Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-28 / 221. szám

5ZEGCD: SzerSeszlösé«: öeéfc Ferenc ucta 2. Telelőn: J3-53. ^ KlodöteSvate!, Ssöíc^sifciíjsyvtér és fegyiroda: Amdl wca S. Telefon: 30ö. •> Nyomda: Uíw L?ec>i uccs 10. Telefon: 18—34.« »«»« » Szerda Í92T szeptember 28 © 0 @ 1H. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM MAKÓ : SxetfEEeazäCa^g «• kiadóhlveto i: № «tca í». Teleion: J.i*. teéa.« »«»«» HÓDMEZÍÍViSÁRHElY: SserkeszMséc Idadóhlvaial: Awlrdííy ucca 25. TetSlQP: szám. «» « » « » « ,> <t „ ¡aöffisclésl óio havoota 3-20, vltféken cs a főTárosbas 3-ÖO, üQ!f«{ldffn G--ÍO pcngtf. Egye» saaftm 16, -s-asíStr- és linaepnop 24 !Hiér< Vecsey Ferenc és a szegedi kozkérliáz. Olvassuk a budapesti lapokban, hogy Mecsey Ferenc, az istenáldotta nagy magyar hegedűművész újra végigjárja a magyar városokat s mindenütt jótékony célra fog hangversenyt adni S olvassuk azt is, hogy Szegeden a városi kórház javára, rendezi hangversenyét." Megdörzsöljük a szemünket: igaz lehet-e ez1? ¡Hang-versenyző művészek eddig olyan jótékony célok szolgálatába állottak, amikről «mostohán, vagy sehogy sem gondoskodott az állam, város, vagy más közület s melyeket a társadalom eleven lelkiismeretének s kiapadhatatlan áldozatkészségének kellett gondjába venni. Ujságiró-kórház, elöregedett, muzsikusok menhelye, tüdővész elleni intézetek felállítása szerepel most is nemes, jótékony célul Vecsey Ferenc hangversenyprogramján. Gyönyörű feladatok, gyönyörű célok, — a művész vetése nincs fedetve, addig egyetlen fillérnek sem szabadna jutrd szinhád feleslegek eltüntetésére. Hol a szociális gondoskodás, hol a társadalmi felelősség, hol a közízlés kötelező parancsa, ha megtörténhetik, hogy a kórház ellátását a jótékonyságra bízzuk s a színház céljára kétmilliárdkétszázmillíót engedünk át adóbevételeinkből ? Népjóléti kiadásokra 56.000 pengő, a színházra 170.000. Ez a két adat minden beszédnél jobban és minden káromkodásnál íelbőszültebben mutatja a judiciumnak teljes hiányát Az elsőrendű közkötelesség teljesítését a társadalmi jótékonyságra bízzuk s a fényűző kiadásokat a polgárság adófilléreiből eszközöljük. A szerencsétlen, szegénysorsu betegekről tehát gondoskodjon az alkalmi jótékonyság, közadókból a jómódú egészségesek szórakozását finanszírozzál'. Juthatna-e másként egyetlen fillér a \ színháznak, amíg a kórház minden Komoly igénylése nincs kielégítve'? S juthat-e 56.000 pengő az összes népjóléti célokra, amikor a színházra egyedül 170.0QQ pengőt fordítanak? A költségvetési vita elnyulásában a polgárság ébredezi» elégülefleasége jut kifejezésre. Ez az elégedetlenség, ha egyszer eltakarítják útjából a mesterséges akadályokat, véget fog vetni ennek a szerencsétlen, ennek a katasztrofális gazdálkodásnak. Tizenkétmilliárddal emelkedik egy évben a személyi kiadás, kétezerkétszázmillió jut egyetlen évben a színházi deficit eltüntetésére s a hetvenezer hold birtokosa, a város, jótékony hangversennyel akar filléreket juttatni a kórháznak. A gazdag egészségesnek drága cirkusz, a szegény betegnek olcsó jótékonyság, — ez a városi gazdálkodás keresztmetszete a »szellemi főváros«' ban. dékul. Szeged város volt már ráutalva a társadalom jótékonyságára. Amikor majd egy félszázadikjai ezelőtt rombolta össze házait a Tisza Vize, az egész világ összefogott, hogy enyhítse a szerencsétlenség súlyát. Művészek álltak akkor is ennek a nagyszabású jőtékonyságuak szolgálatába. De szabad-e most elfogadnunk, hogy egyik városi intézményünk: a szegedi kórház javára hegedüljön össze pár milliót Vecsey Ferenc? Mi ugy érezzük, a városnak el kell 5 hárítania ezt a nemes ajánlkozást. Vecsey Ferenc megszólaltathatja hegedűjét szegedi jótékonysági cél érdekében is, szólaltassa is , meg s bár lenne annyi estéje, mint ahány ; feladatot be kell itt tölteni a társadalmi gondoskodásnak. Kenyeret, tejet, tüzelőanyagot, orvosságot a szegénységnek, ruhát a mezíteleneknek, ellátást és tandijat a szegény tanulóknak, támogatást a szemérmes szegényeknek, táplálékot a tüdővészeseknek, gyermekkelengyét a gond és bánat gyermekeinek, — ki tudná egy lélekzetvételre felsorolni mindazt a feladatot s mindazt a kötelességet, amire nem i'utja már sem az állam gondoskodásából, sem a város áldozatkészségéből. Szabad-e a városnak, az »erkölcsi testületinek, szabad-e hetvenezer hold föld urának kérni a jótékonyság adományát & elfogadni alamizsnáját? Szabad-e a városnak, a nagybirtokosnak, aki csak személyzeti kiadásait egyetlen esztendőben üzenkétmilliárdot meghaladó összeggel emeli, elfogadni a jótékonyságnak filléreit, melyek az élet megrokkantjait, a munka elszerencsétlenedettjeit illetnék meg? Szabad-e a koldusok s a koldulni is szó* gyellö szegények elől közintézmény számára elfogadni a jótékonyság Péter-filléreit? A költségvetés szerint a város népjóléti célokra 56.000 pengőt irányzott elő, a szinház deficitjének palására pedig 170.000 pengőt. Magyarul: kétmilliárd és kétszázmillió koronát. Ha a városnak a színházi deficit pótlására rendelkezésére áll egy évben kétezerkétszázmillió, akkor a közkórház szükségleteinek fedezésére ne kolduljon. Ha a népjóléti kiadások háromszorosát költi el egyedül a színházra, akkor legalább ne szégyenitse meg a város •polgárságát azzaj, hegy a kórház céljára Vecsey Ferenccel hegedülte*! ki a zsebeklv;T a • -4 *r>iff n kőrhár kölhúciSzerencsétlenség történt a „Germániával** ? Angóra éta semmi Mr KönnecbérdL. (Budapesti tudósítónk telelőn jelen- I hegyvidék valasl^ aa eihagyirti aaljéo ttéuyszerttit tő s e.} Berlinből jelentik: Iiönnecke sorsáról An- 1 leszállásra és így néhány nap is beletelik, amíg goráhől való elindulása óta semmi hir nem. trke- I hirt adhat magáról, zsftt, Art »hiszik, tógy « fi^mfinia. a ktaúsiat | femm Arvte — pusztulás. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Budisból jelentik: Siirgans és Bachs között és Sargans és Chur kőzött ma délután ismét helyreállították a vasúti forgalmat. A mentési munkálatok azonban az árterületen csak lassan haladhatnak előre. Riiggen falucska lakosai még mindig a háztetőkön várják a szabadulás?. Geai' környékén szintén árvíz pusziit. Az árss folyó vize elöntötte a város környékét és megrongálta a hidakat. A Rhone torkolatánál épült Arse hidat fel kellett robbantani. Bozenból jelentik: A mittelvaldi vasúti őrházat, amelynek közelében a franzenfensiestci segélyvouat az Eisack vizébe zuhant, elragadta a* ár. A. viz mérhetetlen pusztításokat végzett a környékbeli szőlőkben is. Bozen és Síerán között a pályatestet most már szintén alámasta az űr. San Leonhard mellett az állandó földcans&usUN húsz helyen boritoífa el a pályatestei, a Meránbrt vezető egyetlen országutat kőtörmelék és iszap borítja. A kivezényelt katonaság lázasan dolgozils a megrongált gátak helyreállításán. Bécs szeptember 27. A Duna mellékfolyóinak' áradása ma tovább tartott. A Reichs-Brückénél a vízállás ma hetvenkét centiméterrel emelkedett, de Bécset árviuveszedelem nem fenyegeti. m „maceálón emigrúns^gyillcos4' bécsi Prosev 'Boris felajánlotta, §ogy megöli a fi&g&s&láv Kormánynál* kellemetlen m&ccáén politilaisoleaf. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: Prosev Boris szófiai tánctanár gyilkossági pőrének tárgyalását ma kezdte meg a bécsi törvényszék. A vád szerint Prosev a mult év decemberében dr. Athanusov Fülöpöt és Icanof Slavct meg akarta ölni. Hétszer lőtt rájuk, de mind a hétszer célt tévesztett, az egyik golyó azonban a szakácsnőt súlyosan megsebesítette. A tárgyaláson Prosev kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert kényszerhelyzetben cselelcedett. Ivanof arra akarta különböző eszközökkel kényszeríteni, hogy több macedón emigránst meggyilkoljon. A gyilkossági tervet azért nem jelentette fel a rendőrségnek, mert nem voltak bizonyítékai. Ivanojot tanuként hallgatta ki a bíróság. Vallomásában elmondotta, hogy Prosev 1926 tavaszán ment Bécsbe és neki bevallotta, hogy a Macedónia felszabadítására alakult bizottság küldötte ki, hogy meréngletekét köűesser, r-l fMeralhla psfifíf-asotr elfsti. Fekete lista volt nála, amelyen az ő neve és Athanasov neve is szerepelt. Elmondotta akkor Prosev, hogy a merényletek költségeire hatvanezer, lévát is kapott, de nem tesz majd érte semmit sem. Tőle is pénzt kért és kijelentette, hogy; eszében sincs a merényleteket elkövetni. Később ismét zaklatta pénzért, ezért ugy akart tőle megszabadulni, hogy Párisba küldte olyan megbízatással, amelyről tudta, hogy nein fogia Prosev teljesíteni. A tárgyalás szenzációja a bécsi jugoszláv rea* vétség egyik attaséjának kihallgatása volt. Aa attasé bemutatta a belgrádi törvényszék hi« vatalos átiratát, amely szerint Prosev felajánlotta szolgálatait a jugoszláv kormánynak éjj arra aJ<art vállalkozni, hogy a jugoszláv kormánynak kellemetlen macedón politikusokat megöli. Prosevet Belgrádban letartóztatták, so» káig volt vizsgálati fogoly, később kfcagad« fák, de kiutasították az erszis területéről. Prosev erélyesen tagadta az attasé által k* atötít 'dóVőkat. mÍT' \t attasé b«mut'-!'ta