Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-20 / 214. szám

S2EGED : Síerkesziöíég: Deák Ferenc ucca 2. Telefon: 15-33.^KiodóWvaial, KötcstSnkönyvtél és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telelőn: 300. Nyomda: löw Lipót ucca 19. Telefon: 16-34.« » « » « » Kedd 1927 szeptember 20 • ® ® III. ÉVFOLYAM, 214. SZAM MAKÓ: Szerkesztőség fis J^atióhivtttel: Url ucca 6. Teletcn: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkeszlőség fis kiadóhlvatol: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szóm. « » « » « » « » « » eiőftzelest Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3 60, kUüdldSn 6-40 pengő. Egyes sarára 1©, vasár, cs Ünnepnap 24 líllfir. Uj földesúréit. Hóra Ferenc ma esti színházi előadásából. ... 1863-at írtak, mikor az a Jókai-regény megjeleni, amelyet még Gyulai Pál is kény­telen volt elfogadható regénynek elismerni, amikor a zárt ajtajú és komor magyar há­zakba, a csüggedt és sommit se váró, a múlt és jelen szenvedéseitől és a jövendő rémké­peitől elgyötört magyarok közé belépett Az uj földesúr. Váratlan vendég, aki még a Bach­korszak magyarját is meg tudta mosolyogtatni és fel tudta deríteni. Ó boldog nemzedék, —• mondja 1925-ben Jókai életirója, — amelynek ilyen viditót adott a gondviselés! Ö, százszor boldog költő, akinek tekintete rózsát tudott fakasztani az omladékokon is, aki a halálban Is hitte és érezte a- feltámadást, aki mézet tudott szívni a mérges virágból is, aki Anker­schmied lovagot tudott látni még íiaynau­ban is! 0, boldogtalan mái nemzedék, amelynek nincs Jókaija, aki birná Prospero varázs­vesszejét s virággal tudná befuttatni a ma Bach-korszakát! Mert a Jókai Magyardrszágáüak kétharmad részében ma ismét Bach-korszak van, csak ' komorabb, kegyetlenebb, vigasztalanabb Bach­korszak annál, amelyet Jókai költészete ugy konzervált, olyan eszményítve és megszépítve, mintahogy az ősvilág nemes gyantája, a boros­tyán megőrzi egy-egy hajdani szervezet kör­vonalait. Én a nyáron megfordultam a mai Bach-korszaknak "különböző provinciáiban, én jártam olyan magyar helyeken, ahol tilos a magyar ruha, a magyar szó, a magyar könny és nevetés, a magyar imádság és tán mind­ezek után káromkodni se tanácsos magyarul. Én voltam olyan magyar uriház vendége, ahol erre az alkalomra piros szegfűt és zöld ba­bért tettek dísznek a fehér abroszra, de ebéd­idő alatt bezárták a folyosóra nyiió ajtót, hogy valaki hívatlan tanuja ne legyen ennek az államellenes és hazaáruló cselekedetnek. És én mondhatom, hogy bár sokfelé meg­fordultam, sehol azokkal az uj földesurakkal nem találkoztam, akik a magyar földből ma­gyar lelket szívnak magukba és akik Anker­sclimiedből Yasmacskakovácsyra magyarosít­ják nevüket. Én csak olyan Ankerschmiedck­röl tudok, akiket legfeljebb Akkorsincs urak­ra magyarosithatna a népetimológia. Hanem a többiek, akiket a maga korszakának Leshari­umából mintázott Jókai, azok mind megvan­nak. Megvan doktor Grisák, a zsebrák, aki mindenkit megnyúz, a saját fajtabélit is, meg­van Maxenputsch, a tudatlan és ostoba hohen­heimi tudós, aki könyvből veti a lucernát és könyvből aratja a búzát és sohasem fogja megtanulni, hogy ezen a iöldön más törvénye van a földnek és víznek, szélnek és napsütés­nek, ménesnek és legelő nyájnak, mint más­hol; megvannak a panamisták, az egymás kezére játszó államhivalalnokok és vállalko­zók; megvan a miuden nációbeli emberek legalja, a denunciáns, a kém, az áruló Straír, aki mindepkít elád pénzért, a saját gazdáját is és természetesen megvannak a passzív reziszte :cia hősei is, a mindentől vissza­vonult, keserüségüks* ázsiai leg nána.. álcá­zó öreg Garamvölgyi Aüá..„<.., . a«;ik meu.oUőr­takarójukon pipázva össze..zoriiott ököilel vár­ják az ötödik telvonást, amikor eljön az ü jelenésük ideje és megvannak az Lju Garam volgyi Aladárok is, a mosolygó szemű optí uastákj az iíiu árvízi ha|ő5c& És sar/íKrA' fölött megvan, innen és lul a határokon, Kam­pós ur, a kasznár, akinél nemzetibb szimbó­lumot soha nem rajzolt Jókai. A magyar be­csületességnek és kedélynek, a magyar hitnek és hiszékenységnek, a magyar nyakasságnak és naivságnak ez a rózsaszín márványba fa­ragolt alakja hónapokig rejtegeti élele koc­káztatásával Straffot, a denunciáns latrot, aki elhiteti vele, hogy ő a bujdosó Petőfi. És mikor kihizlalja, felruházza, felpénzeli és az » ínég a kalapját is ellopja s a maga ócska fej- | tüdőjét hagyja ott helyette, akkor a* derék | kasznár leveszi a felöltőjét, fölgyüri az ingujjá! és nekiesik az elszelelt csavargó kalapjának, felpofozza, meggyúrja, lábbál meggázolja és lehordja mindennek, kiadja madárijesztő;uk a borsóföldre. Ez a mindenkilől meglopott és megnyúzott becsületes magyar, aki egy rossz kalapon tölti ki a mérgét, — nem azt mondja, hogy ez a tanulsága Az uj földesúrnak, enn k az égreszálló himnusznak a magyar fóíd'ineg­ölhetetlensógérői és meghődithatallanságáröl, — de áltól félek, • ez a szegény kasznár ez örök szimbóluma Jókai nemzetének. A Népszövetség izgalmas ülés után részbe elfogadta Chamberlain javaslatát, de a tulajdonkénem döntés decemberben lesz. Heves összecsapások a delegátusok között. — Chamberlain izgatót! felszólalása után lemondott előadói tisztségéről, majd lemondását visszavonta. Bppenyi: Nem adhatom fel a magyar állampolgárok jogait. — mondotta Apponyj —. a legfőbb nemzetkőzi törvényszék itélciél kell kikérni. Azzal fejezte foc beszédé!, hogy Magyarorsz;* mindenáron arra törekszik, hogy jó szomszédi viszonyban éljen Romániával. Magyarország kész tárgyalni, hajlandó engedményekre, is, tudja mél­tatni a román kormány szociális intézkedéseit, ele ilyen koncessziókat csak az elvi döntés meghoza­tala után tehet. Azután Chamberlain szólalt fel. akinek minden szaván megérzett az ingerültség. Szemére vetette a magyar kormány­nak, hogy hajthatatlan és makacs és még közvetítő javaslatot sem próbált tenni. Ezután Yillegas az ülést bezárta és a délutáni ülést három órára liizlc ki. (Budapesti tudösitőuk t el efo u j c 1 en­lése.) Genfből jelentik: A szombatról hétfőié halasztott tanácsülés csak a késő délelőtti órák­ban kezdődött és uegyedkettőkor ismét döntés «léikül ért véget. Seialoja olasz delegátus részben . támogatta a magyar álláspontot és azt mondotta, hogy lia a felek a bizottsági javaslatot nem fogadják cl, ngy cz cselben ki kell kérni a hágai nemzetközi törvényszék döntését. Scialoja beszéde után Yiltcgas elnök el akarta rendelni a szavazási, de Apponyi Albert jelentkezett szólásra és tiltakozott az ellen, hogy a tanács egyáltalán nem vette fontolóra a magyar álláspontot és aggodalmakat. — Csak egy mód és egyetlenegy lehetőség vau A Népszövetség tanácsa áélután végre megffo&ía áöntését. /1 döntés, mint előrelátható volt, asz agy elnapolása volt, azzal a megszorítással, hogy 4 tanács a hármas bizottság javaslatának első részét magáévá lette. A délutáni ülés első szónoka ismét Apponyi Albert gróf volt, aki hosszabb beszédben válaszolt Chamber­lainnak arra a szemrehányására, hogy a dele­gáció makacs és eugesztelhctetlenségct tanúsít. Az elkövetkezendő tanácskozások elé Apponyi a le­hető legkevesebb reményekkel néz, mert véle­ménye 'szerint a magyar és a román kormány álláspontjának elvi külömbözöségo folytán más megegyezés n?m képelhető el, mi'it birói és döntőbírói határozat. A konfliktus egyébként is néni a magyar kor­mányt, hanem a magyar állampolgárok jogait érinti, amelyeket ezek a magyar állampolgárok a trianoni békeszerződésben nyertek. Minden­i nemű koncessziókra hajlandók vagyunk, mihelyst egyszer a jogi helyzet tisztázva van, wm atihal­j inii fel azonban azt a bíráskodást, amelyül a j trianoni békeszerződés garantál. — Már el tudnám magamat határozni arra. hogy megszavazom az elfogadásra ajánlóit javaslatok nagyobb részét, clc nem adhatok fel olyan jogokat, ajRülyti magyar állampolgárok jajjal. Apponyi végül annak a remén; csök adóit kifeje­zést, hogy Chamberlain beismeri, hogy a magyar kormánnyal szemben felhozott szemrehányásai logtalanok és hogy Chamberlain vissza YODÍU üicfcatk Slrt'seuiíinn részletesen foglalkozott ezután Villegas elnök in­ditványával, hogy szétoszlasson minden kételyi, amely az ö és az elnök indítványa közölt esetleg fennáll. Leszögezte, hogy \ illegas javaslala a követeezó két részre oszlik. 1. A Népszövetség tanácsa Hozzájárulását adja a hármas bizottság javaslatainak ama részeibe;-., amely avval a két ajánlással számol, hogy tegye magáévá a két szemben álló fél javaslatban foglalt irányelveket és nevezzen ki Románia uj bírókat a vegyes döntőbíróságba. 2. A két érdekelt hatalom, amelyek ma még nem nyilatkozhatnak, közöljék idejekorán, még a lanács decemberi ülésszaka elölt, álláspontjuk írásbeli megindokolását. Slrcsemanu azzal zárta beszédéi, liogy a la­uűcs véglegesen csupán akkor szögezze Ír i vét«, méuyét, ha már elölte fekszenek az érdekelt kor­mányok válaszai. Tiliilescu szólalt fel czulán, aki ragaszkodott ahhoz, hogy a jelentés szövegezésű maradjon olyan, amilye n volt ís hosszabb beszédben támadta Appo:.; il, mondván, hogv a magyar birtoktulajdonosok, akikről itt lulajdonképen sző van, csupán előőrse! más követeléseknek, amelyek csak ezután jönnek. Romániában 87 ezer magyar araszt él, akik közül soha egyetlen egy sem ^auuszkodolt a Népszövetségnél, vagy a kiEebt'séjü b^ctt.^g­»41, sikÁBlSS r&geaflnfoefo

Next

/
Thumbnails
Contents