Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-11 / 207. szám

DíLMAf«YAROftS7Tr, iju-ís 1927 szeptember fí. I Szélmalomharcot ne vívjon Cervantes regényének 1 elolvasására!, hanem nézze meg és nevessen § ZOiO és II. 11 UH urakon, kik mini DOH Qutjoíée és Sanchő Pansa ai csü örlöklól a Eeívárosibpin lesznek. Bécs a vásár jegyében, avagy mennyit Bécsben ezen a héten zajlott le az őszi nemzetközi árumintavásár. Ezeknek a nemzetközi áru; intavásároknak az intézménye már annyira isneretes, a bécsi vásárt pedig közelségénél fogva jly sokan látogatják Magyarországról is, üogv maára a vásárra tulajdonképen szót sem volna rdemes vesztegetni. A keretek a régiek, a közouti épület a régi udvari istállóban, a divatipar s a textilipar különböző ágai a Burg uj traktusban, a gépipar és mezőgazdaság pedig a Rotun-( iában van. Újdonság — érts-e e kifejezés alatt az gazán uj dolgokat, nem pedig a divatban bejutatott uj mintákat és ruhamodelleket, — arányig kevés van. Aki igy a régebbi bécsi vásárokat :ár látta, elmondhatja, hogy ismeri a mostanit is. Inkább az egyes különlegességek azok, amelyekéi érdemes megemlékezni. Ezúttal történt meg lső izben, hogy egyes országok a bécsi vásáron icui a többi kiállítók tömegébe beosztva, hanem .fiion csoportokban jelentek meg. Három országak van ilyen külön csoportja, Szovjet-Oroszorzágnak, Belgiumnak és Japánnak. Hogy a szovjetek külön csoportja van, könnyen érthető, mert )lt az ország és a cég azonos, egymást fedő fogalmak. Az üzleteket nem egyes vállalatok kötik aeg, hanem a szovjet kereskedelmi képviselete. v szovjet kiállításában egyébként legerősebben a yerstermények vannak képviselve. Mellettük legeljebb még az orosz házi- és népipar termékei ahelnek tekintetbe. Ipar rész a szovjet csoportúban alig van. A belgák csoportjában igen erős a világhírű egyveripar. Természetesen nem katonai fegyveekről van szó, hanem főleg vadászfegyverekről. Mellette a belgák nagy súlyt helyeztek a Iiongú• igarmat természeti kincseinek bemutatására. Ez z óriási gyarmat, amely egymagában akkora, íint Európának negyedrésze, szinte kimondhatatlanul gazdag mindenféie nyersanyagokban, meBeS-víáro&i Szeptember 11 én, v»Scmap Jöjjön ide, menjen oda.| j Fax vta lék 6 felv.másb'n. Főszert plö : Sally Tlísfi. Í

Atouk vül: Ollve Bőiden al.-ktlásával: Beszélő majom. Cirkuszdráma 6 felvonásban Szeptember 12. 13, 14 én, hétWn, kedden és szerdán A® 5-i ' 5.ir.eilk3 d.akiörtcne* G leli Főszerep ö: Verebes Eraii. Azonkívül: mi erikai lőrénél 10 1 ••. Fószrt-pió Jllcardó Cortcz. dió-iá is^k sezdcteö 7,U vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Eorzé Mozi —jaiiiafii ..... • - • • • —.-i.-t5ieptemocr 11 £11, vasarnap josetíe kisasszony a feleségem. I V.gját-k 6 leiv ájb.m Főszer-p'ó EszterOdzy Agnea. Azunid>üi Keklémkirály. ftSáS^ Szepieraber 12, 13-án, UéifSn is kedden ;Taíáríárá§. J FiimsiVeres 3 lim CB 3 fz:nFad részben. Ftoereplfk '! rtiza b» ón<- E«ry Erzsi, neiizk , a lúlxrn gy * Aía&ay Erzsi. ..oienilicy ftutz*tft>n<«iJnw Sagor < Gyula.. Waliens.e'ii, tart balialudnagy Bofitíiify £ű/os. I Azunklvüi: flz öftSg{j mátkája. ifl l'Oö acp O somogyi Ecffytí, rti&ó CáaSÍÓ, Fea\ö EmiL ( tiOadasuk Kcaie c j, vasár >s tinr.eprap ^israsBBBBHHHB fizet a Bőregér? J Iyekre az európai iparoknak szükségük van. Kp aknázása jóformán csak az utolsó esztendőkben kezdődött meg és Belgium egymagában, minden tökegazdasága mellett is, nem képes a rengeteg feladattal megbirkózni A három idegen csoport között vitathatatlanul legérdekesebb a japánoké. Aki nem ismeri azt az átalakulást, amelyen Japán az utolsó negyedszázad alatt átment, itt lepődhetik meg legjobban. Vannak ugyan a japánok csoportjában megszokott távol-keleti különlegességek is, de ezek mellett egyes gyári vállalatok elhozták azokat a teljeseu európai ízlés szerint, európai mintára készült gyártmányaikat is, melyek alkalmasak arra, hogy az európai iparral idehaza vegyék fel a versenyt. Gyermekjátékok, kaucsukbabák, pontosan olyan kivitelben, ahogy a német vállalatok állítják őket elő, szappan, gyufa, selyem, vászon és mindenféle használati cikkek. A siker pálmáját azonban alkalmasint egy porcellángyár vitte el, amely csodaszép asztali készleteket mutatott be. A csészék kívülről a legváltozatosabb színűek, belül pedig olyan irizáló fényben ragyognak, hogy aki beléjük tekint, akárcsak a tükörben, meglátja a saját ábrázatát. Ami a vásár látogatottságát illeti, elég élénk volt. A sok idegent Bécs külső ábrázatán, főleg a belvárosban és a vásári épületek körül, nagyon erősen észre lehetett venni. Más kérdés azonban, hogy milyen volt a vásár üzleti szempontból. Erre azért nehéz megfelelni, mert a nagy üzleti ¡forgalomról beszámoló félhivatalos izü kommünikékből le kell ütni azt az ismeretlen hányadot, ami csak a publikumot animálni van hivatva. Valahogy az embernek az az érzése, hogy inkább lehet hinni azoknak az elejtett, félfüllel hallott megjegyzéseknek, hogy a vásáron tulsok a kíváncsi bámészkodó néző, de az igazi vásárló és az igazi üzlet kevés. A kiállító vállalatok a pénzszűkére panaszkodnak, amely nagyon megszorította a vásárlások körét. Ez azonban nemcsak bécsi jelenség. A vásárok sikertelensége miatti panaszok egész Európában általánosak és mégis egyre-másra rendezik őket. Jórészükröl beszélni is alig érdemes: nem mintavásárok a kereskedők számára, hanem bucsuszerü sokadalmak, ahol a kiállított tárgyakat is meglehet venni, ami pedig ellentétben volna a mintavásárok alapvető elvével. A látszólagos sikertelenség mellett mi hát az ujabb meg ujabb vásárok rendezésének- a magyarázata'? példát. Hogy mennyi lehet a vasár idegen látoErre is a bécsi vásár szolgáltatja az iskolai gatóinak száma, alig lehet megállapítani, minden valószínűség szerint azonban nyolc nap alatt eléri az ötvenezret. Ha csak azt veszem, hogy ez az ötvenezer ember két napot tölt Bécsben és fejenkint és naponkint száz schillinget költ, ez tízmillió schillingnek felel meg. Ebbe az összegbe természetesen nincsenek beleszámítva a vasúti és hajózási vállalatok utas- és áruszállítási bevételei. Ekkora idegenforgalom mellett keresnek a szállodák-. vendéglők, nyilt árusítási üzletek, színházak, ; taxi-vállalatok és mindazok az üzemek, melyek a j közönségből élnek. Valósággal az a helyzet tehát, hogy a kiállítók bizonyos csoportja terheket vállal magára, hogy az összességnek tegyen vele szolgálatot. Kerülő utón a nagy vásárokra fordított költség mindenesetre megtérül Amellett, ha nagy üzletkötések nincsenek is, mindig csurran-csöppc-n valami. A vásárról lévén szó, nem lehet elhallgatni, hogy a bécsi üzletemberek kivétel nélkül mind panaszkodnak a tarthatatlan állapotokra és — fíreilner tanácsnokra, aki a szocialista bécsi kőzségtanácsnak az adópolitikáját képviseli. Azt mondják, hogyha tovább igy megy a dolog, a kis országhoz képest amúgy is túldimenzionált osztrák ip?r teljesen elveszíti a versenyképességét. Azt mondják, hogyha valamilyen adót nem mer szedni az állam, akkor Breitner tanácsnok nem riad vissza tőle, hogy azt városi adó formájában be ue, szedje. Ennek az eredménye az, hogy az osztrák állam állandóan pénzügyi válsággal küzködik, Bécs város pedig gazdag és a tömérdek építkezés mel. lett még telik neki arra is, hogy a megtaksu-i. tásokból ipari részvényeket vásároljon. Ha ugy tetszik, ez a kisajátítók kisajátításának kezdete. Azt azonban el kell ismerni, hogy Breitner tanácsnok kifogyhatatlan uj adók kifundálásában és egyáltalán nem szerény az adókulcs mértékének megállapításában. Az úgynevezett szórakozási ad6 általánosságban 28 százalék. Ezt fizetik a mulató« helyek, táucmulatságok, könngü színházak, sőt még a futballmérkőzések rendezői is. A kulturára kivétel van. Klasszikus darabok és operaelőadások után a szórakozási adó csak tizszázalék. Még a múlt színházi szezonban előadódott azonban az az eset, hogy a bécsi állami opera műsorán sze. repelt a Bőregér, Breitner emberei ott it bekövetelték a 28 siázalékot, azzal az indokolássá^ hogy a Bőregér — operett, operettek után pedig a magasabb adót kell fizetni. Az állami opera azzal védekezett, hogy a Bőregér nem operett, hanem —- vigopera és a taksája csak tizszázalék. A védekezés nem használt, az operán behajtották a 28 százalékot. Most jön azonban a dolognak a furcsája. A bécsi opera az államé és mint a világnak minden dalszínháza, deficittel dolgozik. A kétféle adókulcs közötti különbözetet tehát tulajdonképen az osztrák állam fizette be Bécs város kasszájába. Erre beleavatkozott az esetbe a pénzügymlníszH tórium és visszakövetelte a pénzt Bécs városától Breitner azonban rrem azért Breitner, hogy viszszaadja azt a pénzt, amit egyszer már megkapott Most tehát az osztrák állam a közigazgatási bíróság előtt perli Bécs városát a Bőregér szórakozási adójának különbözetéért. Az ítéletet eddig állítólag azért nem lehetett meghozni, mert a perirat tok az igazságügyi palota égésénél elpusztultak éa most az opera könyvei alapján össze kell állítani a visszaigényelt összegek kimutatását. Igy szórakoznak mostanában Bécsben $ színházak körül. Mindezek után pedig az olvasóra bízom annak eldöntését, hogy mi az, ami ebben az esetben történik, operett-e, vagy pedig vigopera? Ugy látszik ugyanis, hogy eunek a kérdésnek az eldöntése fogja Ausztria jövendő sorsát is irányítani. Tonelli Sándor. I Reményiné 556 Feldmann Sári újonnan átalakított • divatáruházába Szeged, Széchenyi tér 2. sz. megerkeziek a legújabb ösxi-téli női modell-telöltöU. I télikabátok. szőrmebundák, • * divatRelmék stb. # Mérték szerinti rendelések Is saját és hozott kelméből elismert elsőrangú kivitelben készíttetnek. j Tavaszi felöltök és ruf>ált mélyen leszállított árban! HORVATHCIPÖ É készen vagy mérték után 691 Tissa Lajos Körút 32. sz. GlocSmer József és Fia e!s« szegedi veaytíszflíó és gőzruhafe^íö ipartelepe iskola ucca 27. Telefon 269. - Ajánlja a n. é. közönség szives figyelmébe a 48 év óla fennálló elismert üzemel. 676