Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-07 / 204. szám

m SZEOED : Szerkesztőség : Beák Ferenc ucca 2. Telefon: 13-33.--Klndöhlvola], KtllcstinKiSnyvtáT és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telelőn: 300. - Nyomda = Löw |4pót ucca 19. Telefon: 16—34.« »» « » « » Szerda 1927 szeptember 7 eos III. ÉVFOLYAM, 3.04. SZÁM MAKÓ : Szerkeszlőség és Iclnúohlvíüal ; lirl ucca 6. Telefon: 131. szám.« » « » « >»' HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ; Szerkesztősét! és kiadóhivatal: Andrâsay ucca 23. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « >J Előfizetési óra havonla 3-20, -vidéken és a fővárosban 3 ÖO, kUlíöldön 6-40 pengő. Egyes szám ÍO. vasár- és Ünnepnap Z4 Ullér, ""fTWIT.H MP"BMHHITT1|I Kösigasgatási sszéRfoglaló és a reutí örfoir ó súg i ¡egyszöteönyvelc. Bennünk is él a szenvedélyes kutató kielé*githeíetlen mohósága. Vannak, akik bélyeget gyűjtenek, vannak, akik gyufaskatulyát, régi poharat, könyvet, régi metszeteket. Vannak oly szerencsések is, akik Rembrandtok felkutatásában és megszerzésében élhetik ki gyűjtési szenvedélyüket. A mi gyűjtési szenvedélyünk sem kisebb értékek kiszimatolásában, felfedezésében és ujjongó rátalálásában nyilatkozik meg. Mi — tehetségeket szeretnénk gyűjteni, tehetségeket a város s ezzel tehetségeket a város népe számára. Keressük, kutatjuk, találgatjuk, hol vannak, kik azok a tehetségek, akiktől bölcs irányitást, értékes munkát, termékeny gondolatokat várhatunk, kik azok, akiknek kezén, lelkiismeretén, hivatali Íróasztalán nem merevül rideg sablonná az eleven élet, akikben van bátorság, lelkesség, van tehetség a cselekvésre, alkotásra, teremtő munkára. Ha egy-egy tisztviselőt a Közgyűlés bizalma, avagy a kinevezésre jogosított kijelölése nagy hatáskörrel, széles munkakörrel ruház fel, mi csöndben, észrevétlenül, de komoly figyelemmel odaállunk Íróasztala mellé meglesni, ka/úrkészni: ö-e amaz el jövendő, akitől szabad, akitől lehet friss munkakedvet, uj gondolatokat, nemes reformtörekvéseket várni, aki uj evezőket tud hozni az uj vizekre s uj tömlőket még a régi borok számára is. Nem tagadjuk, mi adósunknak érezzük még a városnak azt a fiatal tanácsnokát, aki felé nemrégiben olyan imponáló többséggel fordult a közgyűlés bizalma s akit korábbi működése alapján ugy ismertünk meg, mint példátlan munkaerőt s a vezetésére bizolt szakhivatal elsőrangú tekintélyét. Mi adósunknak érezzük még a városnak azt a vezető tisztviselőjét is, aki szintén fiatalon s még töretlen ambícióval és munkakedvvel foglalta el a közigazgatás legpatinásabb, leggazdagabb tradicióju helyét s mi még várjuk tőle a székfoglaló gondolatokat s a várakozás jogcímeit betöltő terveket. És nem tagadjuk azt sem, hogy felette sok bizalommal tekintettünk annak a közéleti férfiúnak a közigazgatáshoz való visszatérte elé is, akit széles tudása, kétségbevonhatatlan tehetsége, nagyszerű munkaereje mindig a közélet első vonalába állított eddig is. De nem tagadhatjuk azt sem, hogy a csalódás elkedvetlened.ésével olvassuk azt az indítványát, amit, visszakerülve — per tôt discrimina rerum, — a városi közigazgatás vezető pozíciójába a tegnapi napon a közigazgatási bizottság elé terjesztett. Az első indítvány, az első ötlet, az első gondolat felvetése ugy hat, niint képviselők sziizbeszéde, avagy, mint jelöltek prograrnbeszéde. Az első gondolat meg szokta mutálni az irányt, amit várni lehet a többi gondolattól is s az első gondolattal rendszerint fel lehet mérni a mélységet, a toelyben a köm tkező gondolatok szunnyadnak. № nem akarunk ezzel a mértékkel mérni s csak taktikai hibának, talán csak esztétikai szempontból kifogásolható jelenségnek tartjuk, hogy a városi tanácsnak szolgálatban leg- alabb tagja most ezt az indítványt terjesz^elő. A rendőri büntető eljárás nem megia " mcrt~~ a terhelteknek is alá. kell írni'a ^zőkónyvet, — mondja s¡z air indítvány s u kéri a közigazgatási bizottságot, intézzen felterjesztést a kormányhoz a rendőri büntető eljárás olyan módosítása érdekében, hogy a jövőben a terhelteknek ne kelljen aláirniok a jegyzőkönyvet. Eltekintve attól, hogy ez az indítvány érdemben sem helyes, ez az első teendő, ami nem tür halasztást? Nincs más bajunk, nem érezzük másnak a hiányát, nem érezzük elnyomorodott életünkön, hogy mi mindent kell még addig elvégezni, életrehivni, orvosolni, mennyi visszás helyzetet kell még megszüntetni, mennyi jogos panaszt kell még cselekedetekkel elnémítani, amíg egyáltalában eszünkbe juthat az a korszakos követelés, hogy ki írja alá a rendőri büntető bíróságok jegyzőkönyveit? Lakásunk nincs, nincs egészséges levegőnk, a városi gazdálkodás rendszere idejétmúlt, a lakásviszonyok kétségbeejtők, nem várhatunk tovább a városi adóztatás uj rendszerére, a városi adminisztráció a negyven évvel ezelőtti ügyvitel kátyúiba feneklik meg, nincs lakbérszabályrendeletünk, amit használni lehetne, nincs közegészségügyi programunk, amit meg kellett volna már valósítani' is — és a leghivatottabbak egyikétől azt a székfoglaló indítványt olvassuk, hogy a »nehézmozgásu« terhelteket segítsük felmenteni a rendőrbirósági iegyzökönyvek aláírásának terhétől. Sokat tudnánk még elkedvetlenedésünkben mondani, de indokolatlan sértődéseket nem akarunk felhorzsolni. Szeretnénk azt hinni, hogy nem ez az indítvány s nem az a közigazgatási érzék, mely a közállapotok orvoslásának s a cselekvés programjának ebben az indítványban megnyilatkozó sorrendjét tartotta helyesnek, szolgáltatja azt a súlyt, amivel fel szabad mérnünk az lőlegezett bizalom jogosultságát. Mi mást várunk s többet várunk s meg tudjuk jelölni a feladatok emberöltőket kitöltő tömegét, amik mind sürgősebb megoldást követelnek, mint ez az indítvány s amiknek hiányát eggenkint is sokkal fájdalmasabban érezzük, mint a rendőrbirósági jegyzőkönyvek aláírásának mai módját.! Legyen vizűnk, legyen lakásunk, legyen egészséges levegőnk, legyen munkája a szegedi munkásnak s akár még kétszáz évig eltűrj üki ; azt a gyötrelmes állapotot, hogy alá kell ii> i nunk a rendőrbirósági jegyzőkönyvet. 99 Genf fren a másoáiK Cocarno UezsdöüiK" A külügyminiszterek bizalmas tanácskozásai. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése). Genfből jelentik: A Iocarnoi hatalmak külügyminiszteri között megkezdődtek a bizalmas tárgyalások. Stresemann egy óra hosszáig tanácskozott Chamberlainnel és ugy látszik, hogy Genfben a második Locarno kezdődik. A legnagyobb vitára a Rajna-vidék megszállásának ügyében van kilátás, mert Németország részéről rengeteg kívánság merült fel. A kisántánt külügyminiszterei a népszövetségi ülések előtti szokásos konferenciájukat tegnap tartották meg, mely előtt Marinkovics jugo-í szláv külügyminiszter hosszas tanácskozásokat folytatott Briand-dal és Chamberlain-nel. Mománia semlegességi s&erscödést Uöi S&ovjetorossorsssággal ? (Budapesti tudósítónk telefon jelen, j román semlegességi szerződés megkötésére. Evégt tése). Bukarestből jelentik: A Politika ma bői Lupu Genfből nem is utazik haza, hanem azt a szenzációs hirt közli, hogy Lupu miniszter j hosszabb Ideig külföldön marad a tárgyalások Genfken bizalmas megbeszéléseket folytat az orosz- J folytatására. Chamberlain a „Delfin" fedélsetén íaláll&o&iU Mussolinivei. (Budapesti tudósítónk telefonjelen- j lain magányachtjával a Delfinnel a genfi nép* lése). Londonból jelentik: A Central News . szövetségi ülés után néhányhetes földközi ten« jelentése szerint Chamberlain szeptember köze- I geri útra indul és ennek során megy el Genuábaa pén találkozik Genuában Mussoline-vel. Chamber- ) ahol találkozik Mussolini-vei. • rs^v^i^JxstitmiHmt rLWtWfWrtimirai iwawurMiwíiraiMiiMWw« Egy newyortei pilóta ismét elindult as Oceún átrepülésére. Leszállás nélkül akar "Rómába repülni. Newyorkból jelentik: Bertaud pilóta ma | hogy leszállás nélkül Rómába repüljön. 'A' i;ciz Oltglóriával a Maine ál- i pen két utas volt, Hiti mechanikus és Pa>jr.a reggel gépével, az lamabn levő ordhardi repülőtérről elindult, newyorki pilóta. №o&olgépes anarchista társaság leplesteK le förooltlynfoan. hétfőn bombamerényletet követtek <¿l a bfook- I fekhelyére, több embert lettúrtó/.tat'.'U