Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-08 / 205. szám

4 DÉLMAGVARORSZÁG 1927 szeptember 8. Szegednek külön öröm, külöti ünnep. A mi költőnk, Juhász Gyula, Ady Endre után a legtöbb verssel szerepel a kötetben, bizonyságául annak, hogy Juhász Gyula nemcsak Szeged költője, nemcsak Magyarországé, hanem ennek a kötetnek a révén az egész világ megismeri finom, borongós és bölcs líráját. Pogány Béla különös gondot íordit arra, hogy Juhász irói jellemét mennél erőteljesebben és pregnánsabban formálja meg abban a körülbelül egy oldalra terjedő kis vázlatban, mellyel versfordításait bevezeti. Hevenyészett fordításban e méltatás igy szól: — Juhász Gyula egyévi noviealus ni r. tanári pályára lépett, majd újságíró lelt. Hosszas viszontagságos vergődés után találta meg énjét a nagy magyar sikság méla melancholiájában. A várakozásnak és a lebomlásnak a csendje vibrál költészetében. Nem harcol vágyainak a teljesüléséért, csak keresi magát a szerelemben, az Isten előtt való megadásban és csak a beteljesedést megelőző pillanat reszkető borzongásában akar élni. Rég letűnt korokban kutatja a szépségnek és az örömnek az ideálját, de csak saját álmait találja meg bennük. Elpihen a természet ölén, mipt édesanya kebelén, de a természet megnyilvánulásaiban is saját lelkére bukkan. Fejlődésének utolsó fázisában csak annak a népnek énekese akar lenni, amelyből kiszakadt és amelyért küzd. Szemében ettől kezdve a világegyetem egyet jelent a magyar ég kékjével és a határtalan magyar rónával. Leírásaiban, hitében, moráljában az egyetlen magyar igazság költőjévé lesz. Azután felsorolja Juhász eddig megjelent köteteit. A kis ismertetés után következik Juhász Gyula gazdag költészetének öt legszebb gyöngye rímtelen versfordításban. A fordítások általában sikerülleknek mondhatók. A leheletfinomságu versek keveset veszítenek a fordítás révén himporukból és a Gyászpompa, Ó Asszonyok, Annára gondolok, A határrA tápai Krisztus Victor Ilugo dallamos nyelvén gyönyörűen reprezentálják Juhász Gyula lelkének gazdag költészetét. (V. S.) Nagymennyiségű paprikát lopott egy vagyonos alsótanyai gazda, mert földet akart vásárolni. (A Délmagyarország munkatársától.') Alsótaayán, ahol legnagyobb mennyiségben termesztettek paprikát, az utóbbi időben mindföbbször fordult elő, hogy hetipiacok idején, amikor a tanyaiak bejönnek a városba, megdézsmálják a gazdák paprikaiüzéreit. Az alsótanyai rendőrségre beérkezett panaszok után i teljes erővel megindult a nyomozás, anélkül > azonban, hogy a vakmerő paprikatolvajok | kézrekerültek volna. J Néhány nappal ezelőtt azután az egyik I tanyai rendőrnek feltűnt, hogy Kádár Mihály | jótnódu tanyai gazda egy kocsi paprikát visz a város felé. A rendőr tudta, hogy Kádárnak nincsen paprikaföldje és ezért azonnal gyanúsnak találta a szállítmányt. A rendőrségen Kádár Mihály először tagadta a paprikalolvajlást. Később azonban elmondotta, hogy földet akart vásárolni és ezért követte el a lopásokat. Kádár Mihályt ezután annak ellenére, hogy nagy vagyonnal rendelkezik, letartóztatták és átkísérték az ügyészségre. A szegedi elemi tankönyvei, a Kalász és egy igazgaió-laniló „izgató" nyilatkozata. Fenyvessy Jenő, igazgató-tanító, iskolaszéki tag — címeivel együtt igy irja magát alá a derék férfiú cikket közöl a szegedi kurzusujság szerdai számában. A cikk ezzel a mondattal kezdődik: »Egyik helybeli napilap már napok óla foglalkozik a népiskolai tankönyvek beszerzésével Ez a helybeli lap mi vagyunk. Mondanunk se kell, hogy napok óta nem foglalkozunk a népiskolai tankönyvek ügyével, hogy mindössze kél cikkben foglalkoztunk ezzel az üggyel és hogy egg teljes hét elmúlt azóta, amióta ez. a két cikk megjelent. No de most már remélhetőleg még kurz'usujságék és barátaik is letettek az inkvizícióról, annyival kevésbé fogjuk mi böngészgetni a formai igazságokat az igazgató-tanitó, iskolaszéki tag cikkében. Hiszen ez a cikk megdöbbentő adatokat tár elénk, szinte azt kell hinnünk, hogy az igazgató tanitó, iskolaszéki tag ur több tekintetben tévedett és hogy e tévedéseinek egyik következménye lesz az a kellemetlenül végződhető jegyeimi, amit valamelyik felettes hatósága fog ellene indítani. Hogy mást ne mondjunk, ad irja az igazgató-tanitó, iskolaszéki íag ur, liogy azok »az üzleti haszonra spekuiáló« cégek, amelyeknek a tankönyveit eddig használták, ugy intézték a dolgot, hogy lehetőleg minél több tankönyv fogyjon el, azért minden osztályra külön-külön könyveled irattal;. Ez a mondat ugyan nem egészen világos, de feltétlenül betyárságokat sejttet. Most már csak arról лап szó, hogy kisebb, vagy nagyobb belyársagok történtek-e szegény kis nebulók agyveleje és a gondokkal küzködő szülők zsebe körül. Hol volí az igazgató-tanító, iskolaszék! iag ur áldásdus működésének korábbi éveiben, ha észlelte ezeket a betyárságokal és mégsem állt ki a síkra ellenük? Az egész mondat pedig súlyos vádat tartalmaz a kultuszminisztérium ellen is, amelyről nem feltételezzük, hogy tűrte volna valósággal év- j tizedekig az iskolaköteles gyerekek szülőinek kiszipolyozását és amely bizonyára módját I fogja ejteni annak, hogy az igazgató-tanító, iskolaszéki lag ur súlyos vádja tisziáztassék. A tanítókról az igazgató-laniló ur, ki azonban egyúttal iskolaszéki lag is, nem elég melegséggel ir. Az ő szavainál mi sokkal különb, szívből inkább jövő, szívhez jobban szóló, bokros érdemeket i'öltétlenebbül elismerő, a kezdetleges életviszonyokra kárhoztatottságot nyíltabban megrovó szavakkal beszéltünk volna erről a nagy, érdemes és értékes kulturtestületről. Az ilyen generális meghatározásból sem következik azonban, hogy ennek a testületnek minden tagja egyformán kultúrember, érdemes és értékes. Nem tudjuk, tisztában van-e ezzel az igazgató-laniló, iskolaszéki tag ur. De a kivétel megerősíti a szabályt. Mégis, inégis, már megengedjen nekünk az igazgaló-tanitó, iskolaszéki lag ur, nem illik olyan nagyon haragudni a vállalatokra, azokra se, amelyek jó üzletet csinálnak és azokra se, amelyek rossz üzletet csinálnak. Ezek nélkül a vállalatok nélkül a mai gazdasági rendben ugyan mit csinálna az igazgatóatnitó, iskolaszéki tag ur? Mit gondol, mi lenne ebből az országból, ha egyszerre elkezdene valamennyi vállalatnak rosszul menni? Szégyeljük magunkat, amiért egy igazgatótanitó, iskolaszéki tag ur? Mit gondol, mi mondatokat. Ugyan miket lanil az ilyen iskolaszéki tag, aki szabad óráiban mégis csak igazgató-tau/ó? Igen helyeseljük, ha a tanilók gondoskodni kívánnak özvegyeikről és árváikról és a nagycsaládu tanítók segélyezéséről. Igényük van ezen a téren a kormány, a társadalom, a sajtó, az önkormányzati testületek meleg és hatékony támogatására. De minden elismerésünk fentartása mellett is meg kell mondanunk, hogy a legtiszteletreméltóbb tanitói osztályérdekek szolgálatának is van határa. Az ügyvédek, az újságírók, az orvosok, a suszterek, a vasmunkásod, a magántisztviselők, a a favágók, az iparosok, a kereskedők és e szerencsétlen társadalom mi ndenegyes rétegének valamennyi tagja nagyon szeretne gondoskodni az özvegyekről és árvákróL Egyik osztály könnyebben teheti ezt, mint a másik. De az a mód, ahogy a Kalász révén a tanítók teszik, akármit mond az igazgatótanitó, iskolaszéki tag ur, nem megfelelő. Nem lett volna szabad megengedni és bele kellett volna nézni a dolgokba nagyon, de nagyon alaposan a tanfelügyelőknek, meg a kultuszminiszternek is. Megengedjük, hogy a Kalász kitűnő tankönyveket hoz. A szülőknek azonban mégsem garancia, ha ugyanaz a tanitó birálja el a tankönyvet, aki keres rajta. Ez nem járja. Ez nem közéleti etika. Ez nem példaadás a tanítók részéről. Igy nem játszunk pedagógiát. Ennek nem lett volna szabad megtörténni. A gyerekeinkről való gondoskodással kapcsolatosan megértünk és méltányolunk sok minden tévedési. Mindez azonban még igy sem megnyugtató a szülőkre, akik drága árát fizetik ennek a drága tankönyv-cserének. Nem megnyugtató azokra, akik vállalatok sorsát nem boroshordó-izün intézik el, mert bennünket igenis az is érdekel, hogy tehát a tanitók tankönyvmonopóliumot vezetlek be és tartanak fenn, hogy tud-e minderről és mit szól mindehhez a kultuszminisztérium és hogy a monopólium behozatalánál történt-e gondoskodás arról, hogy azokat a kiváló cégeket, amelyek évtizedeken át ellátták az elemi iskolákat könyvvel, minél kisebb károsodás érje. Cikke végén az igazgaló-taniló, iskolaszéki tag ur szórói-szóra ezeket irja: »A nagyközönség és a tanügyi hatóságok ezekután tisztán meyitéllietik, hogy mi van a függöny mögött? Kinek volt érdeke, hogy ezzel a nagy tüzilármával a közönség lelkében a kedélyeket és a tanügyi halóságot felizgassa?« Felizgatóbb cikket, mint atninő az igazgaló-lanitó, iskolaszéki lag uré, elképzelni sem lehet. Bennünket az iskolaév küszöbén a legtisztább közérdek makulátlan szolgálata vezetett. Ennek érdekében szívesen közreadtuk volna az igazgatótanitó, iskolaszéki lag ur cikkét is — más tartalommal. De nálunk nem kopogtatott az igazgató-tanitó, iskolaszéki tag ur. Ugy látszik, a mi berkeink táján feszélyezve, kényelmetlenül érzi magát. Imént idézett mondatában azonban mintha némi kis gyanúsítás is meghúzódnék. Felkérjük az igazgató-tanitó, iskolaszéki tag urat, szövegezze meg ezt a két mondatát világosabban. Egészen világosan. Akkor majd válaszolunk rá. Vagy itt. Vagy a biróság előtt. Vagy mind a két helyen. Qi/yi Előnyomtatások, himzé" /V sek olcsón és szépen ^ ^ készülnek. 6 7 Mp Kézimunkaanyagok raktáron ^ SeslBBirsuiiű iiml KÉZIMUNKAIPAR Szeged, Kölcsey ucca 5, sz. HORVÁTH-CIPÖ gj készen vagy mérték után 691 Tissa Cajos Körút 32. ss. A vtlághlrll ет TRIUMPH és SIYRIfl kerékpárok egyedal SZflHTÚ SÁHDOR cégnél kaphatók Kiss ucca 2. Ft HÉRNEMÜEK, intézeti, menyasszonyi kelengyék varrását; függönyök, teritők előrajzolását és hímzését gépen és kézen, csipke aplikálását a legjutányosab- n.JA Szeged, Tisza ban készit HaflO Ilonka Lajos körút 54, Fenti cikkek állandóan rakfájr on!