Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-23 / 217. szám

1927 szeptember 23. DÉLMAG¥AIÍORSZAG 651 Amikor az újszeged! szülők tudtukon és akaratukon kívül „bekerülnek" egy ismeretlen újság előfizetői közé. Furcsa történet az ujszegedi óvodában. (A Déhnagyarország munkatársától.) Különös panasszal fordultak hozzánk a napokban az ujszegedi szülők. Elpanaszolták, hogy valami élelmes ügynök milyen furfangos módon fizettetett elő velük egy ismeretlen nevü újságra. Panaszuk jogosságát okmányokkal igazolták és igy semmi okunk sincs, hogy annak indokoltságában kételkedjünk. Az ujszegedi kisdedóvó növendékei egy alkalommal azzal mentek haza, hogy néhány nap múlva szülői értekezlet lesz az óvodában és az óvónéni azt üzeni, hogy minden szülő jelenjen meg fontos ügyben. A szülők természetesen meg is jelentek a kitűzött időben, mert nem tudták, de nem is tudhatták, hogy miről lesz ott szó. Az óvodában az óvónőn kivül egy jól öltözött fiatalember fogadta a szülőket, aki hosszab# előadást tartott a fényképezés fontosságáról. Azután bejelentette, hogy hajlandó lefotografálni a kisdedóvó összes növendékeit. Egynegy felvétel tizenkét pengőbe kerül és ezért a pénzért a szülők hat levelezőlap képet és egy kabinetképet kapnak. Előre csak hat pengő fizetendő, a másik részlel a képek elkészülte után, de a szülők nem kötelesek a kevésbé sikerült fényképeket átvenni. Az ujszegedi kisdedóvó növendékeinek túlnyomó nagyrésze egyszerű munkásemberek gyermeke, olyan munkásembereké, akiknek nem igen akad kidobálni való tizenkét pengője. A legtöbb szülő azért mégis hajlandónak nyilatkozott arra, hogy gyermekét lefotografáltassa és akinek nem volt hal pengője, az kölcsön kért mástól, hogy kifizethesse az első részletet. Azután pedig aláirta a »megrendelési« blankettát. Az ismeretlen ur ezután masinája elé állította a csöppségeket, a gép sürün kattogott, nagyon sok felvételt kellett készítenie. Amikor azután befejezte munkáját, közölte a szülőkkel, hogy a képeket Budapesten készíti el és postán, utánvéttel küldi majd el a szülők címére. A szülők a szülői értekezlet után hazamentek és csak otthon nézték meg a megrendelési blankettát, amelyen legnagyobb meglepetésükre a következőket olvasták: MAGYAR NEMZET szerkesztősége és kiadóhivatala, Budapest, VIII., Baross-tér 4, Név Cini ..,.,...;„. A ¡¡Magyar Nemzet« 1/4 évi előfizetése fejében előleg 6.— pengőt felvettem, 6,— pengőt utánvéttel fogom küldeni. Ezen megrendelés vissza nem vonható. — Per esetén a budapesti kir. központi járásbíróság illetékes. Újszeged, 1927 VIII. hó 10-n. reudelő. uiegbizott., A blanketta alsó szélén ceruzával irt sor: í». lev. 1 kai). Dijtalan felvétel. ftrtesiícni. így tudták meg az ujszegedi szülők, hogy tudtukon és akaratukon kivül beléptek a :>Magyar Nemzet« cimü újság előfizetői közé. Néhány hét múlva azután utánvételes csomagot hozott számukra a posta. Aki kifizette a hat pengő utánvétet és a 85 fillér portót, az a csomagban hat levelezőlap képet talált. A képeken gyermekének rosszulsikerült arcképét fedezhette fel, ha nagyon megerőltette magát. A szelvényen viszont azt olvashatta, hogy »A hetedik kép verseny és közlés céljából a kiadóban marad«. Aki nem váltotta ki a csomagot — és nagyon sokan akadtak ilyenek —, az valamivel később fizetési meghagyást kapott a buda- ' pesti központi járásbíróságtól. A szülők az ! egész manőverben azt tartották a legfurcsább- J tiak és legérthetetlenebbnek, hogy a fotográfus j jelmezében operáló ügynök megtudta nyerni az ujszegedi óvónő segítségét és közreműködését. Az óvónő asszisztálása az egész akciónak bizonyos hivatalos jelleget adott és ez a jelleg, gyakorolt szelid nyomást a szülők akaratára is, mert egészen valószínű, hogy abban az esetben, ha nem működik közre az óvónő és nem engedi át az ügynöknek az óvó helyiségeit, nagyon kevés szülőnek jut eszébe, hogy gyerekét ilyen ismeretlen vándorfotografussal lefotografáltassa. A Délmagyarország munkatársa kérdést intézett ezzel a furcsa üggyel kapcsolatban Gombkötő Antal tanfelügyelőhöz, aki azonban kijelentette, hogy az esetről nincsen tudomása, de a legszigorúbb vizsgálatot fogja megindítani az óvónő szerepének tisztázására. — Nemrégen jelent meg az a kultuszminiszteri rendelet — mondotta a tanfelügyelő —, amely minden gyűjtést a legszigorúbban eltilt az iskolákból, mert az utóbbi időben az iskolás gyermekek szüleit mindenfele címen megadóztatták. Éppen ezért a tanfelügyelőség a legszigorúbban megvizsgálja az ujszegedi szülők panaszát és abban az esetben, ha valami mulasztást, vagy szabálytalanságot talál, megteszi a szükséges intézkedéseket. A legszigorúbb tanfelügyelői vizsgálat sem adhatja azonban már vissza a szegény ujszegedi munkásemberek tizenkét, vagy hat pengőit. A városi szinhá: tanácsi kezelésben. Amikor a „zsufi ház" és a Horváth lány" a legfontosabb téma. (A D é 1 m a g y a r o r s zá g munkatársától) Szörnyen népszerű téma mostanában a tekintetes Tanács előtt a színház. Pedig volt idő, nem is olyan régen, amikor ugy kerülték, mint holmi bélpoklost és ha akarva-akaratlanul, vagy muszájból mégis szóba került, leírhatatlan ingerültséget váltott ki minden vonalon. Most a színház a legkedvesebb gyermeke, dédelgetett kedvence a tanácsnak. Minden ut oda vezet, minden beszédfonál ott végződik. Thália házikezelésbe vett temploma, mint legújabb városi üzem, végérvényesen befészkelte magát a szenátori szivekbe. A polgármester első szava például a tanácsüléseken Fodor Jenőhöz, az intendáns-üzemvezetőhöz szól a következő kérdés formájában: — Milyen volt tegnap este a házs Jenő ke? Igaz, hogy »zsufi« ház volt? Fodor Jenő diplomatikus mosollyal és szerénykedő szavakkal felel: — Hát voltunk, voltunk néhányan, de azért többen is lehettünk volna . . . — Ne szerénykedj már annyira Jenő, még azt hisszük, hogy te is olyan igazgató vagy csak, mint a többi: panaszkodsz, hogy nagyobb legyen a szubvenció. De mond, igaz az, hogy a »Horváth lányra« három napra előre elkelt már minden jegy? Azt, hogy »Horváth lánv«, ugy mondta a polgármester, mint egy öreg pesti színházi h a b i t ü é, aki nélkül sohasem volt még operettpremier. — Ez igaz, — mondja leplezetlen büszkeséggel Fodor. — Tyhüj de jó akkor, hogy prömierbérlő vagyok — áradozik a polgármester —,. igy legalább nem okoz gondot a helyszerzés. Fiacskáim, béreljetek ti is — fordult a tanácsnokokhoz —„ fogalmatok sincs, milyen jó érzés ez a biztonság. — Nem lehet azt előre elhatározni, hogy milyen napokon menjünk színházba, — vélekedett egy békétlen szenátor. — Dehogy nem lehet — intette le a polgármester —, sőt igy a jó. Az ember előre megállapítja^ hogy melyik este a színházi este, ilyenkor azután még a vacsorára szóló meghívások elől is kitérhet. Ez is borzasztó nagy előny benne.) De nehogy azt gondolja valaki, hogy ezek a beszélgetések egyfolytában hangzanak el. A színház, mint téma, átszövi az egész napirendet. A polgármester közben lankadatlanul irja alá az elébe tett aktákat, a referens referál, hogy mit, az nem fontos. Közben folyik a szó másról is, de csak olyan másodrendűen. A fő téma mindig a színház. — Tegnap végigjártam a színház nézőterét —sóhajt fel egyszer Fodor Jenő — és megállapítottam, hogy nagyon kopottak már a színházi szőnyegek. — Vigyázz Jenő, erről most nem lehet beszélni, hiszen úgyis megvadította a népeket az a százhetvenezer pengő, ami a színház rovatába került. Félek is, hogy baj lesz belőle a közgyűlésé,ni Aztán valamivel később: — Ötóráig elnökölhetek csak délután, mert ki kell mennem Tápéra, hogy, mint kegyúr, résztvegyek a váci püspök fogadtatásán. Mi lesz akkor, ha közben sor kerül a színházi vi tára . , . — Ne félj Vesztör — mondja Gaál Endre —, akkor én löszök az elnök és amikor nagyon elmérgesedne már a vita, szépen be rekesztöm maj d az ülést. — Igy jó lesz. Volt hatásköri vita is. Virág cukrász, a színházi büffé bérlője saját költségén átalakítaná a büffét, ha szerződését a város a jelenlegi feltételek mellett nyolc esztendőre meghosszabbítaná. Fodor Jenő a kérelem teljesítése ellen szállt síkra, mondván, hogy ez az ügy a színházi intendáns hatáskörébe tartozik. Gaál Endre viszont azt vitatta,, hogy a darab tipikus tanácsi darab, semmi köze sincs az inlendaturához. — Azért se lehet teljesiteni a kérést — mondotta Fodor tanácsnok —, mert nagy komplikációk származnának abból, ha megszűnne a házikezelés és ismét vállalkozó lenne a színigazgató. Bár csak láluám már. A cukrász kérelme fölött egyébként majd csak akkor dönt a tanács, ha pontosan megjelöli a végzendő átalakításokat. BELVÁROSI MOZS KORZO MOZI Szeptember 23., 24„ 25 én pénteken, azomhalo 1 é* v sárnap Az idény első nagy attrakciója! Eugán Sue világhírű regénye Bolygó zsidó dtáma 0 f 'Iv nisban. — Fős erepl«- Gábriel Gabrio. Szeptember 8!., 24., 25-én, penteke.i, szombaton, vasárnap HARRY LIEDTKE legújabb ftlmle MARCS4 IC4TONAJA v;dím ka andok a katonai evöngyéletbSl 8 felvban Azonkívül: Uíazás Perzsiában ,ilmie Elö dás '»ke/de'e 5, 7 es 9, vatár és tinn pnap 3, 5, 7 9 órfko E ftadis k kezdete 5 7 9. • - é< ünnepnap'in 3 5 7, 9 < ra*»r DÉLMAGYARORSZÁG JEGYIRODÁJA. Földsz. és I. e. páholy 5 személynek 14 40 Sscín&ási Éfelyáralu: Este D. u Díszpáholy l. sor Diszpáho y többi sor — — II. emeleti páholy 5 személynek Zsöllye és körszék I VI — — Körszék VII XII sorig — — Földszinti zártszék I sor — — Földszinti zártszék többi sor — II. emelell erkély I. sor - — 3 20 280 8' 320 2'40 2 l-;iO 160 1120 240 160 6-40 2-40 160 150 1-20 120 II. emeleti erkély többi sor — III emelet I sor — — — III. emelet többi sor — — — 80 IV. emelet karzati ülő — -50 Földszinti álló — — — — -70 II. emeleti állá — — — -60 III. emeleti ólli — — '50 Kar ali álió és lanulá Jegy — — —'40 Jegyek válthatók d. e. 9 12 és d. u. 3—7. Jegyváltás telefonon is. A jegyeket, kívánságra, tyaza kUldfUk Este 1 20 1 D. u. 1.—•80 - -65 -•40 «0 -•50 -•40 -•30