Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)

1927-09-15 / 210. szám

tí»27 szeptember 15. DÉLMAGY4R0RSZ AG M két munkás&áson kivul egy o| bérpalotát is épit jövőre a város. Nehézségek a telekszerzés körül. (A Délmagyarország munkatársától.) A város hatósága lassankint mégis csak ráeszmél arra az igazságra, hogy a mai áldatlan viszonyok közölt az eggik legfontosabb városi feladat a lakástermclés, mert a város lakossága ezen a téren szenvedi cl úgyszólván a legnagyobb és legkiLirhalatlanabb nélkülözéseket. Ha eddig építkezésről volt szó, a hatóság sohasem lakásépítésre gondolt, hanem arra, hogy. munkaalkalmat kell teremtenie és ezt a célját éppen ugy elérheti templom- és egyetémépitéssel, mint bérházépiléssel. Az volt az elv, hogy a lakáslermelés nem közigazgatási feladat, ezt a befektetési lehetőséget át kell engedni a magántőke számára. Hosszú, keserves esztendők tapasztalatai és meddősége változtatta csak meg ezt a régi felfogást, sajnos, kissé későn, amikor az anyagi erők nagyrésze már felemésztődött, de azért még mindig jobb későn, mint soha. A polgármestertől nyert értesülésünk szerint a tanács a szeptemberi közgyűlés elé fontos építkezésekre vonatkozó javaslatokat 'erjeszt. Javasolni fogja két nagy munkáslakásokat magában foglaló bérház és egy uj városi bérpalota építését, illetve épitc^-—I; elvben való elhatározását. A határozat keresztülvitelére ugyanis csak jövőre kerülhet a sor. — A belügyminiszter ujabban bizonyos megszorításokat lépie.ett éleibe a városi épitüezések terén —- mondotta érdeklődésünkre a polgármester —, nevezetesen megkívánja, hogy előub magát az elhatározott építkezési szándékot jelentsük be neki. Amig a közgyűlés ki nem mondja, hogy építkezni szándékozik és ezt a közgyűlési határozatot a belügyminiszter «ern hagyja jóvá, még csak meg sem kezdhetjük az építkezési kölcsön felvételére vonatkozó tárgyalásokat. Ezért visszük be már a szeptemberi közgyűlésre azokat a javaslatokat, amelyeknek végrehajtására csak a jövő évben kerülhet sor, hogy az év folyamán megkapjuk hozzá a kormány halósági jóváha- ! gyást és a szükséges kölcsön felvételének engedélyezését. így a kora tavaszig az előkészületek is megtörténhetnek, a mérnöki hivatal elkészítheti a terv-eket és megtarthatjuk a versenytárgyalást is. Egyelőre az a terv, hogy csak kél munkásházal — egy- és kétszobás lakásokkal — és egy nagyobb bérházat építünk jövőre nagyobb és szebb kivitelű lakásokkal. Természetesen ki kell majd keresnünk az uj házak számára a legalkalmasabb telkeket is. Ez a telekkeresés nagy gondot okoz mostanában a város balóság.iiiak. . A legtöbb üres és jó városi lelket ugyanis az Országos Föidbirlokrendező Bíróság a házhe'.yigénylő tiszt viselők számára kisajátította, ha tehát a város építkezni akar, akkor kénytelen vagy üres magántelket vásárolni, vagy pedig régi, rossz karban lévő öreg házakat megszerezni, hogy azok lebontásával teremtsen helyet az uj épületek számára. A munkásházakat minden valószínűség szerint valamelyik sugáruton épiti fel a város, a bérpalota számára pedig a belvárosban keres megfelelő lelket. Felmerüli az a kombináció is, hogy a most épülő Uroszlán-uccai bérpalota mögötti öreg házakat, az úgynevezett Erdélyi-féle alapítványhoz lar.ozó három házat Lontalja majd lo a város és a Somogyi-uccára tekintő főuomiokzatial kiépíti az Uroszlán-uccai bérház lolylalásál, amelynek így négy uccára szóló frontja lesz. Ezeknek a házaknak a megszerzése — éppen azért, mert megha.arozolt célú alapítványhoz tarioznak — meglehetősen bonyodalmas, de a város már régóla tárgyal a kormánnyal, mint az alapítványok lőfel ugyeleli kalózával. A terv az, hogy a várói •az öreg házakat hivatalosan mégbecsülteti cö becsértékük kamatát fordítja majd az alapítvány céljaira. Valószínű, hogy a kormány is hozzájárul ehhez a megoldáshoz, mert a kamat lényegese« nagyobb, mint a düledező házak hozadéka és igy az alapítvány is jól jár. A város uj építkezéseivel kapcsolatban lapunk egyik olvasója azt a tervet vetette fel, hogy' a város az uj bérházaliban lévő lakásokat árverés, vagy versenytárgyalás utján adja bérbe, mint ahogy Makó város is igy adta ki uj bérházának lakásait. Ezt a megoldást azonban mi szpeiális szempontból nem tartjuk helyesnek, mert árverés; esetén az uj lakásokat azok kapnák meg, akiknek van elég pénzük lakásszerzésre, de árverésen kialakuló bérek kedvezőtlenül hatnának a magántulajdonú bérházaknak a szabadforgalomban kialakuló lakbéreire is. Szerintünk a Leghelyesebb megoldás az, ha a város normális bérekel állapit meg, amelyekből fedezheti az építkezési költségek annuitásait és a lakásokat az arra tényleg ráutaltaknak adja ki. Battonyán kél gyermekparalizis megbetegedés történt Szegeden nincs ok aggodalomra. — Csanádban egyes eseteket konstatáltak. (A Délmagyarország munkatársától.) Az erdélyi megszállott területen fellépett nagyobb arányú gyermekparalizis, vagy gyermekbénulás! járvány egy-egy esete — mint ismeretes — Magyarországra is elkerült Battonyán, Békésen, Debrecenben fordultak elő halálos megbetegedések. A népjóléti miniszter a hivatalos lap szerdai számában közli a gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta) elleni védekezés tárgyában kiadott rendeletét. A miniszter elrendeli, hogy a törvényhatóságok vezetői, a polgármesterek és alispánok a járványok elleni védekezésről szóló 1912. évi belügyminiszteri rendeletet a legszigorúbban tartsál: be. Egyben felhívja a vezetőket, hogy az elsőfokú hatóságnak bejelentendő első esetet haladéktalanul jelentsék a minisztériumba is. Az egyes esetek legutoljára Szeged felé közeledtek. Orosházán eddig hét gyermekbénulásos beteget kezelnek. A járvány terjed Csanádmegyében is. A battonyai hét megbetegedés után most Bőkény községre terjedt át a járvány, egyes eseteket Békéscsabán is észleltek. Csanád vármegyében azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy ahatárszéli forgalmat a minimálisra redukálják, a haláron átlépő embereket orvosilag megvizsgáljál;, ilyen módon akarják a járvány, terjedését megakadályozni. Szegeden nem történt megbetegedés, a főorvosi hivatal minden intézkedést megtett a járvány megelőzésére. MMIMNIMMWWWI WWMMWWWMIMIWMWI^^ A város jogtalan kisajátítása az egyetemi építkezések miatt — a Rákóczi-téren. A kocslbeálíó-lulajdonos kártérítési pört indít a város ellen* (A Délmagyarország munkatársától.} Az egyetemi kisajátításokká! kapcsolatban a város ellen egymás után indították a pöröket olyan magánosok, akik a kisajátítási eljárás következtében kért szenvedtek. Igy legutóbb Baráth Jenőné Rákóczi-téri vendéglős indított pört a város ellen, mivel a város a Rákóczi* téren levő kocsibeállóját egyszerűéi lefoglalta és a Palánkban kisajátítást szenvedő vendéglősök szlkvizgyárának adta át ellen* érlékkepen. Baréihné a város ezen intézke* dését jogtalannak találta és ezért bírói útra vitte ez ügyet A szegedi törvényszéken megtartott tár* gyaláson dr. Vadász Le|os törvényszéki biró a oáros eljárását szabálytalannak mondotta ki és megállapította, hogy a oáros Baráthné érdekelt salyosan megsértette rendelkezésével. Az érdekes ügyet szerdán tárgyalta az Ítélőtábla Mr/jfpdíManácsa és helybenhagyta a törvényszék ítéletét. A pör most a Kúria elé kerül, amelynek döntése után Baráthné kártérítési pört szándékozik indítani a város ellen, mivel a jogtalan kisajátítással teiemes kárt szenvedelt wsrs^HBSBi A pénsiigyigasgatóság as adók fokozottabb behajtását sürgeti „Az adóhátralék egyetlen fillérrel sem nagyobb a megengedettnél." (A Délmagyarország munkatársától.) A városi adóhivatal vezetője, dr. Csonka Miklós tanácsnok a napokban szigora hangú körrendeletei kapott a szegedi pénzügylgazgató* ságtól. A pénzügyigazgatásig arra figyelmezteti az adóhivatal vezetőjét, hogy az adók behajtását fokozott szigorúsággal forszírozza, mert abban az esetben, ha november elsejéig nem folyik be az erre az évre kiviteti közadók negyven száza téka, szóval a hátralék meghaladja a haivan százalékot, a közigazgatási bizottsággal a pénzügyigazgató megállapittatja az adóhivatal étén átló tanácsnok személyes és vagyoni felelősségét. Mini emlékezetes, a pén'/ügyigazgatósáy • ¡mull évben is hasonló szigorúságról hHöbbizben is tanú égőt. Dr. Koib Árpád pénz« ¡tjy'gdzgai > több alkalommal beterjesztette e kőzigazgatóságf ülésein az adóhivatal ekkbrí vezetőjén^, Füdo'r Jenő tanácsnoknak felelőssé tételére vonatkozó javaslatai, meri megállapítása szerint, a városi adóhivatal nem fejt ki — megfelelő szigorúságot ez adó* behajlások terén és ez az oka a nagy adóhátraléknak. A közigazgatási bizottság azonban nem fogadta el a pénzügy igazgató javaslatát, nem állapította meg az adóügyi tanácsnok felelősségét, ellenben megállapította azt, hogy a hátralék nem is olyan nagy, mint amilyennek a pénzügyigazgatói jelentés feltűnteti, hanem lényegesen kisebb A pénzügyigazgató ugyanis a hátralékokhoz számiloUa azokat az adótartozásokat, amelyeknek kiegyenlítésére a felek a pénzügyigazgatóságiól kaptak hala* dékot, vagy részletfizetési kedvezményt, de hozzászámította az előző évekről fenmaradi lóhátralékokat is. Megállapította a közigazisi bizottság azt is, hogy adgAloeftol már nem fejthet k< riégyshb -szigorúságot az adóbehajtások körül,