Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-20 / 214. szám

1927 szeptember 20. DEL MAG V ARORSZ ÁG A tanács megszorítja a kiküldetéseket, redukálja a napidijakai, de a fuvarköltségekhez még nem nyul hozzá. (A Délmagi/arország munkatársától.) A város tanácsa csak kiböjtölte a napidijak és a fuvarköltségek redukálásának problémájával a polgármester nyári szabadságát. Hetekkel ezelőtt, amikor a pénzügyi bizottság által kiküldött albizottság befejezte munkáját és tapasztalatairól, javaslatairól jelentést teli a tanácsnak, fl tanács észrevétlenül levette, ti kérdést a napirendről, pedig már-már ugy volt, hogy sor'kerül a letárgyalására. Jöttek közbe fontosabb és kevésbé t'ontos ügyek, a hármas bizottság javasla'áról mindenki megfeledkezett, végre most, a hétfői tanácsülésen clr. Pálfij József tanácsnok a bizottság jelentését szinte meglepetésszerűen előterjesztette. Előbb résziele. e,i ismer'e te az előzn ém eket, elmondotta, hogy a pénzügyi bizottság a jövő évi költségvetéstervezet tárgyalása alkalmával kifogásolta a napidijak és fuvarköltségek cimén felvett összeg nagyságát és kiküldött két bizottsági lagol, Back Bernátot és Bokor Adolfot a kérdésre vonatkozó számadások felülvizsgálására, hátha kínálkozik valami mód a költségvetéstervezetbe beállított tulmagas összeg csökkentésére. Pál fi/ tanácsnok ezután felolvasta a bizottság jelentéséi, amelynek lényege — mint ismeretes — az, hogy ugy a napidijakat, mint a fuvarköltségeket lehet, sőt kell is csökkenteni, mert ezen a téren erős túlzások történtek a múltban. Javasolta a bizottság, hogy a város csak olyan alkalmakkor képviseltesse magát, amikor az .feltétlenül szükséges, de akkor is legfeljebb egy-egy kiküldött tisztviselővel. Javasolta, hogy a város területén végzett szolgálatok után ne űzessen külön kiküldetési napidijakat, legfeljebb élelmezési költség cimén adjon minimális megtérítést a tisztviselőknek, ha a kiküldetés bizonyos minimális időnél tovább tart, de gondoskodjon a tanács arról is, hogy a kiküldetéseket a jövőben indokolatlanul ne húzzák el a tisztviselők. A fuvarköltségek csökkentése érdekében pedig az volt a bizottság javaslatának lényege, hogy a város a meglévő hat személyautó közül csak kettőt tartson meg, a többit értékesítse. A kényes kérdés fölött természetesen hoszszabb vita fejlődött ki, amelynek eredményeképen kimondotta a tanács, hogy a kiküldetéseket megszorít ja, felhívja a hivatalvezetőket, hogy csakis a legszükségesebb esetekben tegyenek előterjesztést a tisztviselők kiküldetésére és személyes felelősség mellett ellenőrizzék azt, hogy a kiküldött tisztviselők ne húzzák el a kiküldetés idejét. Kimondotta a tanács, hogy a kiküldött tiszlviselő a törvényes napidíjon kivül külön élelmezési pótlékot nem kap. A fuvarköltségek redukálása érdekében a tanács a bizottságnak az autók eladására vonatkozó javaslatát nem fogadta el, mert a hat autó közül egyre a polgármesternek, egyre a város tanácsának van állandóan szüksége, a többi négy pedig a közigazgatási életben állandóan szükséges. Kimondotta a tanács azonban, hogy városi fogatol csak városi célra szabad a jövőben használni és ingyen autót, kocsit senki sem kaphat. A kiküldetések és fuvarköltségek ügyében Keclc Lajos | modern szabóságát Kölcsey ucca 4. sz. alá helyezte át. 212 egyébként Back Bernát és Bokor Adolf munkájának elismerésére dr. Fajka Lajos törvényhatósági bizottsági tag a következő indítványt terjesztette he a szeptemberi közgyűlésre: Szeged szab. kir. város pénzügyi bizottsága az 1928. évi városi költségelőirányzata tárgyalása folyamán a lehelő megtakarítások stb. eszközlése t's tüzetesebb felülvizsgálata érdekében begavári Back Bernát és Bokor Adolf bizottsági tag urakat delegálta. Tisztelettel indítványozom, hogy nevezett uraknak fáradalmat nem ismerő, alapos, körültekintő és Szeged város közönségének érdeki // megalkuvást nem ismerőén szem elölt tartó jól és igazsággal végzett közismert takarékossági működésűkért szavazzon Szeged szab. kir. város th. közgyűlése jegyzőkönyvi köszönetet. „tt pisztolyokat csak puskaporral töltöttem meg, k<( golyó nem ís volt benne y „az volt a fö, hogy a pisztoly nagyot pukkanjon vallotta a párbajsegéd. (.1 Délmagyarorszúg munkatársától.) Az elmúlt év október havában Szentesen pisztolypárbajt vívott Jávai Sándor és Székely Sándor, kél ismert kereskedő. A párbajra kölcsönös ütlegelés adott okot. Megütötték egymást, majd névjegyet cseréltek, megnevezték segédeiket és ezzel megindult a lovagias eljárás ismeri útja, ugy, ahogy az a. kódexben írva vagyon. A jegyzőkönyvekkel nem Lhekodex fegyveres elégtételt kökardról volt szó és ha nem akkor pisztoly. A kardról kélovagias ügyet telt elintézni. A vetelt. Először lesz sebesülés, sőbb azonban lemondtak. Szentesen ugyanis nem találtak megjelelő kardokat. .Maradt a pisztoly nagyon szigorú feltételekkel. A Tisza pariján 1926 októberének egyik dércsípte reggelén megvívott párbaj alkalmával azonban a felek nem sebesültek meg. A krónika hallga! ugyan arról, hogy az engesztelhetetlen lelek hány lövést adtak le egymásra, de tény a/., hogy a segédek már-már belefáradtak 41 pisztolyok gyakori töltögetésébe. Az izgalmas párbaj után a lelek nem békültek ki*. Délelőtt azután egész Szentes a párbajról beszélt. A felizgatott fantázia vérről regélt, amire azonban a lelek azzal cáfoltak rá, hogy sértetlenségüket bizonyítva, elsétáltak a déli korzón. A pisztolypárba j hősei ellen pedig bűnvádi eljárás indult meg. A szentesi járásbíróság a két ellenfelet és a két segédet elítélté, akik közül azonban Wellisch István felébbezést jelentett he a járásbíróság által kiszabott egynapi fogházbüntetés ellen. Az érdekes ügyet hétfőn délelőtt tárgyalta a szegedi törvényszék Bábermnnn-[anácsa. A tárgyaláson az elítéli párbajsegéd nem jelent meg, a járásbíróság elült tett vallomását dr. Berze Árpád törvényszéki bíró ismertette. A párbajsegéd vallomásából kitűnt, hogy a felek mindenáron karddal is meg akartak verekedni és csak Wellisch erélyes és határozott kívánságára maradlak meg a pisztoly mellett. A járásbíróság elölt bevallotta még Wellisch, hogy a felek a piszlolypárbaj alkalmával meg sem sebesülhetlek volna, mert a pisztolyokat csak puskaporral töltötte meg, golyó nem is volt benne. — Az volt a fö, hogy a pisztoly nagyot, pukkanjon olvasta a párbajsegéd vallomásából dr. Berze bíró. A l'elehbviteli tárgyaláson általános derű kisérte a párbajsegéd vallomását. Maguk a bírák sem állták ki mosoly nélkül. Elmondotta még vallomásában a párbajsegéd, hogy a rendőrség előtt leli vallomásában azért nem mondotta él manipulációját a párbajpisztolyokkal, mert teli, hogy a párbaj komikuma kitudódik és ebből szégyen liáramlóit volna •.t felekre. A pisztolyok különben még golyóval töltve is alkalmatlanok voltak emberi élet kioltására, aminek bizonyítására tanukat is jelentett be. A bíróság hosszas tanácskozás után kihirdette ítéletét, amellyel a járásbíróság ítéletét megsemmisitelte. A törvényszék uj tárgyalás megtartására utasította a járásbíróságot és tanúkihallgatásokat rendelt el annak tisztázására, hogy Wellisch István a párbaj előtt felszólította-« békülésre a feleket és hogy igaz-e a pisztollyal történt manipuláció. A munkaadók í'úhh nagyobb aszialostlzembol kizárták az aszlalosmunkásokat. Egyelőre nincs közeledés a munkások és munkaadók közöíí. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország vasárnapi száma beszámolt arról a bérmozgalomról, amelyet az aszlalosmunkások indítottak. A tárgyalások befejezetlenül maradlak és szombaton reggel négytizemben nyolcvan asztalosmunkás sztrájkba lépeti. A munkaadók szövetsége hétfőn azzal felelt, hogy több nagyobb üzemben leállíttatta a munkát és addig nem is hajlandó megengedni a munka folytatását, amíg a sztrájkoló munkások abba nem hagyják a sztrájkot. A munkásság azonban ugylátszik nem osztja a munkaadók álláspontját, mert a felek ézidőszerint meglehetős mereven állanak szemben egymással. A munkásság nevében egyébként Lájer Dezső ma a következő levelet intézte a munkaadók szövetségéhez: A Szegedi Munkaadók Szövetsége tekintetes Elnökségének. Szeged. Ma vett 112. sz. b. levelük tartalmát közöltem az érdekeli asztalosmunkásokkal. Álláspontjuk az, hogy mindaddig nem hajlandók a munkát felvenni, míg a megegyezés létre nem jön. Ezt az állásfoglalásukat azzal okolják meg, hogy nem kívánják a kizárás visszavonását sem, de azt sem lehetik az eredmény ismerele nélkül, hogy a munkát felvegyék. Azt hiszem, hogy mindkél fél érdeke a hatalmi kérdés kikapcsolása és a megegyezés mielőbbi létrehozása. Ezért az volna a javaslatom, hogy a tárgyalóbizottság még 111a este ülne össze és igyekezne az ellentéteket megszüntetni. Különösen indokolttá leszi az, hogy a mai napra jelzett kizárás nem járt sikerrel, amenynyiben a kizárást végrehajtó üzemek egyrésze a munkások egyrészét henlártották, míg más üzemek a kizárást kimondó határozatot tudomásul sem vették. Szeged, 1927 szeptember 19. Kiváló A hétfőn dé hosszasan tiszlelellel Lájer Dezső titkár s. k. munkaadók szövetsége Gábor György elnökiele alalt bérmozgalmáva u'an foglalkozott az asztalosmunkások és a késő esti órákban a következő kommünikét adta ki: A munkaadók szövetsége a munkásságnak eredetileg előterjesztett kívánságait a megkezdett tárgyalások során úgyszólván száz százalékig honorálta. Honorálta akkor, amikor a minimális munkabérek megállapítását elfogadta és pedig a munkásság által felállított -10 filléres alapon, amely szerint most 35, jövő év februárjától 10 fillér lett volna a minimális asztalos órabér. A többi kategóriákra vonat-