Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-10 / 206. szám

b-ítGEO : Szerkeszíőaég : Deák Ferenc ucc& 2. Telefon: 15-33.'Kiadóhivalal, üOlcsSnltönyvtár és Jegyiroda: Aradi utco S- Telefon : 306. -- Nyomda: löw J lpóí ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » Szombat 1927 szeptember 10 a © a OI. ÉVFOLYAM, 206. SZAM MAKÖ: Szerkesztőség éa kiutióklvaial: ürl ucca O. Telefon: 151. szám -« » « » « >> HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és hJadóhlvalal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » tiöfizeíffisl óra havonla 5-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUISOldön 6-40 pengő. Egyes szám lö, vasár- és ünnepnap 24 fillér« (Jnicornis. Egy bolond százai csinál, mondja a régi jó magyar közmondás, élivel nálunk konszo­lidáció van, demokrácia, gondolatszabadság, jólét és minden, amit akartok, a magyar ki­rályi államrendőrség és sajtó megfelelő idő­közökben leleplez egy nagyszabású, széles ki­terjedésű kommunista összeesküvést, amely vagy fedőalapon, vagy sejtrendszerrel, vagy minden nélkül akarja a világot kizökkenteni. Minden csoda három napig tart — mondja egy másik régi jó magyar közmondás. Az ilyen nagyszabású és széles kiterjedésű fantá­ziáknak és illúzióknak is rendesen az a vége, liugy a vidékre is elágazó összeesküvés egy-két foglalkozásnélküli toprongyos alakja a toloiic­1 lázba kerül, a rendőrség üti bottal a nyomot, a sajtó elnémul, a konszolidáció, a demok­rácia, a gondolatszabadság, a jólét és a többi pedig szép csöndesen virágzik tovább. De ami legutóbb történt, az már a magyar Köpenick aranykönyvébe kívánkozik. Egy széllel-bélelt, hóbortos és izgága orvos, aki még páciensnek is gyönge, néhány egészen átlátszó és nevetséges trükkel magára vonla a bámuló nyomozó világ illetékeseinek figyel­mét. Természetesen kommunista összeesküvés gyanúja" söt vádja került a szőnyegre azonnal. Nagyszabású. Nagyarányú. Széleskörű. Messze elágazó. Az egész országra kiterjedő. Az egész vidéket behálózó. Világraszóló. Megindult az ismert, a halálosan unalmas, a végképpen lejáratott szenzációlavina. A fekete ember, az uj Fatia Negra, akit persze Moszkva pénzel, egy előre meghatározott időpontban föl akarta robbantani Weisz Manfréd csepeli gyártelepét mindenestül. És ráadásul még néhány köz­épületet. Szegeden is vannak bűntársai. Sö­tétben bujkáló forradalmárok, nem sokáig fog­játok a' konszolidáció, a demokrácia, a gon­dolatszabadság, a jólét és a többi levegőjét szivni. A jámbor dárdás polgár hálás öröm­mel és remegő gyönyörrel sóhajtott föl, meg­könnyebbült, hálát adott a fölötte őrködő ha­lósági gondviselésnek. Azután hamarosan kiderült, hogy a rette­netes ember, aki minden baj és veszély kút­fejének, hogy ugy mondjuk jogforrásnak in­dult, egy megkergült nimolista. aki önmagával és másokkal lélektanilag kísérletezett, azonos a Kolumbusz-uccai pénzanalizálóval és azonos annak a kiáltványnak szerzőjével, amely Jó­zsef főherceget akarja harmadik József néven látni Magyarország trónján. Kiderült, hogy Kerekes Iván az Komis Ignác és kiderült, hogy ez a meglehetősen zavaros és oktalan stréber, aki Unicornls álnéven is dolgozott, még az őrültségnek elemi szabályát se igen tudja betartani, azt a szabályt, amelyet a dán királyfi drámájában állított föl minden idők legnagyobb pszihiátere. Az összees­küvésből igy csak a sziiasbalhási bohó ma­radt, aki egyelőre az angyalföldi tereken pi­heni ki fáradalmait. Nekünk pedig eszünkbe jut egy kitűnő an­gol irónak müve, amelyben egy anarkista összeesküvésről van szó, amelynek során rend­re kiderül, hogy a detektívek is anarkisták, akik nyomoztak, a rendőrfőnök is anarkista, aki a nyomozást vezette, de sőt anarkista az is, aki ellen az állítólagos merénylet készült. Po­koli Kónia van ebi en az angol műben, amelyet égy orthodoksz radikális ir katolikus irt (ott nyugaton, hiátta, ilyesmi í'S lehetséges), de hálunk ét á szatíra bizony egészen oktalan és ft'lbiHri loum. Mert hi.v.-'n nálunk ruci? .i csepeli Weisz Manfréd töltényeit robbantani akaró rothefanes kommunistáról is csakha­mar kénytelenek megállapítani, hogy liabs­burgpárti szabadkirály választó" és tökéletes bolond. De mi lesz, ha majd lassan-lassan a bolon­igMa—Pug^M^—mgwiwwf j|| ii»'mi dok is belátják, hogy nem érdemes eről­ködni és ha majd az agent provocateurök is más pályára lépnek? A demokrácia temetői csöndje borulna akkor fölénk, az a bizonyos! sipkaszorosi, már pedig mi szórakozni és mu­; látni is akarunk hebehóba ezen a világon! Levine vissza akar repülni Amerikába, mert nem rettent vissza az Old Glory és a Sir John Curling katasztrófája után sem. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Levine az Old Glory és Sir John Curling katasztrófájának halla­tára kijelentette, hogy az sem rettenti vissza útjáról és csak kedvezőbb időjárási viszo­nyokat vár, hogy a Miss Columbiával startol­hasson. Ugyanígy nyilatkozott Amerikában a Royal Windsor pilótája, Wood is, aki Har­bourgból akar startolni az Óceán átrepülé­sére. London szeptember 9. Az utolsó időben egy hét leforgása alatt az óceáni repülések három repülőgépet tettek tönkre. Az áldozatok a kö­vetkezők: San Rafael, Old Glory és Sir John Curling. Ezeken a repülőgépeken kilenc % em­berélet veszett cl. 7 Newyorkból jelentik: 'A Carmania gőzöá szikratávírón jelenti, hogy az Old Glory való­színű utvonaliának mintegy 260 mérföld hosz­szu szakaszát átkutatta, kutatása azonban tel' jesen eredménytelen maradt. Nagy elismeréssel fogadják Appoai^I genfi beszédéi. Lelkesen ünnepelték, a lapok sok szimpátiával Írnak öl 80 éves politikusról. Genf, szeptember 9. Gróf A p p o u y i Albert csü­törtökön este 6 óra után kezdte beszédét, amely háromnegyed óráig lartplt. A lerembcn íiUiide.iki feszült figyelemmel hallgatta. A beszéd tartama alatt a közgyűlés valamennyi tagja jelen volt és a beszédet többször szakította félbe, tetszés szülte moraj. Taps kisérte a beszédet, amikor Locar­nóról szólott és hangoztatta, hogy a francia és német államférfiakat, akik ezen megegyezést létesí­tették, örök hála illeti. A beszéd végét percekig tartó taps kisérte, majd a delegáció tagjai egy­más után üdvözölték az ősz politikust. Parisból jelentik: A párisi lapok majdnem ki­vétel nélkül rövid szimpatikus hangú beszámolót közölnek Appony ibeszédéről, a Matinban Sau­ervvein azt írja, hogy az a csodálatos magyar par­lamenti férfiú, aki 80 éves és 5 nyelven beszél, hatalmas beszédet rögtönzött. Genf, szeptember 9. Apponyi Albert beszédéről a Neue Züricher Zeitung igy ir: Apponyi Albert gróf rendkívül ügyes beszédével meg tudta szerezni a gyűlés rokonszenvét. Jobb szó.szólójutí a legyőzőit államoknak ritkáu voit. Diszkréten, de határozottan kiemelte a Népszövetség aktivál mellett annak passzíváit is, amivel mindenekelőtt« kisebbgségek védelmére és a leszerelésre irányuld törekvések gyenge eredményeit értette. Apponyi szavai zajos tetszést keltettek. A német delegáció padjain ragyogtak az arcok, de Briaud is fi-lozo« fíkusan kezet szorított a gyönyörű patriarcha kiil-t sejü magyarral. Genfből jelentik: A Népszövetség ma délutáni közgyűlésének első szónoka Strcsemaun volt. aki nagy tetszéssel fogadott beszédben jelentette bej hogy Németország még a folyó ülésszak alatt alá­írja a nemzetközi ítélőszék alapszabályainak fai kultativ záradékát. Utána Sokai lengyel delegátus terjesztette be a lengyel kormány javaslatát, amely lelett nyomban megindult a vila. Az első szónok S c i a lo j a olasz delegátus volt, aki ellenezte a javaslatot és azt feleslegesnek jelentette ki. Brtand dicshimnusza a békéről a népszövetségi ujságirők ebédjén. (Budapesti tudősitőnk telefonjelen­tése.) Genfből jelentik: A Népszövetségnél accre­ditált újságírók nemzetközi szövetsége ma ebédet adott a népszövetségi tanács tagjainak tisztele­tére, amelyen az összes tanácstagok és mintegy 250 külföld iujságiró vett részt. G u a n i üdvözölte először az újságírókat, majd B r i a n d szólalt fel, akinek beszéde a világbéke dicshymnu­s z a* volt. Beszédét a hallgatóság határtalan lel­kesedéssel fogadta. — A béke valami miszükus elvet rejt magában — fejezte be beszédét Briand. — Az a szó, hogy béke, valósággal rabul ejti a népeket. A béké­uek nincsen szüksége arra, ' hogy írott törvény­nyel alapozzák meg. A béke kitörő, természete* erő. Stresemanu és Charuberlai u csak a békéről beszéltek. ugyan« Walkó tárgyalása MarinUomcs szerb külügyminiszterrel. (Budapesti tudősitőnk lelefonjelentése.) Genfből jelentik: Walkó Lajos kulügyltü­niszter ma hosszasan tárgyalt Marmkovies szerb kűlügyminiszlcrrel. A fiumei magvai­kikötő ügyével .összefüggő kérdéseket beszél* ték saftg és szóbakerültek a két .orszag közötti függőben levő Isétttáfék is.. , ^ ~

Next

/
Thumbnails
Contents