Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-08 / 205. szám

SZEGED r Szerkesztőség : Deák Ferenc „cca Telefon: 13—33. ^KtedólilvataS, nölcsönkönyvtór és Jegyiroda : Aradi ucco 8. Telefon: 30ő. -- Nyomda: Lüw Lipót ucca lg. Telefon: lő--34.« >> « » « » Csütörtök 1927 szeptember 8 a © © in. ÉVFOLYAM, 205. SZAM MAK.Ö : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Uri utca 6. Telefon: 131. Síám.« » « » « » HÓBMEZŐVÁSÁBHEiy: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 23. Telefon: 4«. szám. « » « » « » « » « » 'naaa előfizetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-60, kUUötdOn 6-40 pengő. Egyes szám 1©, vasár- és Ünnepnap ¿4 fillér. m«m Szembe a nappal. Egyik fővárosi lapban, az úgynevezett harcos irredentizmust képviselő Mayyarság-bdm Sacro egoismo néven vezércikket olvasunk a Kotherme-akciórói. A nemes lord nemes akciójáról szóló vezércikkek rendesen egyformák szoktak lenni. Lelkesek, hazafiasak és magasröptüek, mint a tósztok, melyek nagy bankettek teritett asztalai felett liasitják a levegőt és rendesen bele is vesznek a levegőbe. Ezt nem kritika gyanánt mondjuk, mert fölfogásunk szerint nem is lehet más ezekben a vezércikkekben, mint ami van bennük. Hódolatteljes meghajlás a lord elölt, aki pártfogásába vett egy nemzetet, a legszentebb önzetlenségből, ujjongó köszöntése a magyar hajnal első pirkadásának, amely isteni csudaképpen nyugaton hasad és riogatása a trianoni birák lelkiismeretének, amelynek a füle süket és az álma mély. Kézzelfogható konkrétumnak biz ez nem sok, de init tehetünk többet? Egy hang váratlanul bele kiáltott a pusztába, — természetes, hogy arra visszhang felel, de az is természetes, hogy a visszhang nem mondhat többet, mint amennyit a hang mondott. A Sacro egoismo cimét viselő vezércikk azonban többet mond, mint amennyit Rothermere lord mondott. Azt mondja, hogy nézzünk szembe a nappal és legyünk vele tisztában, hogy semmit se adnak ingyen, még Anglia barátságát se. Hagyjunk főj azzal a gyerekes naivsággal, hogy ha jó fiuk leszünk, akkor majd megsimogatnak bennünket, letörlik a könnyeinket és álmaink mézeskalácsából a szánkba dugnak egy darabot. Csináljunk reálpolitikát és fogadjuk el az angolok ajánlatát, akik országunkat európai politikájuk támaszlópontjává akarják tenni. Álljunk be Anglia szerződéses harcosainak a szegődött bér, osztott konc elve alapján. S ha Anglia eddig nem tett volna ajánlatot, ajánlkozzunk föl neki mink. Anglia adjon nekünk a diplomáciai segitségen kivül repülőgépeket, ágyukat, tankokat, mi pedig cserébe a fegyveres szolgálatunkon felül odaadjuk a constanzai és brailai kikötőt, átengedjük az oláh petróleumforrásokat és ellátjuk a londoni szeszgyárakat oláh kukoricával és búzával. Könynyen tehetjük, mert ha megint kardot kaphatunk a kezünkbe, azzal a Fekete-tengerig kanyaritjtik a Rothenpere-vonalat, ugy, hogy az uj magyar birodalom Oroszországgal lesz határos... Ha Anglia ezt kínálja, akkor a zsoldjába állunk, de szentimentális békefrázisokból, zöld asztal melletti delegációkból, genfi betlehemes koldusjátékból és mérsékelt irredenta-díszletekkel rendezett majomszinházi rcprizekből többet nem kérünk. . Hát így festene a ködben gomolygó Rothermere-akció, szemben a nappal? Nem liisz«ük és azt se hisszük, hogy a lord extalíkus örömmel fogadná ezt a visszhangot, amelynek nyílván még nagyobb lesz a hatása, mint az ő szavának. Csakhogy ez a hatás alighanem nehéz helyzetbe hozza Apponyil Genfen, aki ott a háború bűnétől ártatlan és a világ törvényszékéhez a jog és a természet "evében apelláló békés magyar nemzetet képeli, amely csak a maga igazát követeli és nem álmodozik még a feszii^te^suij hódító Patikáról. Igaz, hogy egy iefejEíren újságcikket nem lehet számonkénti «^ nemzettől, amelynek feje pár héttel ezelőtt adta tudtára a világnak, hogy Magyarország őszinte békeszándékát saját életérdeke garantálja elsősorban, amely a maradék magyarságot nem leheti fel véres kalandok kockájára, — de a felelőtlen újságcikkeket ott is maghallják, ahol a hivatalos nyilatkozatok süket fülekre találnak. És áltól félünk, különösen meghallják olt, ahol a sacro egoismo magyarok millióit tartja rabságban, amely aligha lesz enyhébb akkor, ha a rabtartók éberségét düh és telelem fokozza. A harcos magyar irredenta mindig megfeledkezik arról, hogy a mi tehetetlen haragunknak, amely csak fakardokat csattogtathat és bodzapuskákat puffogathat, mindig keserves árát adja meg az elszakított területek szenvedő magyarsága. Magyar irredenta? Hol van az a magyar irredenta, amely mindenütt levő, mint a levegő, de nem látható és meg nem fogható? Hol van az a magyar irredenta, atnely dübörög, harsog és menydörög a lelkekben, de összeszorított szájjal jár, mint az árnyék a vizén? A mi irredentánknak csak látszata van, mint az üres szappanbuboréknak. Kivül csupa szivárvány, aranycsillán, belül semmi. A mi irredentánk hejehujás és adtateremtettés, de akármit csinál, mindig a kirakatba ül, — sajnos, mindnyájan tudjuk, üres bolt kirakatába. Nekünk nincs olyan irredentánk, mint az olasznak, vagy a franciának volt. Az irredenta, amely nem akar megállni a Feketetenger partjáig, bizonyosan jóhiszemű, — mint amilyen jóhiszemű volt Tisza István, mikor az egész világháborút ugy fogta fel, hogy lemegyünk csöndet csináló patrulnak a szerb csárdába, — de ez a jóhiszeműség egyszer már elvesztett bennünket. Aas *,01d CMory" belezuhant ass Óceánba. Órákon ót adott S. O. S. jeleket a tenger színéről. — Egy gőzös felkutatására Indult, de eddig nem sikerült ráta* iálni a szerencsétlenül jáit repülőgépre. A gépet elnyelte a tenger? (Budapesti tudósilónk lelefonjelenlésc.) Londonból jeleritik: Greenwichi időszámítás szerint egyszerre négy gőzös rádióállomása vette fel az Old Glory'hívó jelét. A gép S. 0. S. jeleket adott, egyúttal meghatározta pontos földrajzi helyzetét. A Pennsylvania gőzös, amely 83 mérföldnyire volt a megadott helytől, azonnal megváltoztatta irányát és az Old Glory segítségére sietett. A délután folyamán a Pennsylvania ujabb segélyjeleket kapott az Old Gloryról. Az Old Glory utasainak közlése szerint a gép a tenger színén hánykolódik, de sikerült magukat a viz felszínén tartani. A Pennsylvania a késő délutáni órákban érte el az Old Glory által megjelölt helyet, a gépnek azonban nyoma sem volt és ezért a Pennsylvania tovább kutat a szerencsétlenül járt gép után. Milánóból jelentik: Newyorki jelentés szerint az Old Glory finanszírozója parancsot adott a gép startja előtt, hogy a gépet egy, másik rádióval is fel kell szerelni, amely ugy volt megkonstruálva, hogy zuhanás esetén automatikus öOO méteres hullámhosszal adja az S. 0. S. jeleket. Az Old Glory 5500 liter benzint vitt magával, ugy, hogy megterhelése rendkívül nagy volt. Newyorkból jelentik: A Pennsylvania késő este szikratáviratot adott le, amely szerint beszüntette a kutatást az Old Glory után, mert a hajó tisztjei meg vannak győződve, hogy a repülőgépet utasaival együtt elnyelte a tenger. Két másik hajó még kutat a gép után. Harmadszor az Óceán fölé. (Budapesti tudósilónk telefónjelentése.) Londonból jelentik: A Sir John Curliny Tully és Metcalf pilótákkal harmadszor is startolt az Atlanti Óceán átrepülésére. Reggel 9 órakor indultak el a kanadai Harbourgból, hogy leszállás nélkül Londonba repüljenek. Lloydt George ss&avai a 'Daily Mail-ben a bélcereviszió lehetőségéről. „A békeszerződés egyes rendelkezései eseíleg revízió tárgyává te&etők a Népszövetség előtt." A volt angol miniszterelnök válasza Földiák igazgatónak. London, szeptember 7. A Daily Mail vezércikkben foglalkozik azzal a levélváltással, amely Lloyd George és Földiák János, az Angol—Magyar Bank igazgatója közt folyt. Földiák János emlékeztette Lloyd Georget San Remoban végbement találkozásukra, ahol Lloyd George elismerte a lehetőségét annak, hogy Magyarország ügyét uj megfontolás tárgyává tegyék. Lloyd George most Földiáknak a következő választ adta: — Köszönöm érdekes levelét a magyar ügyekről. Az angol közvélemény teljesen megérti, hogy sem a magyar nép, sem a miniszterelnök nem voltak felelősek az 1914. évi katasztrófáért, hanem hogy bizonyos teljesen tiszteletreméltó inditó okok sodorták bele őket. Ezért Anglia érzelmei, melyek Kossuth Lajos ivadéka ¡irányában mindenkor barátságosak voltak, a világháború eseményei nyomán sem váltak keserűvé. — Mostani válaszomat inkább elvekre, semmint tényekre alapítom. Vizsgálat nélkül nem alkothatok véleményt arról, vájjon tisztára magyar lakosságot tényleg akarata ellenére Csehország, Románia és Jugoszlávia annektált-e. Egyetértek azonban önnel abban, hogy a cseh parlament 12 magyar képviselőjének tiltakozása erős príma facie ennek a vizsgálatnak jogosultságára.