rá, amelyek Nardinit jobbkarján és mellének baloldalán találták. A merénylő menekülni igyekezett, de a konzulátus épületében szolgálatot teljesítő rendőrtiszt a konzulátus személyzetével lefogta. A' merénylő kihallgatása során minden választ megtagadott és nem mondta meg sem nevét, sem azt, hogy honnan jött. ügy mondják, hogy a merénylő azért követte el tettét, mert gróf Nardini nem akart segítségére tenni abban, hogy Olaszországban maradt feleségének utlevelet szerezhessen. Í927 szeptember 13. annyira szétforgácsolódtak, hogy, a győzte«, Veres Károly mindössze 13 szavazatot kapott Az elöljáróság ezután elfogadta Nagg Py. nak azt az indítványát, melyben kéri az íp^. testületet, hogy irjon át a városhoz, hogy a vállalatba adandó munkákat munkanemek sse. rint adja ki és szakmák szerint irja ki a pá,, lyázatokat. Kisebbfajta vihar keletkezett Nagg Pál második indítványa felett, amely arról szólott hogy az ipartestület forduljon felirattal a kultuszminiszterhez, hogy a szegedi egyetemi építkezéseknél ne részesítsenek más vállalkozót a szegediekkel szemben előnyben és egyik szegedi a másik rovására ne kaphasson munkát, továbbá tegyék lehetetlenné, hogy az ajánlatból utólag engedjenek, amint az legutóbb is történt. — De ettől eltekintve is — mondotta Nagy Pál — Klebelsbergnek, mint a város képviselőjének kötelessége a szegedi ipar támogatása, őt szegedi iparosok is segítették mandátumának megszerzéséhez. Ha nem támogatja az iparosokat a kultuszminiszter, akkor levonják a konzekvenciákat és legközelebb már nem adják rá voksaikat. Körmendg Mátyás védelmébe vette az egyetemi épitőbizottságot, mire Nagy Pál kijelentette, hogy nem hagyja magát terrorizálni. Az ülés végül jegyzőkönyvi elismerését fejezte ki Kónya János asztalosmesternek, aki a hétfői napon századik tanoncát szabadította fel. Az elölj árósági ülés ezután az elhunyt Takács János helyére Dávid Sándort, a lemondott Schütz István helyett dr. Schütz Józsefet hivta be az elöljáróságba. ÉfssaRai ttix a Kálvária-uccán. (A Délmagyarország munkatársától) Keddre virradó éjszaka félegy óra tájban arra lettek figyelmesek a Kálvária-uccéban, hogy a Báró Jósika-ucca sarkánál lévő Schütz-íéle pékmühelyból sürü és egyre erősödő füst tódul ki. A tűzoltóság Papp főparancsnok, Horoáth parancsnok és Kopasz tiszt vezetésével nagy apparátussal vonult kl nyomban a veszedelmesnek látszó tűzhöz. Ekkorra már álmukból fölvert riadt emberek állották körül a helyiséget hiányos ruházatban. A tűzoltók nagyszerű munkát végezve, rövid félórai munkával teljesen [eloltották e tűzet. Nyomban kihordták az uccára a pékműhely már megperzselődött faberendezését, teknőket, ládákat és ezzel elejét vették a nagyobb katasztrófának. Az első megállapítások szerint a tűzet minden ¡^bizonnyal a már begyújtott kemence kipattanó tüze okozhatta. A kemence tetején süteményt szárítottak és igy a tűz könnyen jutott el a famenyezethez. A tűz nem okozott olyan nagy kárt, mint az oltás kapcsán töokrement pékanyag. A sütőhelyiség faberendezése csak megpörkölődött, nagyobb mennyiségű liszf vált azonban használhatatlanná. A tűzoltók egy órakor bevonultak. A részletes »tízvizsgálatot kedden délben fogják megtartani. 17 rendbeli csalással és okirafhamisifással vádolnak egy gazdálkodót. (A Délmaggarország munkatársától.) Hétfőn tárgyalta a szegedi törvényszék VzVd-tanácsa ifj. Bárányi János makói gazdálkodó bünügyét, akit az ügyészség 17 rendbeli csalással és okirathamisítással vádolt. A vád szerint gabonanemüek eladásánál felesége nevét hamisította rá egy magánokiratra. Több tana arról tett vallomást, hogy Bárányi akkor is adott el kukoricát, amikor földje csak buzávai volt bevetve. Bárányi tagadta bűnösségét. A tárgyalást elnapolták, míg az ügyből keletkezett polgári pörök befejeződnek. A törvényszék egyben elrendelte a fiatal gazdálkodo | elmeállapotának megvizsgálását. A repülőgép lezuhan! és felgyújtott egy házal. Brescia. szeptember 12. Két katonai repülőgép, amely a vireggiani repülőtéren szállt fel és Ghedimbe akart repülni, sürü felhőbe került, ahol összeütközött és lezuhant. Mindkét gép vezetője súlyosan megsebesült. Az SMflMMAMMMMIMMfi egyik repülőgép egy ház tetejére esett, ahol benzintartóta felrobbant és a házat is jel• gyújtotta, Rövidesen azonban sikerült a tüzet eloltani. Ki gyilkolta meg Süli Mi&álynét ? Érdekes megállapítások a nyomozás után. (A Délmarjyarország munkatársától.') A szőrégi rejtélyes gyilkosság ügyében a hatóságok hétfőn is téljés eréllyel folytatták a nyomozást. Át eddigi megállapítások szerint Süliné gyilkosa csak a férj lehet, akit előzetes letartóztatásba is helyeztek. Süli Mihály azonban tudni sem akar a gyilkosságról. Az eddigi adatok alapján a történteket igy foglalták össze: Süli Mihályné öngyilkosságát kizárja az a tény, hogy az éles konyhakés, amely Süliné szivét átszúrta, a haláleset után következő pillanatban már a Süliné melletti padra volt létéve. Szerencsétlenség nem történhetett, mert ez esetben a késnek benne kellett volna maradnia a testben, vagy pedig az asszony mésszé eldobta volna magától. Igy tehát csak annak kérdése maradt megfejthetetlenül, hogy Sülinét ki gyilkolta meg? A gyilkosság pillanatában az asszony mellett csak a férj állott. Süliné fiatal gyermeke, aki a családi perpatvart előidézte, édesanyja b&rágja elöl kiszökött az udvarba, ugy hogy 5 fiéfn is láthatta a gyilkosságot. Megingatja azonban ezt a feltevést az a körülmény, hogy ' Süliek békés családi életet éltek és különösebb oka nem lehetett Süli elhatározásának. Megállapították azonban, hogy a Süliéknél 14 éve lakó Tószegi Jánosnak mégsem volt teljesen passzív szerepe az ügyben. Tószegi ugyanis már régebben barátságot tartott fenn Sülinével és ezt a barátságot Süli nem jó szemmel nézte. Lehetséges, hogy ez az elkeseredés adta kezébe a kést, amellyel kioltotta felesége életét. A gyilkosság pedig a következőképen történhetett: Süli, amikor felesége veszekedni kezdett fiával, kikönyökölt a tornác ablakán. Az ablakból Süli abban a pillanatban eltűnt, amikor a fiu kiszaladt az udvarba. E pillanat alatt történhetett meg a gyilkosság, mert az asszony jajkiáltása után Süli ismét az ablakhoz ugrott és mintha semmi sem történt volna, vig nótát fütyürészett. A házba betódulók kérdésére a feltűnően nyugodt férj csak ennyit mondott: — Nem történt itt semmi. Konkrét terhelő adatok azonban nincsenek Süli ellen. Háromemeletes modern palotát épít asz ipartestület. „Ha a kultuszminiszter nem támogat fa a szegedi Iparosokat, akkor levonják a konzekvenciákat— mondották az ipartestület elölfárósági ülésén. (A bélmagyarország munkatársától.) Népes ülést tartott hétfőn este az ipartestület elöljárósága. Az ülés legfontosabb tárgya a házépítő bizottság jelentése és az ellenőri állás bétöltése volt. A' szokásos havi jelentések után Körmendy Mátyás elnök bejelentette, hogy dr. Pálfy Józséf, az ipartestület eddigi titkára állásáról lemondott, mert a város szolgálattételre hivta be. Az ülés kimondotta, hogy dr. Pálfy József érdemeit jegyzőkönyvben örökíti meg és megválasztja örökös tiszteletbeli titkárának. A' házépítő bizottság jelentését terjesztette elő ezután Körmendy, ismertetvén a Horváth Mihály-uccai Bérger-féle ház megvételét. Az iparosok székházának felépítése a legsürgősebb feladat, 150.000 pengő áll rendelkezésre az uj székház felépítésére, amihez még 200.000 péúgő kölcsön felvétele szükséges. Elmondotta Körmendy, hogy az ipartestület székházát a Berger-féle ház helyén építik fel. Beszámolt arról is, hogy Otiovay István tervvázlatot is készített az iparospalotái:-ól, amely háromemeletes lenne és évi 28.000 pengőt jövedelmezne. EtóbSl áz összégböl 10.000 pengőt gondol fordítani * kölcsön amortizációjára, ugy, hogy husz év alatt a kétszázezerpengős kölcsönt visszafizethetnék. Kis Géza Körmendyvel szemben különvéleményt jelentett be, mert — úgymond — nem akarja, hogy az iparosok székházát olyan eldugott helyen építsék fel. Czeglédg, Lőrik és Nagy Pál szóltak még a jelentéshez, amelyet azután az elöljáróság tudomásul vett. Majd Ottovay István műépítész elmondotta, hogy az építendő iparospalota nem kerülne többe 350.000 pengőnél, amelybe 33 méter hosszú és 6 méter széles nagytermet tervezne nagy előcsarnokkal, vendéglővel, a földszinten hivatali helyiségekkel, több bérlakással, amelyek biztosítanák a palota jövedelmezőségét. A palota terveit egyébként az ipartestület helyiségében nyolc napra közszemlére teszik ki és arról minden iparos írásbeli véleményt ngujthal be. A tárgysorozat utolsó pontja a helyettes pénztárosi állás betöltése volt és a mai szomorú gazdasági viszonyokra jellemző, hogy erre az alig dotált állásra ötvenegy pályázó ; akadt,-' köztük joghallgatók, gyógyszerészek, 1 i'oglechnikúsök, banktisztviselők, máganhivaj lalnokok, lanilók, volt katonatisztek, egy. ka! záakcvács. A' választás során a szavazatok