Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-10 / 182. szám

D£LMAGYARORSZÁG 1927 augusztus 10. Az eddigi jelentések «zerint senki sénT^séBesült meg. Londonból jelentik: A' földalatti vasút robbanásának színhelyén öt apró bombarészt találtak. A' bombák kezdetlegesek voltak. A tetteseket keresik. Párisból jelentik: Casablancai jelentés szerint ű- városban nagy. tömegek tüntetlek és máglyán elégeltek egy amerikai lobogót. A' párisi minisztertanács ma fegyelmi eljárást inditolt azon postalisztviselők ellen, akik résztvettek a kommunisták tegnapi ütni elő sztrájkjábanTízezer munlcás ro&anta meg a bostoni fogtfúzat. .XiwvorkLól jelenlik.- Tegnap tizezer munkás ostromolta meg a bostoni fogházat, mert ki akarta szabadítani Saecot és Vanzettlt. A rendőrség viszszaverle a támadást. Attól tartanak, hogy a csütdrtöki kivégzés napján még sokkal nagyobb zavargások lesznek. Az anarchisták azzal fenyegetőznek, hogy egész Newyorkol a levegőbe röpítik, ha nem sikeriil eiérniök a két artftrélHsia- nv?g_ kegyeimezésói, Nangesser anyja is . . . Párisból jelentik: A lapok jelentik: Kuagesser an.vja kegyelmi kérvényt nyújtott be Fuíler kor. mányzóhoz Sacco és Vanzetti érdekében, Talvajlesben sajtit revolverével lőttéin agyon a gafoonaUeresfoedőt. Az éjszakai órákban a járókelők két lövésre leltek figyelmesek. Betörtek a raktárba, egy lisztes zsákon találták holtan u kereskedőt. Ugyanekkor egy ismeretlen alak menekült ki az ablakon keresztül. A nyomozás azonnal megindult. Valószínűnek tartják, hogy a tolvaj előbb elrejtőzött a raktárban és amikor Czini elaludt, kitagadta annak kezéből a revolvert és azzal lőtte agyon a kereskedőt. Három embert őrizetbe veitek. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pécsről jelentik: Decs községben ma éjszaka agyonlőtték Czini György 34 éves gabonakereskedőt. A kereskedő két-három éve jött át jugoszláv területről, mert onnan kiutasították. Nemrégiben észrevette, hogy. raktárát állandóan fosztogatták, ezért ma este elhatározta, hogy meglesi a tolvajokat. Revolvert vett magához és. elrejtőzött a raktárban, .Valószínűnek látszik, hogy Czini várakozás közben elaludt. Az angol alsóház „magyar bizottságának" elnöke a Rolhermere^akcióról. Iiondon, augusztus 9, Sir Róbert Gower, az angol alsóház tagja és annak az angol bizottságnak a vezetője, amely legutóbb Középeurópa háború utáni viszonyainak tanulmányozására alakult, az újságírók előtt kijelentette, hogy a bizottság szinte magától alakult meg és eredeti, ha a körülményeket is figyelembe! vesszük,1- már a régebbi időbe nyúlik vissza^ Már a trianoni szerződés ralifiká. lása idején a lordok házában, de az alsóházban is akadtak politikusok, akik a• középeurópa-i ügyek szabályozását különös figyelemmel kisérték és a tárgyról beszédeket is mondottak. Valahányszor ezzel a problémával összefüggésben bizonyos kérdések felvetődtek a parlament tagjai között, természetesen vita indult róla. Azoknak a száma, akik Középeurópa ügyében különös érdeklődésre érzik magukat kötelezetteknek, állandóan nő és a parlament tagjai igen nagyfokú hozzáértésre tettek szert az érdeklődésben. Akik arra a meggyőződésre jutottak, hogy ezek a kérdések a legnagyobb fontosságúak, különösen lord Boolon nevét kell említeni. Ezek a kérdés ! alapoos tanulmányozását tűzték ki célul. Ezek so- 1 raiban helyet foglalnak a két ház legkülönbözőbb pártállási! tagjai, ami inár magában véve is a legnagyobb biztosíték a tekintetben, hogy pártatlanok és minden politikai befolyástól függetlenek. Igazságosság és tarlós béke. ez általában az emberiség, dc különösen Anglia legfőbb érdeke. Könnyen érthető tehát, miért tanusit minden angol párt különös figyelmet az ügy iránt, Anglia érdekelt az a körülmény is ériati, hogy ő is a trianoni szerződést aláírók között van. • A bizottság működése és a lord Rolhermere sajtókampánya között nincs semmi összefüggés. Puszta véletlen, hogy a cikkek megjelenése és a bizottság megalakulása körülbelül egy időben történt., Ez a körülmény is mulatja, hogy a középeurópai probléma igen soknak a figyelmét magára vonta. A bizottság elérni kivánt eredményeiről egyelőre még semmit sem lehet mondani.. Ezidőszerint á bizottság tagjai Középeurópába akbr. nak iiitazíii, hogy a problémákat a helyszínén »a. nutinányozzák. ,.v Levélváltás a megegyezés felé a szegedi építőmunkások sztrájkja ügyében. A szírájkvezeiőség szerint az építőmunkások egyrésze „vántíotboíoí ve« kezébe". (A Délmagyarország munkatársától.) Az épílőipari sztrájk ügye a munkaadók, szövetsége és a sztrájkvezetőség közötti levélváltások és nyilatkozatván ások során lassan a megoldás felé halad, annak ellenére, hogy mindkét fel hajthatatlanságát hangoztatja. Az épitűszlrájk ügyében a Szegeöi Munkaadók Szövetsége a következő levelet intézte a Szakszervezeti Bizottsághoz: Válaszolva a mái napon hozzánk intézett levelükre. term&ztek'sen nem követjük -önöket ez átiratuk első mondaiában tartalmazott és önöknél megszokott provokáció utján, ha-nem átiratuknak csakis lényegbevágó-kn-laTmával foglalkozva a! kővetkezőket IkM&ljök-r Kezünkben van a péesi kereskedt-hni ós iparkamarának" sürgöüycrlesitésc, ntely szerint Pécseit 92 fillér az áílalánós órabér-, ami egyes, szokásszcrinlí magasabban üüicii^i.ky-ké^ nyesebb munkáknál. Iri/fcljyhb emelkedik. Birtókuokban • van továbbá a detn'ct&iü' kereskedelmi és iparkamara telefon jelentése, |nely szerint a í>_ebreeéab<m ez év júniusban [ kötőit és változatlanul ienlarlolt kollektív az r{ ződés alapján a rendes falazó kőmüvesmuökásokat. amely az összes munkásoknak több mint 7,"> százalékát teszi ki. 90 filléres óradíjjal fizetik, míg a szokás szerint magasabban fizetett egyes kényes munkáknál (létra, függőállványon dolgozó stb.) a munkabér 40% fillérig halad feL Ezzel bebizonyítottuk, hogy az önök állal elfogadni kivánt Pécs és Debrecen városokban .sem -fizetnek magasabb,- inkább alacsonyabb munkadijat, mint az áltálunk kilátásba lielyezeltek. Ennélfogva megbízóink, a helybeli 'épitőműnkaadók, elfoglall álláspontjukat most már indokoltabban v'úllozatlanul jenhniják. V. A s/,iiájkve/,eíőség Crre. az átiratra a Délmagyarország imuikutársának a kövclkcző nyilalkozalot adta: /Az. építőmunkások vezetőségi- a mai -napon ,a munkaadók. ¡szövetségéhez; intézett. _áí-' iratában isméteHt'ii hangözlalla. hogy untaién arra . tőíií'.kszik. -hogy aü qMtöiparbáü:, béke hel-} ríalljön , aúljkora. xaefreg-- alápr jaui eiiogadta a muűkaaítök iáu k&tó|áiétt fclvi álUsftóatiál, h^gy á ské&i&i MuAkúfélté* telek nem lehetnek rosszabbak, mint az orszán bármely városában a legjobb munkafeltételek Minthogy pedig munkaadói részről alapuj ajánlott miskolci építőipari munkalel. lételeknél a pécsiek, illetve debreceniek kedvezőbbek, mi a megegyezés alapjául a pécsit; illetve debrecenit ajánlottuk fel. A hiteles adatok hozzánk még nem -érkeztek meg, de nem vonjuk kétségbe, hogy a munkaadók szövetsége által a kamarák utján .beszerzett adalok helytállók. ... — Ezen adatokat a munkaadók szövetsége mai átiratában közölle, mely szerint Pécsett az építőipari munkabérek alsó határa 92, lelső halára 100 fillér, míg a debreceni munkabérek alsó halára 90, felső határa 101 fillér. Amennyiben a munkaadók szövetsége tegnapi átiratában kifejezésre juttatott elvi igéretét állja, a békének a mi részünkről nincs akadálya. De a munkaadók szövetségétől ma vett átirat utolsó bekezdéséből azt kell megálW pitanunk, hogy nem akarja őszintén a békét, mert — jóllehet a fenti béradatok helyessé-, gét elismeri — az általa felajánlott 80 fillér minimális és 92 fillér maximális órabérekre vonatkozólag a következőket irja: »Ezzel bebizonyítottuk, hogy az önök által elfogadni kívánt Pécs és Debreoen városokban sem fizetnek magasabb, inkább alacsonyabb munkadijat, mint az általunk kilátásba helyezet» lek. Ennélfogva megbízóink, a helybeli építési munkaadók, elfoglalt álláspontjukat most már még indokoltabban fentartják.« — Ezzel szemben a tényállás az, hogy az építőmunkások eredeti követelése az egész voV nalon 12 fillér volt. aminek megadásával a szegedi órabérek alsó halára 82 fillérre, felsői határa pedig 100 fillérre emelkedett volna! —• Mindenki megállapíthatja nemcsak azt:/ hogy a szegedi munkásság bérkövetelése jogosult, hanem azt is, hogy Pécsett és Debrecen>• ben előnyösebb munkafeltételek vannak érj vényben. A pécsi és debreceni béradatok megismerése ulán természetesen a szegedi építőmunkásság most már ragaszkodik ahhoz, hogy legalább olyan munkabéreket kapjanakí mint a pécsiek, illetve debreceniek. — Meg vagyunk győződve, hogy ezt el is fogjuk érni, csak azt sajnáljuk, hogy a szegedi építőmunkások jelentékeny részét a munkaadók szövetségének igazságtalan ellentállása a város elhagyására kényszeritette. % — A munkaadók szövetség^ nem számolt azzal, hogy a szegedi épitőmunkásság 80 százaléka hozzászokott ahhoz, hogy vándorbotot vegyen a kezébe és más helyen is biztosítani tudja kenyerét. A szegedi építőipari munkáltatókat és épittetőket, nemkülönben a munkásságot és Szeged város gazdasági életét a sztrájk következtében ért kárért azok a fele-, lőssek, akik ennek a bérharcnak már a kezdetén az igazság alapján nem vetettek véget. „I mayy arik javithaialiaiiok"— irja a cseh fasiszták iapia. Prága, augusztus 9. A' cseh fasiszták lapja ismét foglalkozik a magyar kérdéssel. A magyarok javíthatatlanok, irja a lap. Ez a nemzel nem tudja elfelejteni azt az ősi tulajdonságát amelyeket még ázsiai hazájából hozott magával, a vadságát. Az ázsiai puszták fiai ezeréves európai ittlétük alatt sem szoktak el attól, hogy a nemzeti korrektivum egyetlen érve az erőszak és hogy erőszakkal és gonoszsággal többet érhet el, mint okos külpolitikával. A -magyar vadság két módszert ismer: Lor-, radálraaC vagy háborút. A magyarok mindig l éréked ni fognak az elszakított területek visszaszerzésére. A törekvésükből a magyar vadság miall előbb-utóbb háborús konfliktus fog keletkezni. A legnap még elnyomott nemietekre holnap olyan .malomkövek feladata hárul, amelyek között lassanként, felőrlődik á névü.et mely a -maga megátalkodott tii*" kaúfaíágá ai KöiéPéuíőí'át véstél*éa*ti & ve' szélyéztetni lógja,