Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-09 / 181. szám

S2E6E9 : Síerteízlöség : De6k Ferent; ucca íí. Telefon г 13-33. ^ Kladóhlveíal, líölceönliönyvl«r és Jegyiroda; Aradi ucca в. Teleítm: 306. ^ Nyomda г Löw if.pót ucta 1». Telelőn: 16-34.« »«»мм KEDD 1927 AUGUSZTUS 9 в«» III, ÉVFOLYAM, ISI. SMM í!AKÖ: Szerke»zl4fsé() és fcladöMveloi * lirl uccn в. Telc-ton: 131. szám.« »» « » « *• HÓDMEíÖVÁSARHIilYг S.«erfee»scíöSK'iSÍ cs Kiadóhivatal; Aüdréssy ucca 'Л sí. Teiefo»; --49. бжйта. « г» « » « » ш а» «к :v. ШЕ2Р4 előfizetési ére havonla 3-2», vldétcn és a fövííosben 3-©0, ьиишдап 0-4П penge. Egye» szém 1®, vasér- és Ünnepnap 24 И1& т. Magyarország felosztása — a hábora előtt. •A! Rothermere-hajnal halvány derengésében sokszor hallani, hogy a trianoni határokat Ma­gyarország az októberi forradalomnak köszöni. Némelyik revíziós cikkben szinte ez a hangsú­lyozott tőmondat s a nemes lord egész akciója csak zsámoly a n'y aktilóhoz, mely kollegiális szívességgel kináltatik a destruktív sajtónak, mint az országvesztő íorradklom előkészítő­jének. Eszünk ágában sínes szembeszállni ez­zel a nagy fújtatóval szerkesztett széllel az októberi forradalom védelmében. Nincs ér­telme annak, hogy a máról hoJnapra dolgozó ujságiróloll elébe kotnyeleskedjen a történe­lem ítéletének, amelynek se helye, se ideje nincs még itt. Egészen más ok késztet bennün­ket annak a kimutatására, hogy a trianoni béke ódiumát jóhiszeműen se|az októberi for­radalom, sc az akkori sajtó nyakába nem lehet varrni." Az angpí lordnak az igazságért való harcához akarunk fegyvert adni, amikor rá­mutatunk arra, hogy Románia és Szerbia már a világháború kitörése előtt felosztotta egg más­közt Magyarországot, még pedig a monarchia akkori felelős vezetőinek szemeláttára. Nem igaz" 'liogy ellenségeink |iadizsákmáuy címén tették rá a kezüket a mi Erdélyünkre és a ini Bánátunkra. Már a háború ¡előtt rablószev­ződést csináltak rá, amelyet a magyar kor­mány jóhiszeműsége és a Habsburg-diplomá­cia tradicionális ügyejogyottsága valósággal jóváhagyóit. Nehéz vád, de bizonyítunk. Le nem tagad­ható dátumokkal és nyomtatásban megjelent dokumentumokkal. * 1913 december havában, a delegációs ülések alatt a Pesti Hírlap azt a feltűnő hírt közölte, hogy pár hónappal azelőtt, a nyár folyamán Románia és Szerbia titkos szerződést kötött Magyarország ellen. Azaz, hogy a hir nem is \olt olyan íeltünő. Se a magyar kormány, se a magyar kormány pártja nem vette észre. Csak az ellenzék vett róla tudomást s annak nevében Károlyi Mihály gróf interpellálta meg a. delegációkban a külügyminisztert: igaz-e a hir, szándékozik-e róla nyilatkozni vala­melyik felelős tényező. 'Az interpellációra azonnal válaszolt Berch­lold gróf, az akkori külügyminiszter a mo­narchia történetében a végzet embere. Azt válaszolta, hogy tudomása szerint ilyen titkos szerződés nincs és nem is hiszi, hogy ilyen lé­tezhetne. Természetesen: zajos helyeslés a hat­vanhetes gondviselés táborában. Ezzel, ugy látszott, a titkos szerződés ügye lekerült a napirendről. De a Pesti Hirlap, akkor erős ellenzéki sajtó­orgánum, gondoskodott róla, hogy az ügy napi­renden maradjon. Polémia helyett egyszerűen leközölte a titkos szerződés hiteles szövegét. A1 szerződés szövege szerint Románia és Szerbia kölcsönös védősző­uetséget kötnek arra az esetre, ha bár­melyik szerződő felet egy nála erösebb külföldi hatalom támadná meg. Hogy melyik ez a »külföldi halalom«, az kitűnik •abból, hogy mit jelent ki a szerb király és mit a román, király: a szerb király kijelenti, hogy mindazon területeket,ame­lyek a Dunától és az erdélyi havasoktol északra feküsznek és részben, yagy egész­ben románoktól lakottak, >• ín ki­rály érdekkörébe tartozóknak ismeri cl. Viszont a román király kijelenti, hogy a szerb király érdekkörébe tarto­zóknak ismeri el a Dunától északra és a Tiszától nyugatra-keletre eső területe­ket. Szóval Szerbia és Románia odaaján­dékozták egymásnak a velük baráti, sőt szövetségi viszonyban levő Magyarország testéből Erdélyt, a Bánátot és u Bács­kát. Azt hihetné az ember, hogy. ez a leleplezés az illetékes köröket ' kínos helyzetbe hozta. Csakhogy a mi hivatalos köreinket ilyen ki­csiségek ki nem hozták a flegmájából. A külügyminisztérium félhivatalos nyilatkoza­tot tett s ugyanaz a külügyminiszter, aki a delegációkban még mindent tagadott, most már beismert annyit, hogy a Pesti Hirlap nem egészen az ujjáböl szopta az értesülését, ha­nem a prágai Narodni Liszli-bői vette. Azon­ban az se maga találta ki, hanem az meg az orosz hivatalos lap, a Noveje V re inja decem­ber 28-iki számából merítette, amely valóban leközölte az állítólagos szerb—román titkos szerződést. De természetesen merő kitalálás az egész, ami abból is látszik, hogy megcá­folta már — Bukarest is, Belgrád is. Az •egész kitalálásnak csak ÜZ a -célja, hogy meg­nehezítse á magyar kormány' helyzetét, amely most egyezkedik az erdélyi román politikusok­kal és a horvátokkal. Az igazság az, hogy mi a legteljesebb egyetértésben vagyunk hü szövet­ségesünkkel, Romániával. Ezzel a Habsburg-diplomácia elintézte a maga dolgát, — egy táncmester eleganciájával és körültekintésével. Bezzeg a magyar kor­mány nem kecseskedett, hanem elővette a karikásostort és szokott erős kezével a nyaka közé csördített az ellenzéki sajtónak. Az 1911 január 8-án közzétett hivatalos kor­mánycáfolatnak az a lényege, hogy —- az; ellenzéki lapok nem válogatják meg a fegy­vereket és kvalifikál hatatlan eszközökkel dol­goznak a kormány ellen. Ilyen a Pesti Hir la > nagy garral közzételt »szenzációja.; is. Iga., hogy az orosz hivatalos lap kiadta az állí­tólagos titkos szerződés szószerinti szövegét, de y>bizonyosan csak előlegezett jat&afigi tréj '. gyanánt«. (Mert tudvalevőleg a hivatalos lapo­kat humoristák szerkesztik a báli közön. ; mulattatására.) Hogy a Noveje Vremja u a tulajdonított fontosságot a dolognak — mondj a mérges kormány szigorú cáfolata — abból is látszik, hogy »csak a lap harmadik oldalán^ a legapróbb nyomással közölte a saerződőst-. Ellenben a magyar újság rosszhiszeműség; abból látszik, hogy a lap élén tette azt közzé, nagy tipográfiái és publicisztikai fölkészült­séggel. De a józan magyar közönség »bizo* injára farsangi tréfának fogja jel a közlésit; mert »«" egész ügy nem lényegest. 9. Ez félévvel a háború kitörése előtt történi,! Két tőr már ki volt köszörülve az áldozaS; fölmetélésére. S mikor azt aS ellenzéki sajtqj' nyilvánosságra hozta, Tisza István kormányá­nak nem volt egyéb tennivalója, mint lehor-* dani a sajtót, amely megadta a vészjelet és gyerekes értelmetlenséggel farsangi tréfának bélyegezni az ország halálra Ítélésének bizony] ságieveiét. A' magyar kormány, rúgott egyei a sajtón, mint ahogy a halottat érző házőrző kutya vonilását rúgással szokták elhallgat-; tatni és ápolta tovább a kitűnő egyetértési; . ellenünk összeesküdött szomszédainkkal. i jj Lehet-e ennél cáfolhatatlanabb bizonyság rál j hogy Magyarország csakugyan nem készüli; j háborúra? ••••••••••MMMMMMBMMimfiOTiiei'f Шиепоз Airestől MelgráMg msirüfMolnaM, а тмтШ^з&М Sacco—Dan&ettí iiélei mimít Tüntetések. Két világrészben, (Budapestiiudiisitőnk telefonjelen­tése,) Párizsból jelentik: Minthogy as általános szakszervezeti szövetség nem csatlakozott a kom­» munista szakszervezetek által mára proklamált hu­szonnégyórás általános, sztrájkhoz, a munkabeszüntetés Párizs uceáin alig látszik meg. Csak két szakszervezet tett eleget a felhívásnak az épitőmunkásoké és ,a taxisoffőröké, de itt sem általános a sztrájk. A villamosok és a Metró al­kalmazottai közül mindössze hatszázalék sztrájkol« Valamivel nagyobb a sztrájk a külvárosokban, A kommunista postatisztviselők felhívására csak né­hányszáz postatisztviselő lépett sztrájkba, ugy, | hogy végeredményben a francia fővárosban sztráj­i kólók száma a hatvanezret éri el. Néhány külvá­rosban megkísérelték a villamosok és az autóbu­szok leállítását, de komolyabb incidensre sehol sem került sor. Marséin«:«, Toitlon, Bordeaux és Liltes \ árosokban szintén proklamálták az általános sztrájkot, a ionban ezek mindenütt csak részlege­sek maradtak. A kommunista szakszervezetek az­zal fenyegetőznek, hogyha tényleg végrehajtják a halálos Ítéletet Saccon és Vanzettín, KB amerikai árucikkek általános b-oji-: •/; ¡ára íri-éllíiék fel a franíia Küüká'? orkho! jelentik .­Boslcnban 65> Eaítimeísbsn . ..u-ánju tüntetések^, játszódtak -le» A hufiailoi rendőrség minden intézkedést megtett) hogy a je­lenleg Bufblfobau tartózkodó walesi és yorka Iier-J ceg, Baidwtn miniszterelnök, valamint аз Egye­sült Államok alelnökének védelmét ellássák, meri; nem tartják kizártnak, hogy az anarchisták ellő* nük is merényletet kísérelnek meg. Bostonból jelentik: Tegnap délután több kisérs let történt arra, hogy tiltakozó gyűléseket tart­sanak Sacco és Vanzetti elitélése ellen, A gyülc«; seket a rendőrség megakadályozta. Több letart töztatás történt, A tüntetéseknél 10,000 ember gyűlt össze., Newyorkból jelenük: Kedden számos tüntetést akarnak rendezni a különböxő városokban Sacot» és Vanzetti halálraitélése ellen. Az Egyesűit A i !a­mok több államában letartóztatások és házkut:iiáv sok történtek. Washingtonban még a repülő pé­ket is átvizsgálják, hogy nem rejtegetnek-e bomüá* kat. Boston közelében ismeretlen tettesek megkísér relték, hogy Sanderson legfelső itélőszéki biro ь kásába betörjenek, A tettesek minden valószínű.» ség szerint okmányokat akartak elrabolni, Newyorki jelentés szerint Sacco és Vanzetti шаг 21 napja folytatja az éhségsütrájkírt, Vanzetti teg­nap papot kért cellájába, Kéréséi. FR-i; •. ;;i-IVV,-;' BnenosAjreet jelentések szerint az argentiniai vasutasok szak­szervezetének szövetsége tütakosó sstréikot rsndeM el, A vasutkisérő sssmélyaet tisenót percig, a vas utj műhelymunkások psdíg hosaonn^e ói •••• tornak sztrájkolni Loadeabé! jelen Lik. A iyggetlen «ftokáfpírt keiui-.i • a^i

Next

/
Thumbnails
Contents