Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-23 / 217. szám

1927 szeptember 23. DÉLMAG¥AIÍORSZAG 9 Egy pécsi mérnök huszonötezer aranykorona kártérítést köyetel a várostél a kisvasul építése miatt. (A Délmagyarország munkatársálól.) Érdekes aktát referált el a csütörtöki tanácsülésen Fodor Jenő gazdasági tanácsnok. Bejelentette, hogy egy pécsi mérnök nagyobb összegű kártalanítást kér a várostól azon a ennen, hogy; az Alsótanyai Gazdasági Vasutat a város az 5 bejárási és kitűzési tervei alapján építtette fel. A' háború előtt többek között egy pécsi vállalkozó cég, a Deutsch és Erdélyi cég is kért, sőt kapott is egy évre szóló elsőbbségi engedélyt az általa megállapított vonalirány kiépítésére. Ezt az engedélyt egészen a háború kitöréséig évről-évre meghosszabbította a kereskedelmi miniszter, a háború kitörése után azonban a cég nem kérte a meghosszabbítást és igy az hatályát veszítette. Erdélyi mérnök már 1925-ben, amikor megkezdték a vasút építését, beadványt intézett a város tanácsához, amelyben bejelentette, hogy abban az esetben, ha a kisvasút az általa kijelölt vonalirányban épül fel, huszonötezer aranykorona kártérilésre tart igényt. A nagy zür(A Délmagyarország munkatársától.) Az ítélőtábla Kovács-tanácsa csütörtökön délelőtt tárgyalta Iván János gyulai szegényházi ápolt izgatási bűnügyét. A gyulai törvényszék a vádlottat héthónapi fogházra ítélte. Az ítélet ellen felebbezést jelentettek be és az érdekes izgatási ügy igy került a szegedi tábla elé. A vád szerint Iván János, aki valamikor gazdatiszt volt, a gyulai szegényházban az ápoltak és az ápolók jelenlétében azt a kijelentést tette, hogy a miniszterek okai a íríai áldatlan állapotoknak és hogy a papok éppen ugy szédítik a népet, mint a gazdasszony a csirkéket. Iván az ápolók ellenvetésére ezután azt hangoztatta, hogy a gazdagok herék, akik semmit sem használnak a nemzetnek. Iván ellen először csak vallás elleni vétség cimén indult meg az eljárás. Ügye a gyulai járásbíróság elé került, amely azonban izgatást látott Iván kifejezéseiben és az ügyet a törvényszékhez küldte át. A gyulai tör.vényMai számunkban budapesti jelentés alapján hirt adtunk már arról, hogy a Kúria a városnak Andor Zsigmond elleni pőrében feloldotta a törvényszéknek a bérleti "viszonyt felbontó Ítéletét s arra utasította a felebbezési bíróságot, hogy az Sndor Zsigmond által felajánlott bizonyítékokat szerezze be K az Andor Zsigmond által hivatkozott tanukat hallgassa ki. A birói eljárás alatt álló pörhöz nem szólhatunk hozzá, de kötelességünk, hogy megvilágítsuk: mit jelent ez a döntés a város közönsége számára s mit jelent azoknak a cselekményeknek megítélése tekintetében, melyek a birói eljárást megelőzték. A Kúria három irányban rendelte el a bizonyítást: zavarban ezt a beadványt a tanács nem intézte cl, mert teljesen komolytalannak tartotta. Most azután Erdélyi ujabb beadványt intézett a tanácshoz és bejelentette, hogy igényét a huszonötezer ar'anykoronás kártérl'ésre fentartja, mert meggyőződött arról, hogy \a kisvasút tényleg az általa készített vonaltervek szerint épült fel. A tanács a beadványt véleményezés végett kiadta a mérnöki hivatalnak és a tiszti ügyészségnek, ahonnan most érkezett vissza az érdekes akta. A mérnöki hivatal véleménye szerint a kártérítési igénynek semmi komoly alapja nincs, a kisvasút nem az Erdélyi-féle vonaltei'vek alapján épült fel, hanem kizárólag Szesztay László tervei szerint. Az ügyészség véleménye szerint Erdélyinek nincs joga semmiféle kártérítésre. A tanács ezen az alapon kimondotta, hogy Erdélyi kívánsága fölött, mivel annak semmi néven nevezhető jogalapja nincs, napirendre tér. szék előtt megtartott főtárgyaláson azután Iván tagadta a vádat és kijelentette, hogy szegényházi pletyka áldozata. A törvényszék azonban a kihallgatott tanuk vallomásával beigazoltnak látta a cselekményt és az idős vádlottat héthavi fogházra ítélte. A csütörtöki felebbviteli főtárgyaláson a törvényszék ítéletének ismertetése után dr. Boross főügyész a vádlott szigorú megbüntetését kérte, mivel Ivánt a köz tartja el és igy nála nagyobb súllyal esnek latba az izgató kifejezések. Dr. Deutsch Imre Iván védelmében a valamikor jobb napokat látott ember elkeseredett lelki állapotát vázolta, majd kifejtette, hogy a vádlott nem a nyilvánosság előtt használta a kifejezéseket, hanem társai előtt, akikkel egész nap együtt volt. A táblai tanács ezután ítélethozatalra vonult vissza és helybenhagyta a törvényszék itéleí tét. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem í semmiségi panaszt jelentett be. 1. A1 város azon az alapon bontotta fel a szerződést, hogy Andor Zsigmondot vagyoni helyzete nem teszi képessé a szinigazgatásra. A Kúria elrendelte most annak felderítését, igaz-e, hogy a város a szerződés meghosszabbítása előtt már tudott Undor Zsigmond fizetési nehézségeiről ? Andor Zsigmond ugyanis a pörben azt adta elő, hogy a szerződés meghosszabbítása előtt a városi számvevőség utján a város tanácsa többször felülvizsgáltatta a színház gazdasági ügymenetét, megállapittatta a színigazgató vagyoni státusát s összeállittatta hitelezői névsorát. A szerződés meghosszabitása előtt a | város tanácsa a szubvenció előleges folyój sitásával s egyéb kedvezményekkel igyekezett j Andor Zsigmond szanálásához hozzájárulni s i arról is folytak tanácskozások, hogy nagyobb összegű kölcsön nyújtásával lehetővé teszik Andor Zsigmond adósságai konvertálását. A törvényszék e tekintetben nem adott helyt a bizonyítási indítványnak s igy a Kúriának nem állott módjában — a tények ismerete nélkül, — érdemben határozni. Iz Undor Zsigmond által bizonyítani kívánt tények azonban Szegeden közfüdomásüak s igv nem nehéz előrelátni, hogy e tekintetben kélségieüenü! eredményre fog vezetni a bizonyítás. Azt pedig majd a bíróság fogja eldönteni, hogy e tények bebizonyításának mik lesznek a jogi következményei. 2. Andor Zsigmond annak a bizonyítására vállalkozott, hogy a szerződésnek eleget téve megszervezte társulatát. A város a szerződés felbontását azzal az indokolással is kérte, hogy. az Andor által megszervezett társulatot nem tartja a színigazgató szerződéses kötelezettsége betöltésére alkalmasnak. Andor Zsigmond arra hivatkozott a város álláspontjával szemben, hogy a szerződés szerint, ha a társulata hiányos, a város tanácsának fel kell őt szólítania a hiányzó tagok pótlására, a nem megfelelő tagok kicserélésére s ha nem tesz eleget a felhívásnak, a város bírsággal szoríthatja szerződéses kötelezettsége teljesítésére. A Kúria most annak bizonyítását rendelte el, hogy a város tanácsa közölte-e Andor Zsigmonddal, hogy társulata nem megfelelő, Andor Zsigmond eleget tett-e a tanács felhívásának s a város tanácsa szerződésszerűen járt-e el e tekintetben a volt színigazgatóval; Azok, akik az eseményeket ismerik, tisztában vannak azzal is, hogy e tekintetben is teljes sikerre fog vezetni Andor Zsigmond bizonyítási indítványa s a bíróság kénytelen lesz a tényeket az Andor Zsigmond által előadottakhoz képest megállapítani. 3. Annak felderítését is elrendelte a Kúria, hogy Sndor Zsigmond megegyezett-e hitelezőivel a szini szezon megkezdése előtt? Tanácsi iratok tanúskodnak amellett, hogy a volt színigazgató bemutatta a város tanácsának valamennyi hitelezőjének nyilatkozatát, amelyben a hitelezők hozzájárultak ahhoz, hogy követeléseiket 12—18 hónap múlva kapják meg. A Kúria bizonyára rendezetteknek1 tartja annak kötelezettségeit, aki a hitelezőivel ilyen egyezséget köt, mert ha nem tartaná rendezetteknek, bizonyára el sem rendelte volna ennek bizonyítását. S mivel Andor Zsigmond e tekintetben is köztudomásu tény bizonyítására vállalkozott, a bizonyítás eredménye "itt is igazolni fogja állításait. Ma már számolni kell tehát azzal a ténynyel, hogy a város el fogja veszíteni az Undorféle pört. Ma még beláthatatlanok azok a pénzügyi terhek, amelyek ebből folyóan a várost érni fogják. Mert eltekintve az Andor Zsigmondnak nyújtandó kártérítés összegétől, a pör sorsa kihat minden a város ellen a színházi rezsimváltozásból eredően indított pör kimenetelére. Sokszázmillióra rugó kártérítési kötelezettség terheti a várost. S ki tud felelni arra a kérdésre, hogy Az öreg Iván János Izgatása a szegényházban. Héthónapi börtönre iféltek egy szegényházi ápolíaí, aki kifakad! a gazdagok ellen. M sssin&ázi pör és a város felelőssége. Mire rendelte el a bisconyitúst a Kúria ? — A színház szanálásának költségei. — Háromszázmilliós művezetői fizetés és kétezerkétszázmilliós áeficií. — SokszázmiUiós kártérítés ter&eli még a várost. iMorfum örtíll pompás őszi üdülés ^«tomna QpUn fldfl?? W Stájerország legszebb vidékén ¿•ffyflO' ^ «^llbi ^teiePFuarft Kényelemmel berendezett intézet az összes StetetmaHk gyógyeszközökkel felszereive. Étrendi-, hízó- és fekvőkurák. Vizgyóíjyintézel. Kérjen illusztrált ismertetést és árajánlatot. Vezető orvos: Dr. E. STICHL. Igazgató: F. ROSt-'NAUtR.