Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-21 / 215. szám

DÉLMAG VARORSZÁG Lord UotQermere és H. G. Wells. A magyar közönség legnagyobb része még mindig csak egyéni akciót lát Rothermere lord fellépésében és azt , .hiszi, hogy az angol lapokban megjelent néhányé bátor vétó egyetlen ember lelkéből fakadt, aki' személyes szimpátiát érez a tragikus sorsú magyarság iránt. Ezzel vigasztalja és bátorítja miagát ellenségeink megriadt tábora is. Pedig nem igy van. Rotherrhére lord fellépése csak első tünete egy sokkal mélyebb és általánosabb átalakulásnak, mely most megy végbe Anglia közvéleményében, önzés a világpolitika íö^ugójo, de az érdek mellett morális tényezőknek is érvényesülniük kell. A morális szemponlokat elit lelkek hangoztatják belső parancsszóra, de idővel az érdek sem tud elzárkózni előlük, mert intézmények állandósítása hazug alapokon lehetetlen. A világháború rettenetesen eldurvította Európát, de maradt egy-két nagy gondolkodó, akinek a látását nem homályosította el a szenvedély. Ezek közt H. G, Wells keltette a legnagyobb visszhangot. És ha Rothermere lord megmozdulásának pszichológiai hátterét kutatjuk, nem hagyhatjuk említés nélkül H. G, Wells úttörő eszméit, amelyek alkalmasint hatással voltak a nagy angol ujságkírály gondolkodására. Az elkövetkező események é láthatatlan adatát érdemes lesz feljegyezni a történelem margójára. ' H. G, Wells már M r, B r i 11 i n g cimü regényében, mely a háborús Anglia naplója, feltárja, hogyan gondolkodott Anglia a háború alatt. Mr, Britling tanúsága szerint a háború Angliában a lelkesedés jegyében indult meg. A megtévesztett angol közvélemény, ideális célokat látott a háborúban, a német militarizinust akarta letörni és Belgium ietiprását megbosszulni. Nem volt igazuk, de azt hitték, hogy elnyomottak szabadságáért küzdenek. Később beállt a kiábrándulás és kijózanodás. Most már az volt a nemesebb angol lelkek egyetlen vigasza, hogy a nagy, vérpocsékolás árán olyan béke születik majd meg, amely igazságosabb alapra helyezi Európa térképét és a nagy kavarodásban megdőlt régi intézmények helyébe fejlődést biztosító uj és jobb intézmények épülnek fel, A regény, hősének, Mr, Britlingnek a fia elesik a fronton és a megtört apa megrázó tclküusu után abban a reményben keres menedéket, hogy iiál a közjóért áldozta fel. A hősi halottak hozzátartozói csak akkor találnak enyhülést, ha a háború szükséges áldozat volt, amely közelebb vitte az emberiséget ideáljaihoz. Ha nem Igy volna, akkor hiába halt meg a sok-sok apa,' féi-j és fin, hiába adta oda milliónyi rokkant u kezét, a lábát, a szemevilágát, hiába volt éhezés, nélkülözés, rettegés, hiába zudult szenvedések pokla a világra. Ha a háború nem harcolta ki a jog és igazság uralmát, akkor a Sátán az embteri sors intézője, nem az Isten. Nagyon fontos tisztában lenni ezzel a lelki motívummal. A Mr. Britling páratlan liatásu regény volt Angliában, amely az enleute köreiben Anglia határain lul is óriási íelzudulást keltett; de az évek megérlelték azt a felismerést, liagy: ¡ez a könyv a történelmi jelentőségű idők hü keresztmetszete. Ma már igy gondolkodik az angol nép a háborúról és az igazságos béke az angol közvélemény nagy lelki ügye lelt. A mai torz és gaz békébe Anglia éppen olyan kevéssé nyugodott bele, mint Magyar, ország. Hogy ez az érzés nem érvényesült a maga idején Versaillesbeu és Trianonban, annak csak szerencsétlenül egybevágó körülmények komplikált keveredése az oka. Mr. Britling megvonta a háború mérlegét Anglia számára, még a legkényesebb és legforróbb időkben a békekötés előtt. A bátor könyv hatása azóta'terjed Angliában és napról-napra erősebb lesz. Hálással lehetett Rothermere lordra is, de még nagyobb hatással lehetett rá H. G. Wells ujabb könyve, a William Clissold Világa. Aki ezt a könyvet olvassa, rögtön látja, mennyi személyes kapcsolata van Rothermere lorddal, William Clissold alapeszméje, hogy a világ megváltása nem a nép forradalmától várható, hanem a sajtó, az ipar és a kereskedelem vezetőinek egy uj, nemesebb típusától, olyan emberektől, akiket a pénzgyüjlés és gyönyörhajhászás n«m elégi 1 ki, hanem nagy pozíciójuk felelősgjfé&l tenni akarnák valamit az ftmb'eri<< ségért. William Clissold célja éppen az, hogy felébressze a társadalom mai vezetőinek a lelki ismerétét, rámutasson arra, hogy a vagyon és hatálom felhasználásának mai sivár útónjai helyett, a nagyemberekre milyen életcél és hivatás várakozik. Elsősorban a sajtó vezetőire céloz, akik a világ megváltói lehetnének. Elmondja — nevek említésével — lord Rothermere családjának érdekes tört é'n'c t é'l. Harmsworth ügyvéd két tehetséges fia az angol főrendek sorába kerül, azt egyikből lord Northcliffe lesz, a másikból lord Rothermere. A háború végén fél Anglia Northcliffe lordban látta'veiéi-ét,' tőle várta a világ sorsának megváltoztatását. Clissold szerint, Napoleon óta nem volt közéleti ember, akinek ilyen szuggesztív hatása lett volna a tömegekre. Lord Northcliffe tragikus halála után a hozzáfűzött remények beváltása fivérére, Rothermere lordra hárul. Leheletlen, hogy lord Rothermere ne érezzen meghatódást, amikor a Clissold lapjait forgatja és lehetetlen, hogy ne érezze' Northcliffe örökségének a felelősségét. Óriási jelentőségű az, hogy a háború légkörétől megtévesztett Northcliffe után, aki még ellensége volt a magyar ügynek, lord Rothermere a magyarság barátjául szegődik. H, G, Wells a B r i t} i n g b e n a háborús Angliát mutatja, a Clissoldban pedig a hábor.u utáni angol közvéleményt rajzolta meg. Ezt az időt »rekonstrukciós korszakt-nak nevezi. Mindenki tele van gyönyörű tervekkel, uj életet akart teremteni a romok fölé. És ha ennek a hangulatnak az ígéretei beváltatlanok maradtak — úgymond —, a törekvés nem halt ki, uj erővel fog feltámadni megint. A béke óriási csalódást hozo.tt minden ue.mesebben érző, angol embernek, >A nagy vérontás és.puszütásysak*ásva3£aá. kinja,"melyből megszületik az uj vilá&í• ¿^Lt5. ja Clissold. — *A nagy öldöklés egy Véréi vetés, amelyből az igazi .emberi testvériség ka. lászai fognak kikelni. Hiszen közvetlenül a,hál ború után, amikor még fülünkbe csengett a haldoklók hörgése, az anyák jajveszéklése, az özvegyek és árvák sóhaja, á tenger fenekére kül. döít hajók vész-szirénája, a felgyújtott talpgerendáinak ropogása, a légiónyi testi-lelki kft fogcsikorgatása: akkor még erkölcsi lehetetlen, ség volt kétkedni benne, hogy mindez valami célért történt. Hogy súlyos vérdijat fizettünk da valamiért hoztuk a nagy áldozatot.« Csalódás lett belőle. Mert — folytatja Glisi sold — »az oceánon tul hajóra ült a csőntarcti szikár, ünnepélyes, kifürkészhetetlen WoodrW W'ílson, hóna alatt egy. gyerekes iskolai dolgo. zattal, az ő hírhedt tizennégy pontjával. Akkor még nem ismertük a hiúságát és korlátoltságát . 5 '.« »Egész Európa felfigyelt, mindenki azt hitte, hogy Amerika most megmutatja az ujj igazi,, üdvözítő utat. De az eszme kidolgozása' ostoba volt és felületes, igazi bazárcikk, h'a'sznál. hatatlan bádogvacak.« De lesz még másképen is. »Az uj világrend — Clissold szerint — olyan mint egy megszüle. tendő hatalmas sárkány, amely még báb, de már küzködik, hogy lárvájából kibújjék és fel. repüljön. Néha mozgolódik, azután pihen. Most erőt gyűjt, látszólag mozdulatlanul fekszik, alig remeg, de nemsokára szétveti a burkot, kiterjeszti a szárnyait és ragyogva, zúgva felszállt nap felé , , ,« " i Rothermere lord akciója mélyen az angol 'közvéleményben gyökerezik. Sok időbe telhet, mig az eszme testet ölt, de a helyzet olyan, hogy, újra el lehet mondani azt, amit Arany, Jánöj irt 1861-ben: »És vissza uem foly az időnek árja, , Előre duzzad feltarthatlanul, Csak szélein marad veszteg hínár ja. j,. • S partján a holtviz hátrakanyarul. . —, Bizvástl Mi 'benn vagyunk a* fő-sodorban, iVeszhet közülünk még talán nem egy: , De szállva, im, elsők között a sorban, v ¡Vásznunk. d£g|d, hajónk előre megy.k " Szianai Tivadar, L> A Délmagyarország vasárnap megkezdi cimü világhirü Wells Britling regényének a közlését. Efidtll HIMO! OSZl nagy választékban megérkeztek. és téli szövetek !™H5J?™! Hölgyek figyelmébe!! Mielőtt kalapot vess, nésse meg K/VITTEL kirakatait! Tál Széchenyi íér 2, Iskola ucca 26. Legolcsóbb tüzelőanyag besssersés a Fodor faíelepekenfáspincékben eszközölhető, ahonnan száraz blikk (nem tutajon érkezeit) hasáb és vágott fát, 1. rendű bőnigsgrubei porosz tatai és salgótarjáni szenet és osztraui porosz kovács szenet, príma toecsl kokszot, retörta faszenet és alágyújtós puhafát a legkisebb mennyiségben is házhoz szállítanak, Pontos és előzékeny kiszolgálás. Fáspincék a belvárosban: Gsekonits ucca 4. Telefon 18-00. Dugonics tér 4. „ 11— Fodor ucca 7. „ 18—00. Telepek: Alsóváros Zerge ucca 18. Telefon 1;4—02. Rókus U. 4. „ 11-72. Hitelképes egyéneknek Mtelt nyújtunk. ünnepi kalácsokra megrendeléseiket felveszek Öáz&oz is Telefon jseMei wenveszGMC "EZ' szánnom -m 875 ¿ÉCOITLH iSerto 3-**.