Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-12 / 184. szám

DfiLM AGYAROK SZAG i mi SZEGED Balázs ügyész betörőjét Székesfehérvárról Szegedre hozták a detektívek. (A Détmagyarország munkatársától.) Lévai Pállal, dr. Balázs Sándor ügyész betörőjével csütörtökön megérkeztek a detektívek Sze­gedre. A betörőt, mint ismeretes, a székes­vehérvári rendőrség íogta el. Holmijai közölt sok olyan tárgyat is talállak, amelyekre rá­illett, az a leirás., amelyet a szegedi rendőrség adott ki Lalázs Sándor ügyész lakásáról el­lopott ruhanemüekröl és ékszerekről. Enüek alapján a székesfehérvári rendőrség távirato­zott a szegedi, rendőrségnek, elküldöttek Lé- ; vai fényképéi is és érdeklődtek a szegedi be- 3 törésről. A fényképben azután Szegeden fel- < ismerték az ittjárt betörőt, mire detektívek utaztak el érte Székesfehérvárra, hogy Sze­gedre hozzák. Tegnap érkeztek vissza a detektívek Lé­vaival, aki beismerte, hogy 5 követte el a be­törést. Az ellopott dolgok nagyrészét azonban már nem találták meg Lévainál és a rendőrség most nyomoz ezek után a tárgyak után, hogy Lévai hol értékesítette azokat. A' betörő ki­hallgatását meg ma befejezi a rendőrség és igy kiderül a vakmerő rablás minden rész­Jele. Először a szegedi ügyészségre szállítják át és először itt fog számot adni dolgairól. A város tanácsa erdőt. és kirándulóhelyet akar létesíteni a gedóí körtöltés körül. (A Délmagyarország munkatársától.) A körtöltést körülövező úgynevezett Makkoserdő kiirtásával a városnak Újszegeden kívül nin­csen erdős kirándulóhelye. Pedig a Makkos­erdő évtizedekig legkedveltebb kirándulóhe­lye volt a város közönségének. Hatalmas töl­gyek között árnyas sétányok és padok szol­gálták a közönség kényelmét. Az erdő ki­irtása ntán bérföldek kerültek helyére és. csak nemrégiben kezdték meg az uj erdőtelepí­tést. A' csütörtöki tanácsülésen a polgármester ismét felvetette az erdős kirándulóhelyek létesítésének tervét, majd intezkectetl arra vo* natkozóiag, hogv a Gedón túli körtöltés mögött 5—6 holdas területen parkot. létesilseflek. Akácfa helyett fenyőerdőre gondolt a polgár­mester. Ugyanekkor felmerüli az a terv is, hogy Alsóvároson, ¡a Rendezőpálijaudvar előtt telepítsenek erdőt. Olyan terv is merült fel, hogy a vágóhíd előtti mocsaras részletet feltöl­tik és ott is erdőt létesítenek. A' tanács azon­ban ezt a tervet elvetette és khnondotta, hogy a vágóhíd előtti terület kiválóan alkalmas gyártelep céljaira és így e helyet nem tehet bef ásítani. V körtöltés mögötti- kirándulóhely létesí­tésének nagy akadálya azonban az, hogy a tervezett kirándulóhely területén bérföld Van és igy ezeket a liérfőidlujajdouosokat először kártalanítani keli. (A Délai.í'jyurország munkatársától.) A torony eláll hetek óla, amióta a dalosverseny rendezése aktuálissá válf, a tanácsüléseken, »» hivatali helyiségekben és a folyosókon csak n versenyről esik a szó. Minden más lonfo­sybb városi ügy báltérben maradt emiatt. Az Öthatom-uccu egy részlclének fellöttése két héttel visszamaradt, mivel a köztisztasági telep kocsiai! is lefoglalta a dalosverseny rendezőbíZ0fís%».. A o&Sfdríőki tanácsülés sem múlhatott el a •i-m>s verseny nélkül. A város már régebben TíOOÖ pepgőí utalt ki a dalosverseny bankett* lére, A verseny reiulezőblzotísága azonban aÖzLc >? LmOndötfs a bankettet és ugy dön­ölf, hogy luilfőneste az ujszegedi gyermek­játszóhelyen kerti ünnepélyt rendez, amelyen <i dalárdisláket megvendégeli. A rendező» bizottság « kerti ünnepéllyel kapcsolatban azt kérte a városlá'. hpgy a már régebben fel­ajéniolí 2ÜŰÜ pyagös' bankett-pénzt a kerti ütfmepélyen bessmólhassa fel, A város tanácsa íeljesüeüe is a kérést és elrendelte még, hoyy a gyermekjáfs?óhely területén ideiglenes villanylámpa-hálózatot létesítsen a mérnök­ség. Az ujszegedi ünnepéllyel kapcsolatban felmerült a hldpénzfaetés kérdése is. Dr. Tóth Bei? főjegyző amelleti voli, hooy n da* losok is fizessenek hídpénzt, hogy a város­nak is jegyen valami haszna a versenyből. A polgármester azonban tüískozoít m ország mindéit részéből ősszéssreglelt dalosok Ilyen Udvariatlan megsarcolása ellen, A tanács JS Qétföi napon íi^emlaéi érára eltoröltéle a lüiSs&MiÉi &M Rétiilléres vámfát. Saly&s l^onyoáalmak a város áalos-tisszteletálja Röriil. — A meg­vásárolt dif egészen szegényes, a városnak még egy áljai kel­lett vásárolnia. végiil is ugy határozott, hogy hétfő déli egy órától éjfélig fei/üggeszti a hidpénzszedést, hogy a hídon mindenki ingyen közlekedhes­sen. A csütörtöki tanácsülésen a legkomolyabb aggodalmai azonban a város tiszteleidijának kérdése okozla. A verseny megrendezéséinek első iárgyalásai alkalmával a város elhatá­rozta, hogy a versenyre llszleleldijal ajánl fel, A tiszteletdíj megvásárlására Gaál Endre kapoli megbízást. Gaál Endre érintkezésbe is iépeü Heks Nándor iparművésszel és 400 pengő értékben bronzból készült dombor­művei rendelt meg. A tervek szerint a dom­bormű n a városháza rajza látszik, amelyet Heks Nándor kellő időben le is szállított. A város fiszfeleldija közvetlenül a Király-díj ulán köveikezeit volna. A csütörtöki tanácsülésen, amikor a város tiszteletdíját bemutatták, a munka általános tetszést keltei!. Megállapították azonban egy­hangúlag — Gaál Endre kivételével — hogy a város tiszteletdíja nem méltó a dalosver• seny impozáns méreteihez. Kitűnt ugyanis, j hogy * a versenyre felajánlóit tiszteletdíjak | közöli a rendező város tiszteletdija a leg- f igénytelenebb, A városi tisztviselők egyesüle- j ténck liszteleidija például ugy értékben, mint külsőségekben sokkal hatásosabb, mint a város dija, "• ' a- $ — Ilyen tiszteletdíjjal nem állhatunk elő, \ — mondott« Tőíh Béla. í A tanács tagjai a tejük«* csóválták a tisz- < teleldij láttára, végül Somogyi polgármester azzal tőrle meg a csendet, hogy ezt a j}^. teletdijat csak másodsorban lehet felajánlani Gaál Endre a dombormű kiválóságát di­csérte és feleslegesnek tartotta egy uj lisiu" leldij megvételét. * Hogy a városnak végül ne kelljen szégyen­keznie, a tanács tagjai olyan alkalmas időben amikor Gaál Endre mással volt elfoglalta" egymás között súgva elhatározták, hogy 6-g száz pengőért serleg-tiszteletdijat vásárolnak, Heks Nándor müvét pedig a verseny „egyéb* tiszteletdíjat közé állifják be. Megbélyegzettek — a strandon. Ott izadtam a strandfürdő homokjában. Nem unatkoztam. Életükkel leszámolt elszánt strandolok némelyike sikoltozással, vagy ordilozással, de voli olyan is, amelyik hörgéssel és segitségkiáltással adott é 1 e t j el t magáról, miközben a Tisza kö­zepére igen praktikusan betolt fürdőtest utolsó lépcsőjéről ötperoenkint zuhantak a hüs habokba; Szegény emberek azt hitték, hogy az utolsó lép. csőről földre lépnek, de ezt a hiedelmüket azonnal megcáfolta halálrarémült arcuk, midőn kékrevál­lan felbukkant a vízből. Bárhogyan is igyekeztem, képtelen voltam felfedezni ezeken az arcokon a nyári fürdőzés kellemességeit, Inkább fuldokolni látszottak, mint örülni. Töprengéseimnek az ügyes fürdőmester vetett végett, aki folyton baráti jobbot nyújtott a vízben ficánkolóknak, mire azok kinn voltak a vízből, de a lépcsőre borzasztóan hara­gudtak, Amint ott süldögéltem a napon, alaposan meg­szomjaztam, Nem mondom, a strand annyi kénye­lemmel fel van szerelve, hogy minden vágyamat* elolthatom, de hát miért éppen a szomjuságöraat nem? Víz után vágyott eltikkadt torkom. A kut körül vérbeborult szemmel apák próbálkoztak égy­két korty vizet kicsalni a vezetékből. De az meg­kötötte magát, nem adott. Egy cseppet se. Az egyik fiatalember kinyújtott karral kérte ai! áldást. Néztem a négerbarna ifjút, mint könyörgött1 az Egek Urának. Nézem, nézem és egyszerre csak min akad meg szemem. Porapás izomzatú karján szabályos kék pecsét, Vizért nyul azután egy másik kar, egy harmadik, egy negyedik.. Pe­csét, szigorú pecsét mindegyik karon Elolvasom: a Parlfürdő bélyegzője. Mi ez? Borzasztóan megijedtem. Vágóhíd van itt vala­hol? Menekülésre gondoltam és arra, hogy ezek biztosan valami bünt követtek el és most bünte­tésből karjukra tetováltak egy strand bélyegzőt. Óvatosan odacsusztain az egyikhez és illedelmesen megkocogtattam a lábát Lenézett. — Pszt! — mondottam én, — jöjjön közelibb! Erre lehajolt hozzám. Suttogtam. — Mondja — kérdeztem, — miért van maga lebélyegezve azzal a pecséttel? Miféle bűnt követett el? — Maga szamár — felelte nagy őszinteséggel a kérdezett, — ez csak arra való, ha eltávozunk a fürdő területéről, ne kelljen ujbóí fizetni, ha visszatérünk, Fellélekzettem, Hiszen ez végeredményben nagy­szerű. Lebélyegeztetem magam én is és soha több© nem fizetek a strandon. Bor, _ _ | Xarova-Huru I § Jönnek a bestiák $ M a legnagyobb dzsungel Hím $ hétfőtől szerdáig a Ss&lwnyitHm gi a szegediek találkozó helye Budapest legelsőrendü, mod?rn családi szilfája az 434 !sf¥ánKirá!?"Szá!loda VI., Podmanlczk? ucce Mérsékelt árak, figyelmes kL^lgájás, modern berendezés, közpmü f&tés, rnetegvizszelgdUatds, lift. Mapl tel jes pensió 8 pengötőL A Esyuyaii pályaudvar közelébe®-^

Next

/
Thumbnails
Contents