Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-17 / 212. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Deák Ferenc ucca 2. Teleion: 13—33. -Kiadóhivatal, ibQlcsönKQnyvtár és Jegyiroda: Aradi ucca 8. Teleion: 306. Nyomda: lb>v Lipót ucca 19. Telelőn: 1&--Ö4.« » « » « » Szombat 1927 szeptember 17 a a ® III. ÉVFOLYAM, 2.12,. SZAM NAkÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal l'ri ucca 6. Teleion: 151. szám.« » « » « » HÖDMEZÖVASÁRHELY: Szerkesztőség cs kiadóhivatal: Andtóssy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « >* « » « » « » \B№­tldüzciési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kilUSidSn ti-lü pengő. Egyes szám 16, vasár- és ünnepnap iillír Haláltánc. A század végén Ibsen drámáiban szerepeltek olyan jelképes rekvizítumok, mint az a gö­rögös fehér selyem szalag, amely halálos öle­léssel fonódott Isadora Duncan nyakára a szeptemberi verőfényben ragyogó Nizza utján, a robogó autóban. Olyan ez, mint Hcdda Gablerben az a revolver, amelynek golyója a züllött lángész hasába téved, vagy az a másik, amelynek lövése a kis Hedviget sebzi halálra a Vadkacsában. A gép által hal meg a hervatag szépségű Isadora -Duncan, aki a szép életet akarta. Ez a kaliforniai lány, aki a varrógépes Singer felesége., lesz, majd az autik tánc szerelmese és végül az orosz for­radalom költőjének hitvese: szimbólum, egy elmúlt világ szimbóluma, aki mellett meg kell állanunk, emlékezve és a jövőbe nézve, egy pillanatra. Miss Isadora Duncan annak a kornak gyer­meke és hősnője, amelyet fin de sieclc-nek ne­veznek. Éppen a rault század utolsó eszten­dejében bukkant föl izmos és karcsú alakja, hellén köntösben és mezitelqn lábakkal az ismeretlenség ködéből. A világ, - amelybe. hir­telenül^ és váratlanul beletáncolt, az uj római birodalom hanyatlásának a rothadás száz­szinü szivárványában csillogó világa-volt.. Az egyéniség kultusza tombolt minden téren. Kü­lumbözöm, léhát vagyok — hirdette az uj filozófia. En vagyak ón — kiáltotta elszántan Sudcrmapn hősnője Nietzsche után szabadon. A kapitalizmus pohos és a militarizmus szikár Überinenschei igyekeztek alaposan és kelle­mesen kiélni az életet. A tömegek sötét nyo­morúsága beleszakadt a kiváltságosuk "fényes palotáinak tengerébe. A tudomány gyártotta a haböru gyilkos argumentum alt és öldöklő szerszámait, a művészet az elefántcsonttorony­ba menekült az élet és világ nagy szédülete elől. Ekkor jOtí, láncolt cs gyö ött Miss Isadora Duncan, aki azt hirdette, hogy ő az antik görög világ ritmusát kelti életre és a hellén síépség ideálját valósítja meg. A tibiák, Obo­ák és hárfák lágy dallamára ringott,• az- idő és a tér határait kitolva abba a világba, amikor még Sappho dalolt, Phidias faragott, Demos thenes beszélt és Perikles cselekedett. Lelki testvére volt ennek az Isadora Durran­nak az a márváuyarai és párductestü szép­lélek, aki az élet királyának vallotta magái, aki' a szerelemben ,is görög példákat követett és aki a júdeai királykisasszony és a Dorian Grey végzetében a saját sorsát pecsételte meg. Mert nem lehet többé visszahozni azt ami • elmúlt, nem lehel büntetlenül az .idő küllőjét megfordítani, nem lehet hellén tavaszt vará­zsolni a napnyugati ősz alkonyalába. Mért jött a különös', különös éjszak:;, amely megint csak hirtelenül és látsaat szerint vá­ratlanul :$zukadt le. erre a világra. Jöttek az Apokalipszis rettenetes, lovasai, .jött a,", irtó­zatos. üig Parade, a borzalmas Nagy; Szüret, jött éve csudáknak, nem is egy, d:. egész sor és a-.régi .Európa 'eníi/erei egyszeri- csak értelleuül és céllalá'nü' álloKák a'nagy forga­tagban. És keresték elveszített magukat' és igyekeztek megtalálni -valamit, ami újra tartal­;nial és formát' föd adni elrontott, -elkallódon életüknek. Isadora Duncan-a iiáéoru -táncába fogott Athénben, a vérbe cs a halálba próbálta ringatni Themistokles és Alkibiaocs kései, sem­kges utódait. - £s amikor a nagy forradalom gvöielcy .'lói., !••>>•(•.-;; roV' ai k-r«»HÍ."»,,i. Isa­dora Duncan. a Szép hajdani szerelmese, a Nép szolgálatába akart állani, mint az uj tömeghit milliókat meghódító urának aláza­tos szolgáló leánya. Többé nem tibiák, obo­ák és hárfák, de üstdobok és harsonák hangjai mellett táncolt Isadora Duncan, de csakha­mar csalódtak egymásban, a Tömeg és a Művész. Nagyon fiatal volt ez a Tömeg a maga friss, töretlen, rendületlen és kérlelhe­tetlen hitében, akaratában és lendületében és nagyon öreg volt ez a Művész, a maga ötven évével, a maga önmagába visszatérő Szépség­imádatával, egy fáradt, beteg, kiélt világ em­lékeivel az ismeretlen egekbe és jövőkbe néző reménytelen tekintetével. És azután jött a régi világ üszkös romjain a régi játék: két korszak njwanedek ösvényén imbolygott tovább Isadora Duncan- Már nem táncolt, már csak ugy ment lehajtott fővel, lemondó lélekkel a halál elé. mint a keskeny pallón az ibseni hősnő, a szegény Rebeks West. A szép halált kereste a szép élet után, amelyre szomorú és szürke napok végtelen­nek teisző sora következett. Most már hiába volt a görög" váz tik nemes és finom ritmusa, hiába az antik világ visszfénye, a meneküli nő mindenütt a halált látta, az ő ideáljai, aa ő álmai és reményei halálát. A verőfényben tündöklő szeptemberi napon a nizzai vén as/.­szonyok nyarában az autó tovarobogott a ha­lóit nővel, mint ahogy az élet és a történelem tovább robog, uj csodákat, uj szépségekétj uj hiteket, uj ideálokat teremtve. A Tömeg tovább táncol, uj indulók dalla­mára. Az idö gépét nem lehet megállítani. Isadora Duncan életének és halálának ibseni szimbóluma ott áll intő jel gyanánt, két kot határsorompójánál. Aki az eke szarva mellől visszanéz, az elveszelt. Aki a jövőbe tart, az tekintsen bátran, egészen, igazán előre. i k . ' . Egy angol pilóta Du'faMn'hél neMivágoíí Óceánnak. (Budapesti tudósifónk telefon jelentése.).. . Londonból jelenük; Mac tnto«f> avgol pilóta ma reggel a dublini repülőtérről startolt az Atlanti Óceán átrepülésére. Mac Intosh leszál­lás nélkül akar eljutni Newyorkba. Mac Inlosht a kora esti órákban az írországi Galvay városka lelett látták, ahol igen erös clicnszéibe kerüli. A román kormány kilép a Népszövetségből, ha a Tanács szombaton kedvezőtlenül Itatároz a magyar román Nagy várakozás előzi meg a Tanács döníéséí. — MII határozott a jogügyi bizott­ság ? — Apponyi nagy beszédre készül. (Budapesti tudósítónk lelcfonjdentése.') Genfből jelentik: A Népszövetség tanácsa által kiküldött jogi bizottság határozata, a melynek gyakorlati értékét Romániában ugy fogják, fel, hogy a román-magyar biiio!;­pörök végeredményben mégis csak a párisi 'vegyes döntőbíróság elé kerülnek, bukavesti po­litikai körökben rendkívül kedvezőtlen benyo­mást keltették. Dnca belügyminiszter, aki je­lenleg a külügyminisztert is helyettesíti, ami­kor Titulescu jelentése megérkezett - a minisz­tériumba, azonnal Bratianuhóz sietett, akivel löbb órán keresztül taíiácsÉsozott. Ezzel a tanácskozással kapcsolatban a leg­határozottabban az a'hir terjedi el, hogy a ro­mán kormány elhatározta kilé­péséi a Népszövetségből, de csak abban az esetben, ha a népszövetségi fanács jóváhagyja a jogi bizottság javaslatait. Ennek a jelentésnek ellentmond az Adevcrul genfi tudósítójának jelentése, amely arról szá­mol be, hogy a! bizottság által elfogadott ja­vaslatok -a- Titulescu álial hangoztatott elveken alapulnak.. Eszerint a hozandó határozat lé­uye-ge az, hogy a román földbirtokrci'orm nem lehet tárgya a döntőbírósági eljárásnak, .de mindazon esetben, midőn a kisajátítások nem a rqmán kisajátítási elveknek megfele­lően törtéinek; a párisi vegyes döntőbíróság az illetékes. , Az Adcperui genfi tudósítójának értesülés.; s.i^cint a Uattagu bizottság indityájiygt rsv.J- i kwhl, heves vita uidn hozta xtuüg,, Eleiut? a.' romai-! álláspontnr s - iiában egyedül a lengy-rl ! delegátus helyeselte. Franciaország magatartása kez­detben bizonytalan volt, később Románia javára változott. Németország határozottan románellenes maga­tartást tanúsított, Anglia eleinte szintén a ro­mán álláspont ellen volt, Chamberlain azon­ban az angol politikai elveknek megíelelő­leg arra törekedett, hogy a bizottság nc hoz­zon egyoldalú döntést. Az angol külügyminisz­ter legszívesebben azt látta volna, ha Magyar­ország és Románia kiegyezett volna egymás­sal. Miután a kiegyezés nem sikerült, Chamberlain mindenáron komp­romisszumra törekedett. A Népszövetség tanácsának holnapi ülése előreláthatólag rendkívül hosszú lesz. Apponyl Albert nagy beszédben készül a magyar álláspont meg­indokolására, de Tiiulescu is délután öt óra óla szakadat­lanul dolgozik azon a memorandumon, amit holnap terjeszt a .Népszövetség elé. A tanács végleges h'utáruzatának szószerinti szövegét holnap este teszik közzé. Külön futár... Bukaresti jelentés szerint a román kormány külön jutáit küldölt Genfbe Titulescu külügy­miniszterhez azzal az utasítással, hogy tartsa magát, szigorúan »azon koraiány lm tározatb•••/., amely szepjt. em ifit ^cm JiajL'.núút fizetni a m^yai.C'ptwsökitzl:, bartmíven íegyett a Neo­'-jft-vttség allás'rioiitis.

Next

/
Thumbnails
Contents